EGY NŐI RENDJEL TERVEZETE II. FERENCZ KORÁBAN. I.
EGY NŐI RENDJEL TERVEZETE II. FERENCZ KORÁBAN. I.
Az osztrák-magyar rendjelek között két rendjel van, mely tisztán csak nők részére adományoztatik. Az egyik az Eleonora császárné és királyné által 1668-ban alapitott csillagkeresztes rend, a másik az I. Ferencz József császár és király által 1898-ban alapitott Erzsébet-rend. A csillagkeresztes rend tagjai közé az alapszabályok határozmányai értelmében csakis oly római katholikus vallásu nők vehetők fel, kik a kamarási őspróbának megfelelő leszármazást, vagyis 8 apai és 8 anyai nemes őst tudnak kimutatni. Nem római katholikus vallásu nők, ha mindjárt az előirt nemesi őspróbát le is tudják tenni, e rendjelt nem nyerhetik el. Az Erzsébet-rendnél ily feltételek nincsenek, e rendjelt nemes és nem nemes, római katholikus és más vallásu nők egyaránt elnyerhetik, külömbség csakis, mint minden más rendjelnél, a rendjel osztályaiban van.
Kevesen tudják azt, hogy a XVIII. század utolsó évtizedében szó volt arról, hogy az osztrák-magyar monarchia és első sorban Magyarország nem római katholikus nemes, valamint az emlitett őspróbát kimutatni nem tudó, római katholikus nemes asszonyai részére egy uj női rendjel alapittassék, mely hivatva volt megszüntetni 167azt a kiváltságos helyet, melyet a csillagkeresztes rend az alapszabályaiban foglalt határozatok folytán elfoglalt.
Az uj női rendjel alapitásának terve gróf Balassa Ferencz volt horvát-dalmát bántól eredt, ki két részletesen kidolgozott emlékiratban foglalkozott e tervvel, melyek a báró Balassa családnak a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában letéteményezett levéltára iratai között őriztetnek.
Az új rendjel alapitásának gondolata Balassa grófban az 1790-es évek politikai eseményeinek behatása alatt merült fel, a mint azt emlékirataiban és a II. Ferencz császárhoz intézett előterjesztésében részletesen ki is fejti. Az új rendjel megalapitására a külső alkalmat pedig Mária Terézia császárné és királynénak 1793-ra várható lebetegedése adta volna.
Az új rendjelt Balassa Ferencz kétféle módon vélte megalapithatónak és pedig vagy a csillagkeresztes rend kibővitésével, mint annak egy külön osztálya, vagy pedig egy egészen uj rendjel alapitásával. E kétféle tervnek megfelelőleg dolgozta ki Balassa Ferencz emlékiratait is.
Ezeket az emlékiratokat Balassa gróf 1792-ben készitette el és 1793 január 25-én Schlossnigg udvari tanácsos és kabineti titkárral közlé azokat előleges betekintés és a netáni megjegyzések megtétele végett. A Schlossnigghoz irt levélben Balassa gróf megjegyzi, hogy a tervezetet az ő felségétől nyert szóbeli utasitás alapján készitette, és hogy a legközelebbi napokban az emlékiratokat a felség elé fogja terjeszteni.*
A levél a b. Balassa család levéltárában, a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A Ferencz császárhoz intézett előterjesztés, melylyel Balassa gróf a tervezeteket a felséghez küldötte, a családi levéltár iratai között szintén fennmaradt. Közelebbi dátuma nincsen, a Schlossnigghoz intézett levél tartalmából következtetjük, hogy január 25-e után kelt. Ebben az előterjesztésben Balassa gróf körülményesen megindokolja, hogy mi birta őt a rendjel megalapitásának tervére.
Több mint 37 esztendei, a legfelsőbb uralkodóház szolgálatában eltöltött hivatalos működése alatt – így kezdi Balassa gróf előterjesztését – kezdettől fogva mindenkor oda irányult törekvése, hogy a királyi hatalom, a felség tekintélye Magyarországon minél jobban megerősittessék és kiterjesztessék, miután az országnak, alkotmányának, belső viszonyainak ismerete meggyőzte őt arról, hogy az ország valódi java csakis ezen az uton mozditható elő. E meggyőződéséből kifolyólag midenkor a legfontosabb feladatnak tartotta azt, hogy Magyarország nem katholikus nemessége, mely az ország lakosságának több mint egy harmad részét képezi, s a mely egész II. József koráig a királyi kormányzatnak legerősebb ellenzékét képezte, az udvar érdekkörébe bevonassék és az uralkodó személyével minél szorosabb kapcsolatba hozassék, mert csakis így nyerhet a királyi kormányzat szilárd talajt Magyarországon.
Évek hosszu során át szerzett tapasztalatok – így folytatja Balassa gróf előterjesztését – teljesen megismertették vele a magyar nemességnek gondolkodásmódját és arra a meggyőződésre jutott, hogy a rang, kitüntetés és a méltóság külső jelei a magyar nemességre sokkal nagyobb hatással vannak, mint bármely más ország nemességére, elannyira, hogy ezirányu szenvedélye még az önhaszon érzetét is háttérbe szoritja nála. Minthogy II. József császár dicsőséges uralkodása óta a politikai helyzet Magyarországon a protestáns nemességre nézve annyira javult, hogy a nem katholikus nemességnek az udvarral szemben tanusitott tartózkodó és gyanakvó magatartása mindinkább szünni kezd és az udvar a nem katholikus nemességtől, feltéve ha az vallása tekintetében háborgatásnak kitéve nincs, legalább is annyit várhat mint a katholikus nemességtől, elérkezettnek látszik az idő arra, hogy ő felsége valamely nyilvános és szembeötlő módon tanujelét adja a nem katholikus nemesség hüségébe vetett bizalmának, mi által annak ragaszkodását az uralkodó személyiségéhez örök időre biztosithatja. Tekintettel pedig arra, hogy – mint ezt számos család példája bizonyitja – Magyarországon a szép nemnek nagy befolyása van a férfi nem felfogására, érzületére, e czélt föltünés nélkül és legczélszerübben a magyarországi nem katholikus nők becsvágyának felébresztésével lehetne elérni.
Ezt szem előtt tartva – folytatja továbbá 168Balassa gróf – elsőben is a csillagkeresztes rend kibővitését tervezte első sorban a magyarországi, másodsorban az örökös tartományok nem róm. katholikus nemes hölgyei részére, kellő változtatásokkal, hogy a vallás és a vallási szertartások tekintetében felmerülhető nehézségek elhárittassanak. Az erre irányuló tervezet kidolgozása közben azonban mindjobban megerősödött benne az a nézet, hogy szükséges, hogy az uralkodó befolyása a nem róm. katholikus ifju nemesség neveltetésében is minél jobban gyarapodjék és tért nyerjen. Ennek folytán egy egészen uj rendjel alapitását czélszerübbnek tartja. Utal arra, hogy a szabadság és egyenlőség eszméi, a fegyelmezetlenség és erkölcstelen féktelenség mindjobban elharapódnak és különösen az ifjuság körében terjednek. Az uj rendjel alapitásával, az uj rendjel szabályába foglalandó rendelkezéseknél fogva, az uralkodó bizonyos befolyást nyerhetne a róm. katholikus és nem katholikus nemes ifjuság neveltetésébe. Hivatkozással a felségtől nyert szóbeli felhatalmazására a felség elé terjeszti mindkét irányu emlékiratát. Az uj rendjel alapitására a legjobb alkalom a császárnénak most várható lebetegedése volna akár fiu, akár leánygyermeke születnék. Fiugyermek születése esetén ez az örvendetes esemény szolgálhatna okul az uj rendjel alapitására, ha pedig leánygyermek születnék, a fiatal főherczegnőt keresztelése után elsőnek kellene fölvenni az uj rendjel tulajdonosai közé és ez által kölcsönözni az uj rendjelnek kiváló fényt és diszt. Egyébiránt e rendjel alapitásával dicső emlékü Mária Teréziának és férjének Ferencznek – ki mint királyi helytartó és korégens Magyarországon oly nagy népszerüségnek örvendett – emléke is méltó módon örökittetnék meg.
E felterjesztéssel ment fel a két emlékirat a császárhoz. Lássuk már most magát a két emlékiratot.
Az első emlékirat a csillagkeresztes rendnek egy uj, nem róm. katholikus nők részére szánt osztálylyal való kibővitésével foglalkozik. Három részre oszlik, az első rész a csillagkeresztes rend történetéről, a második a rend eddigi szervezetéről, a harmadik a tervezett – kibővitéséről szól. A két első rész általánosan ismert dolgokat tartalmaz, forrásul Manni és Wagner munkái a csillagkeresztes rendről szolgálhattak. Tartalmuk ismert voltánál fogva nem is foglalkozunk velük, hanem áttérünk mindjárt a harmadik részre.
Balassa gróf itt mindenekelőtt elmondja, hogy a csillagkeresztes rend tekintélyének időközbeni növekedése azt eredményezte, hogy a nem róm. katholikus nemesség asszonyai is ambitionálták azt maguknak, azonban a rend alapszabályainak intézkedései folytán azt el nem nyerhették. Egy nyelvre, erkölcsökre és vallásra nézve külömböző nemzetiségekből álló országban mindenkép szükséges, hogy az ország egyes rendei, azok tagjai a központi kormányzattal minél szorosabb kapcsolatba hozassanak. Ennek fontosságát már a rómaiak is belátták, a midőn a meghóditott provincziák lakosainak a római polgárjogot megadták és ezzel együtt a jogot és alkalmat arra, hogy állami méltóságokat is elnyerhessenek.
Hogy a női nemnek mily nagy befolyása van a férfi nem gondolkodására, erkölcseire és lelkére, azt Magyarországnak, a magyar nemességnek mostani állapota legjobban bizonyitja, ha összehasonlitjuk azt az előző idők állapotával. A női nem művelődésének fejlődése a XVIII. század második felében Magyarországon is nagy haladást mutat fel, jóllehet Magyarországon a nőnevelést szolgáló intézmények csak későbben vertek gyökeret és fejlődtek ki, mint a többi tartományokban. E körülményt annál is inkább kell méltányolni, mert tudvalevőleg a Mária Terézia által alapitott nőnevelő intézetek csakis a róm. katholikus vallásuak részére szolgáltak, a protestánsok azokból ki voltak zárva, miért is saját erejükre támaszkodva igyekeztek e rájuk nézve hátrányos állapoton segiteni. A nem római katholikus, protestán s nemességnek törekvése kezdettől fogva mindig arra irányult, hogy a római katholikus nemességgel egyenrangunak tekintessék és vallása ne képezzen akadályt méltóság, rang és czim elnyerésére. Dicső emlékezetü II. József császár rendelkezései folytán ezt legalább részben sikerült is elérniök, a mennyiben a protestáns nemes férfiaknak megvan a módjuk arra, hogy ép úgy mint a katholikusok czimhez, ranghoz, kitüntetésekhez jussanak. Ám a protestáns nemes nők e tekintetben hátrányban vannak, 169jóllehet Mária Terézia ideje óta mindenkép méltóknak mutatták magukat arra, hogy ép úgy mint a róm. katholikus nemes asszonyok külső kitüntetésekben részesüljenek.
A csillagkeresztes rend – így folytatja tovább az emlékirat – alapitása óta több rendbeli változtatáson ment keresztül, részben hogy ennek elnyerése régi nemes katholikus nők réséről megkönnyittessék, részben hogy ez által a protéstánsok a katholikus hitre való áttérésre birassanak. Ez az utóbbi remény nem vált be. A politikai viszonyok alakulása jelenleg mindenkép olyan, hogy nem mondható méltányosnak, hogy a protestánsok, kiknek száma több milliót tesz ki, e tekintetben is hátrányban legyenek. Az az általános felfogás, mintha a protestánsok a szent kereszt és annak symbolumai iránt nem viseltetnének kellő tisztelettel, hanem azokat egyenesen megvetik, nem állhat meg, mert ez magából a protestáns vallásból, illetve Luther tanaiból megczáfolható. A protestánsok az emberiségnek Krisztus kinszenvedése által történt megváltását ép úgy hiszik, mint a katholikusok, náluk a nagypéntek ép oly ünnep, mint a katholikusoknál stb. Ugyanez áll az illyr (görög) vallásuakra is, mert ezek kezdettől fogva ép a szent keresztet tartották a legnagyobb tiszteletben. Tekintetbe véve mindezt, s tekintettel arra, hogy Európaszerte megnyilatkozik a törekvés, hogy az alattvalókat minél szorosabb kapcsolatba hozzák az állami hatalommal, tekintettel továbbá arra is, hogy a Szent István rendet nem katholikusok is elnyerhetik és azt viselik is, pedig ennek a jelvénye is a kereszt, elérkezettnek látszik az idő arra, hogy a csillagkeresztes rend a nem róm. katholikus nemesség női tagjaira is kiterjesztessék. Ez annál könnyebben történhetik meg, mert vallási tekintetben az alapszabályokon csak kevés változtatást kellene tenni, az pedig nagyobb nehézséget nem okozna, mert minden egyes nagymesternőnek megvan a joga az alapszabályok megváltoztatására. Az uj rendjelosztály alapitásánál, illetve a rendjel megállapitásánál azonban bizonyos szempontokat mégis figyelembe kellene venni és pedig a következőket:
Minthogy a katholikus nemesek Magyarországon, Erdélyben és a kapcsolt részeken oly nagy számmal vannak, hogy a monarchia többi tartományainak nem katholikus nemessége vele sem számban, sem vagyoni tekintetben nem hasonlitható össze és ezért ép a magyar nem katholikus nemesség megnyerésére kell a fősulyt fektetni, az uj rendjelvényt szorosabb összeköttetésbe kell hozni a magyar czimerrel. Minthogy a magyar czimernek fő alkotórészét a kettős kereszt képezi, ezt kellene a rendjelvény fő alkotórészéül venni, annál is inkább, mert ennek a formája nem üt el tulságosan a csillagkeresztes rend jelvényétől a kereszttől és a kettős kereszt a csillagkeresztes rend alapitására való emlékeztetést sem zárja ki. Minthogy pedig a magyar czimer hármas zöld halma semmiképen sem függ össze a kettős kereszttel, ezeket bátran el lehet hagyni az uj rend jelvényéből.
Hogy azonban az uj rend és a csillagkeresztes rend közti kapcsolat külsőleg kifejezésre jusson, a kettős kereszt körül 10 csillag alkalmazandó. Egy nagyobb csillag a kereszt csucsa felett, három kisebb csillaggal együtt. E négy csillag közül a nagyobbik Magyarországot, a többi három pedig Horvát-, Dalmát- és Szlavonországot jelképezi; a többi 6 csillag a kereszt két oldalán nyerne elhelyezést, három-három minden oldalról. Ezek Galicziát, Lodonieriát, Kúnorszagot, Szerbiát, Bolgárországot és Rámát jelképezik, a mely országokban Szent István fáradozásai folytán terjedt el a kereszténység. A kereszt jobb oldalán F. II. bal oldalán M. T. II. betük alkalmazandók, az alapitó Ferencz császár és neje Mária Terézia nevének kezdőbetüi. A kereszt alsó szárán az osztrák czimerpaizs van elhelyezve. Az egész zöld alapra van helyezve, melynek körülfutó szalagján a rend jelmondata olvasható «Fecit unaque unum».
Az uj rendjelvény tehát a fentiek alapján a következőkép szerkeszthető meg: zöld medaillonban ezüst kettős kereszt, alsó szárán az osztrák czimerpaizszsal. A kereszt körül kilencz apró csillag, a tizedik nagyobbik a kereszt csucsa fölött lebeg. A kereszttől jobbra F. II. balra M. T. II. betük. A medaillont körülfutó szalagon a rend jelmondata: Fecit unaque unum. A leirás kissé homályos, nem mondja meg a jelvény alakját, vajjon tojásdad vagy kerek-e, nem mondja meg, hogy a csillagok, a monogrammok és a jelmondat betüi arany vagy ezüst 170szinüek, valamint azt sem, hogy a jelmondat szalagja minő szinü. A jelvény főalakjából a kettős keresztből, a jelvény zöld alapszinéből és az I. osztály csillagjából következtethetjük, hogy az egészhez a Szent István-rend szolgált mintául, tehát a kettős kereszt ezüst, a mondatszalag fehér arany szegélylyel, rajta a felirat arany betükkel, ép úgy arany szinüek a csillagok és a monogrammok betüi. Nem mondja továbbá, hogy vajjon a rendjelvény koronán, csokron, vagy csak egyszerü karikagyürün függ-e.
A rend szalagja a Szent István-rend szalagjával azonos, zöld szinü, mindkét szélén vörös szegélylyel.
A rend élén a császárné-királyné áll mint nagymesternő. Őt követik rangban két elsőosztályu és négy másodosztályu segédnő, azután a többi rendtagok. A rend személyzetéről alább lesz szó.
A rendjelvényt a rendtagok valamennyien a fent leirt formában hordják és pedig a nagymesternő és az I. osztályu assistensnők a rendszalagon a jobb vállon át a bal oldalon, a másodosztályu segédnők nyakban, a többi rendtagok bal mellükön. Azonkivül a nagymesternő és az I. osztályosak mellükön egy a Szent István-rend nagy csillagjának mintájára készült csillagot, a rendjelvénynyel ékitve hordanak. A II. osztály által viselt csillag a Szt. Januarius-rend csillagjához hasonló, vagyis nyolczágu, csucsain golyókkal ellátott csillag, hasonlókép a rendjelvénynyel ékitve.
Minthogy e rendjel elfogadása illetve viselésével semminemü lelki, vallási kényszer nincs öszszefüggésben, az uj rendnél vallási tekintetben csakis a kereszt tiszteletére kellene a fősulyt helyezni és ennek megfelelőleg oly határozmányokat hozni, melyek szerint a nem róm. katholikus tagok tisztán a kereszt külső tiszteletére vannak kötelezve, hogy így, különösen a rendi ünnepélyeknél a rendjelvény viselésében a külömböző vallásuak között külömbség ne legyen. Más szóval Balassa gróf azt akarta ezzel mondani, hogy a rend ünnepnapján a nem róm. katholikus rendtagok is viselik ugyan a rend jelvényét, a nélkül, hogy a rend katholikus tagjaira vonatkozó és vallási intézkedéseket tartalmazó szabályok rájuk nézve érvénynyel birnának. Erre Balassa gróf az emlékiratban külömböző, nagyrészt theologiai argumentumokat hoz fel, de az eredetiben ez a rész ki van huzva, úgy látszik a császár elé juttatott emlékiratból ezt a részt kihagyta. Minthogy ez a rész a rendjelre magára érdemleges dolgokat nem tartalmaz, mi is mellőzzük e résznek ismertetését.
A mi már most a rend elnyeréséhez szükséges feltételeket illeti, Balassa gróf a rendjelt nemcsak a főrangu családok nőtagjainak szánta, hanem a köznemesi osztály nőtagjai részére is, a mennyiben azok a következő feltételeknek meg tudnak felelni:
A rendbe való fölvételért folyamodók kötelesek kimutatni, hogy családjuk már 300 évnél régibb nemes, vagy pedig banderialis származásu, ennek hiányában pedig négy apai és négy anyai nemes őst kötelesek kimutatni. A mennyiben e feltételeknek a folyamodó eleget tenni nem képes, a királyné mint nagymesternő fölmentést adhat a nemesi próba kimutatása alól, mely esetben minden egyes hiányzó ősért bizonyos, az illető családja által a királynak és az államnak tett szolgálatai tekintetbe vételével megállapitott pénzösszeget kell a rend pénztárába befizetni.
Olyanok, kiknek férjei kiváló szolgálatokat teljesitettek az uralkodó és az állam körül, a mennyiben a hatóság részéről terjesztetnek fel a felséghez, a rendjelet, ha a szükségelt őspróbát nem is tudják kimutatni, a dij lefizetése nélkül nyerik el.
A rendjel elnyerését czélzó folyamodványok a felséghez nyujtandók be, a kellőkép felszerelt őspróbával egyetemben.
Hogy a rendjel minél nagyobb tekintélyt nyerjen, az ő felsége gyermekei és nővérei részére is adományoztassék azzal, hogy az uj rendjelvényt a csillagkeresztes renddel együtt viseljék.
A rendjelt ő felsége nem mint császárné, hanem mint magyar királyné adományozza.
A rendjelt külföldi protestans uralkodónők is elnyerhetik.
A rend tagjai közül 6, az ú. n. assistensnők osztályát képezik, a kik közé, akár a csillagkeresztes rend kibővitésével alapittatik meg a rend, akár egy egészen uj rendjel alapittatik, nehány katholikus német és magyar hölgy is vétessék be, esetleg néhány a külföldi uralkodónők 171közül. Ezeknek feladata volna a külföldről jövő kérelmeket a királyné elé juttatni; és azokról irásbeli véleményt adni.
Mindegyik, a rendbe fölvett tag, ő felségétől a királynétól egy erről szóló okmányt kap. Szükséges továbbá, hogy a rendről egy külön privilegiális levél állittassék ki, a mely a vármegyékben, s egyáltalán mindenfelé közzéteendő volna azzal a megjegyzéssel, hogy Magyarországon a rend tagjai rangsor szerint ünnepélyes alkalmakkor a palotahölgyi teendőket végzik és erre Bécsben is joguk van. Ez a határozat a rend szabályaiba külön is felveendő.
A rend ügyeinek ellátására egy külön kanczellár neveztetik ki, mellette egy alkanczellár müködik, azonkivül egy előadó, udvari tanácsosi rangban. A kanczellári méltóságot legczélszerübben úgy lehetne betölteni, ha a régi királynői kanczellári méltóság visszaállittatik és e méltóság viselője egyuttal a rend kanczellárja is volna. Ennek feladatát képezné kezdetben a beérkezett folyamodványok átvizsgálása és az okmányok kiállitása. Mellette ideiglenesen egy titkár alkalmaztatnék Schlossnigg udvari tanácsos és kabinettitkár személyében, a szükséges irodai személyzettel, kik a helvét és ágostai vallásbeliek közül veendők.
A rend személyzete közöl a kanczellár, alkanczellár és az előadó titkár a rend jelvényének viselésére szintén fel vannak jogositva. És pedig a kanczellár a rendjelvényt és csillagot úgy mint a nagymesternő, illetve az I. osztályosok, az alkanczellár úgy mint a II. osztályosok, az előadótitkár úgy, mint a többi rendtagok viselik.
A rendért bizonyos dijak járnak és pedig az I. osztály dija 6000 frt, a II. osztályé 4000 frt, a többi rendtagok 1000 frtot fizetnek. Az I. osztályu assistensnőket azonkivül az excellentiás czim illeti meg, a mennyiben e czim esetleg már férjük állásából kifolyólag őket meg nem illetné. Ezt a pontot azonban Balassa gróf a fogalmazványban szintén törölte, miért is nem tudjuk vajjon a császár elé terjesztett szövegben e pont benn maradt-e vagy sem?
