I.
I.
A Frangepán-Oklevéltár szerkesztésével és sajtó alá rendezésével foglalkozván, nem állhattam ellen a kisértésnek, hogy Bertalan comesről, kit tudvalevőleg III. Béla 1193-ban Modrussal megajándékozott s a magyar történetirók általában véve a XII. század második felében élt vegliai comesnek tartanak, családtörténeti szempontból én is meg ne emlékezzem.
Legyen szabad mindenek előtt a kérdéses tárgyra vonatkozó s azzal kapcsolatos adatokat egyenként ismertetnem.
Az idevágó oklevelek közül a legelső szerint a vegliabeliek Domokos püspökkel az élükön Duim comest 1133-ban felhatalmazzák, hogy a város jövedelmei felett szabadon rendelkezhessék.*
Smičiklas: Codex dipl. regni Croatiae II. köt. 42. l. Egyébiránt az idézett okleveleket kivonatosan felvettük a készülő Frangepán-Oklevéltárba is.
Később 1153-ban Péter püspök domini Doymi veglensis felicis comitis tanácsára, a nevezett comes megboldogult felesége Mária asszony lelki üdveért Vegliában a benczések számára kolostort alapit.*
Smičiklas i. m. II. köt. 74. l.
A következő, 1163-ban kelt oklevél már néhainak mondja Duim comest és azt beszéli, hogy halála után Vitalis Mihály velenczei doge Veglia vármegyét fiainak: II. Bertalannak és I. Guidónak adta bérbe.*
Smičiklas i. m. II. köt. 94. l.
Abban az 1186-ból datált oklevélben, mely szerint János vegliai püspök az odavaló szent János egyházat tanuk előtt a velenczei benczésrendnek adományozta, egyik tanu szószerint ezeket mondja magáról: Ego Bartholomeus frater comitum testis sum.*
Smičiklas i. m. II. köt. 204. l.
Egy kapufelirás szerint a vegliai vár börtönét Bartholomei ac Widonis comitum veglensium idejében 1191-ben kezdették épiteni.*
Smičiklas i. m. II. köt. 392. l.
Két évvel később 1193 szept. 24-én M.* filius comitis Bartholomei de Veglia testis irja alá azt a hitlevelet, melyet Dandolo Henrik velenczei doge a város kiváltságainak épségben tartásáról adott az arbeieknek.
Smičiklas i. m. II. köt. 261. l.
Kukuljevics: Codex dipl. II. köt. 167. l. az M. siglát Marcusnak oldja fel. Bertalannak azonban Márk nevü fia nem volt. Hanem volt Guido, kit néha Widonak is irnak az oklevelek. A kezdő W az M betüvel a középkori oklevelekben igen könnyen összetéveszthető. Ennélfogva az M betüt hibás olvasásnak tartom s a Wido név kezdő betüjét sejtem benne.
Különben is a Márk név a Frangepánok családjában a XIV. század előtt nem ismeretes.
Általánosan ismeretes III. Bélának 1193-ban kelt adománylevele, mellyel Modrus vármegyét Bertalannak adományozta. Ebben egyszerüen comesnek nevezi kedvelt hivét a király s egyebek között azon kiváltsággal is felruházza, hogy ha magtalanul találna meghalni, unus ex filiis fratrum ipsius legyen Modrusban az örököse.*
Kiadva fényképben is: Vjestnik hrv. zem. arkiva 1899. évf. 38. l. Fejérpataky: III. Béla király oklevei 21., 31. ll.
Szükségesnek tartom külön is kiemelni, hogy Kercselich, ki az adománylevelet legelőször kiadta, Bertalant vegliai comesnek irja s ő utánna Katona és Fejér is annak irják. De constatálom, hogy a de Veglia birtokos jelző sem az eredetiben, sem annak átirataiban nincsen benne. Ennélfogva a Kercselich önkéntes betoldásának kell tartanunk.
146Egy másik, 1198-ban kelt oklevélből azt olvassuk, hogy a velenczei köztársaság követe 1197 julius havában maga elé hivatta Bartholomeum veglensem comitem nuper defunctum az adófizetésben hanyag vegliabeliekkel együtt s ez utóbbiakat a nevezett comessel szemben birságon marasztotta.*
Smičiklas i. m. II. köt. 298. l.
Ismét egy másik, 1199-ből datált oklevélből megtudjuk, hogy az 1198 május táján elhalt Bertalant még azon év juniusában a fiai II. Guido s a még törvényes kort nem ért Henrik, továbbá ezeknek consanguineusa János követték Veglia birtokában.*
Smičiklas i. m. II. köt. 316. l.
Álljunk meg itt egy kissé.
Az elébb elmondottakból tudjuk, hogy Bertalan és Guido együtt birták a velenczeiektől Vegliát: Ha már most azt látjuk, hogy Bertalant a fiai s ezek rokona váltják fel 1198-ban a sziget uraságában: világos, hogy Guido sem élt már. Ha pedig Bertalan 1197-ben is csak egyedül szállott perbe a vegliabeliekkel: feltehetjük, hogy Guidót 1193 szept. 24-ike és 1197 juliusa között érte utól a halál.
A mi Jánost illeti, nem tudjuk, hogy kinek volt a fia. Az összes tudósitások hallgatnak erről. De maga a vérséges összeköttetést kifejező consanguineus mutatja, hogy közelrokona volt a Bertalan comes fiainak. Ha már most azt is figyelembe vesszük, hogy Duim comes és fiai példájára a családban később is apáról fiura szállott Velencze jóvoltából hübérként Veglia csaknem holt bizonyossággal állithatjuk, hogy I. Guido volt az apja. Különben testvérét is ismerjük. Martinuciusnak hitták. De csak egyetlenegyszer találkozunk vele. Mikor nevezett János, továbbá Guido és Henrik comites veglenses consanguinitatis vinculo connexi Veglia birtokán 1232-ben a velenczei államtanács szine előtt hat évre megosztoztak, egyebek között azt is megfogadták, hogy ha jövőre egyenetlenség támadna közöttük, azt az itéletet, quam Martinucius frater mei suprascripti comitis Johannis tulerit, szentül meg fogják tartani.*
Wenzel: Codex dipl. Arpad. XI. köt. 245. l.
Menjünk tovább.
Ziani Péter velenczei doge 1213-ban János comesnek Veglia és Perdicchio szigetek öt évi hübéradójáról menedéket ád.* III. Honorius pápa pedig 1221-ben Henrik és Schinella vegliai comeseket a magyar királytól nekik adományozott Farra, Brazza, Curzola és Lagosta szigetekkel együtt a szentszék oltalmába fogadja.*
Wenzel i. m. XI. köt. 123. l.
Smičiklas i. m. III. köt.190. l.
Egy 1229 évi följegyzés szerint János, Guido és Henrik vegliai comesek, a Dandolo Henrik dogeval 1198-ban kötött egyezségnél fogva a vegliai hübéradó fejében évenként négyszáztiz bizánczi aranynyal tartoztak a köztársaságnak.*
Wenzel i. m. XI. köt. 213. l.
Guidóról és Henrikről utoljára 1232-ben van emlités az oklevelekben. 1248-ban már néhaiak.* Henrik úgy látszik örökösök nélkül halt el. Ellenben Guidónak hiteles velenczei tudósitások szerint három fia maradt, ugymint Frigyes, III. Guido és III. Bertalan. Ezt azért emelem ki, mert IV. Béla 1242., és 1251 évi kiváltságlevelei* Jánost is a II. Guido fiának mondják. Ebből kétségtelen, hogy mind a két kiváltságlevél hamis.
Smičiklas i. m. IV. köt. 356. l.
Smičiklas i. m. IV. köt. 144., 442. ll.
Jánossal, mint élővel, még két oklevélben találkozunk. Egyik 1242-ből, a másik 1243-ból való.* Mind a kettő szerint spalatói podesta. E mellett az előbbi, az eddig viselt vegliai comesi czim elhagyásával modrusi és vinodoli comesnek is nevezi.
Smičiklas i. m. IV. köt. 155., 183. ll.
Azonban miképen Henrik, János comes is maradék nélkül költözött őseihez. Ezt abból következtethetjük, hogy Modrust és Vinodolt 1257-től kezdte II. Guido emlitett fiainak a kezén találjuk.* De meg kell állapitanunk, hogy a két uradalomnak a család egyik vegliai ágáról a másikra, nevezetesen a Bertalan comes utódaira való átháramlása a XIII. század első felében alig történhetett meg. Frigyes még 1248-ban is a quondam Widonis vegliensis comitis fia gyanánt szerepel.* 147Ebből nyilvánvaló, hogy Guido fiai még nem birták a két uradalmat. Azonban már nem sokáig szükölködtek azok nélkül.
Smičiklas i. m. V. köt. 56. l.
Smičiklas i. m. IV. köt. 354. l.
Frigyes testvére Guido 1257 márcz. 14-én a spalatói podesta czime mellett már a modrusi és vinodoli comesi czimet is viseli. E szerint János 1248 jun. 14. és 1257 márcz. 14-ike között szállhatott sirjába. Egyébiránt magbanszakadására mutat az is, hogy a velenczei köztársaság Veglia birtoka iránt 1260-ban egyedül a Bertalan comes egyenes ágon való leszármazóival lépett egyezségre.*
Wenzel i. m. VII. köt. 528. l.
