XVI. Wentzel József de Kronfeld czimeres nemeslevele 1822-ből s ugyanő előnevet kap 1846-ban.
XVI. Wentzel József de Kronfeld czimeres nemeslevele 1822-ből s ugyanő előnevet kap 1846-ban.
Wentzel József életét és érdemeit ezen oklevélből ismerhetjük meg.* Eleinte a guberniumnál szolgált mint cancellista, azután Brassóban volt a városnál mint titkár, aljegyző, majd végül főjegyző és szenátor. Mint ilyen a város egészségügyének előmozditásán fáradozott, és különösen az 1813-iki pestis alkalmával tanusitott fáradhatlan buzgalmáért érte őt a királyi kegy, a midőn is őt és egész családját a király nemesi rangra emelte s nekik az alább leirt czimert adományozta.
V. ö. Hermann i. m. II. K.
Nagy Iván és Kővári előtt ezen brassai család sem volt ismeretes. A czimerleirás a következő:
«Scutum videlicet militare erectum, inferius in cuspidem vergens, horizontaliter in duas areas divisum, quarum inferior coeruleo colore tincta exhibet super albo colle fundum areć occupante, brachium inferius auro, superius vero cśruleo vestitu indutum, et a colle persertum quinque rubris rosis illustratum ad superiorem aream auream exurgens, volaque manipulum spicarum maturarum inter duas rubeas gemmatasque rosas tenens, scuto incumbit galea tornearia coronata, clatrataque seu aperta, purpura suffulta, auro reducta torque ac monili circumducta, situ pro more ad dextram obliquo nobilibus concedi solita, emergente a dorso coronć inter jugum nigrarum alarum aquiliriarum brachio inferius cćruleo, superius aureo vestitu induto, volaque scutorium manipulurn spicarum oblique versus dextram partem tenente, laciniisque seu lemniscis hinc argenteis et rubris, illinc aureis et cćruleis per utrumque scuti latus placide decurrentibus, totumque decenter condecorantibus.»
Ez oklevél piros bársony kötésbe foglalt nyolcz pergamen lapra van irva. A 1b) oldalon van a diszes czimerkép, a 2a) oldal oszlopos kaput mutat be tollrajzban, elől az ipar, kereskedelem és tudomány jelvényei, a háttérben pedig várak és a felkelő nap látszik, valamint e felirás; NOS FRANCISCUS PRIMUS, a 2b) lapon szép keretben a király czimei stb. 159mindvégig a legpazarabb kiállitásban. Különösen diszesek a keretek, melyek minden oldalon más-más formában különféle növénymintákat ábrázolnak. A rajzolónak neve az utolsó lapon van megörökitve a «Coll. Z.» jegyben, az expeditióra nézve pedig 2a) lapon lévő rajz alatt ezt olvassuk: «Expedivit Sternheim 1822.»
Ferencz királynak nagy pecsétje aranyozott diszes réz tartóban, aranyzsinóron lógg, két oroszlán tartja a piros viaszba nyomott hatalmas kétfejü sast, melynek a mellén lévő pajzsban a király főhatósága alá tartozó összes országok és tartományok czimerei láthatók.
A czimerkép nagysága 18,5 : 15,5 cm. Négyszögü arany keretben alul márvány padlózat, azon tul egy folyó, annak partvidéke s felhős kék ég látszik. A majdnem teljesen négyszögletes pajzs felezve van, az alsó mező kék, a felső arany. Az alsó mezőben fehér domb tetejéről egy jobb kar emelkedik, mely markában balfelé fordulva érett buzakalász-csomót tart. A kar az alsó mezőben aranyos, a felsőben pedig kék ruhába van öltöztetve, ugyancsak a felső mezőben a kartól jobbra és balra egy-egy ötszirmu piros rózsát látunk. Azonkivül a félkart öt kis piros rózsával diszitett zöld koszoru övezi. Az ezüst sisak jobbra néz s fölötte korona van, a melyből két stilizált fekete sasszárny emelkedik, s közben a már leirt kar látszik a kalászcsomóval, de itt a szinezés forditott: alul kék, felül arany. A pajzs és a sisakdisz aránya 6:6 cm.
A takarók jobbra: kék és arany; balra: piros és ezüstszinüek; feltünő, hogy a foszlányok tekervényeit arany illetőleg ezüst vonalakkal és pontokkal még diszesebbé akarta tenni a rajzoló. A czimerkép tetején Erdélyország koronás czimere (osztott ovális pajzs alsó részében a hét torony, felül az egyfejü sas a nap és a holddal) látható.
Az oklevélre többféle feljegyzés van rávezetve, az első a királyi könyvekbe való bevezetésről, a második a czimereslevélnek az erdélyi gubernium részéről való kiadatásáról (1822 november 16.), a harmadik annak a városi tanácsban, a negyedik végül az erdélyi rendeknek kolozsvári ülésében való kihirdetéséről szól. Az előbbi kihirdetés 1822 deczember 31-én, a másik 1842 márczius 18-án történt. A feljegyzések sorban igy következnek:
1. Protocollatum in libro regio primć classis pag. 189 Quod testatum redditur per secretarium Transsilvanico aulicum et archivi directorem Emericum Füstös mp.
2. Prćsentes litterć collationales ad nobilitationem exhibentis altissime editć in consilio excelsi magni principatus Transsylvanić gubernii regii lectć, publicatć et exhibenti Claudiopoli, die decima sexta Novembris anni millesimi octingentesimi vigesimi secundi, extradatć per Ladislaum Inczédi de N.-Várad secretarium mp.
3. 4360/822. Prćsentes b. litteras collationales in congregatione magistratus necnon communitatis Coronensis publicatas esse, nemine contradicente fit fides. Coronć die 31a dec. 822. Magistratus Corotlensis per Lucam Tartler mp. senator et v. notar.
4. Prćsentes benignissimć litterć armales per impetrantem exhibitć, in publica statuum et ordinum magni principatus Transsylvanić, partium eidem reincorporatarum congregatione hodierna die perlectć et nemine prorsus contradicente solito modo publicatć, tandemque impetranti restitutć, et e sessione regnicolari prćveneratorum statuum et ordinum in libera regiaque civitate Claudiopoli anno domini millesimo ostingentesimo quadragesimo secundo die vero decima octava mensis Martii celebrata. Extradatć sunt per magistrum Volfgangum Földvári de Jants protonotarium mp.
Idők folytán Wentzel József a brassai kerület főbirája lett, s miután e hivatalában hosszu 160szolgálatának ötvenedik évét is betöltötte, ujból reá irányult a király figyelme és 1846 november hó 24-én kelt pecsétes levelében neki és utódainak a «de Kronfeld» előnevet adományozta. Erről Wentzelt Teleky József gr. gubernátor már előzőleg értesitette, tudatván vele, hogy az előnevet a szokásos taksa elengedésével kapta, s hogy mellékelve küldi vissza benyujtott kérvényét. E levélből az látszik, hogy Wentzel folyamodott az előnév adományozásáért. Az okmány nagy, fehér pergamenre szép fekete betükkel van irva. Ferdinánd királynak nagy függő pecsétje aranyozott réztokban fekete arany zsinóron lógg.
Az okmány hátán a kihirdetésre vonatkozólag a következőket olvassuk: 4360/847. Prćsentes b. litteras collationales in publica magistratus communitatus item civitatensis ac districtualis congregatione publicatas esse, hisce testantur. Coronć die 13a Octobris 1847. Magistratus Coronensis per Augustum Roth. mp. ord. notar.
A Wentzel-féle czimereslevél száma 766, emezé pedig 765. E czimereslevél is megvan a királyi könyvekben rajzzal együtt.*
Illésy-Pettkó i. m. 288. l.
GYÁRFÁS TIHAMÉR.
