11. Bosnyák czimerek siremlékeken s a bosnyák heraldika tanulságai. Radoje bosnyák nagy-kenéz czimeres siremléke.
11. Bosnyák czimerek siremlékeken s a bosnyák heraldika tanulságai. Radoje bosnyák nagy-kenéz czimeres siremléke.
A szarajevoi kerület szarajevoi járásában Toplik mellett Zabrdje-ben – Tarčin és Kreševo között – találtatott a föntebb ábrázolt sirkő, melynek homlokzatán következő felirat olvasható:
Ez Radoje kenéz, Bosznia nagy-kenézének emléke, melyet Isten segedelmével fia Radic emelt, hiveinek s fiának segedelmével, idegenek nélkül, a maga emberségéből.
A czimeralak: ékszerüen diszitett körlapon jobbra fordult szárnyas – durva faragása – farkast példáz.
A siremléket Radojević Radić II. Tvrtko király fő embere emelte (Miklosichnél Mon. serb. 1420. említtetik 305. l.). Radoje Osztoja király egy 1400 decz. 8. kiállitott oklevelében emlittetik zsupánként. (Miklosich i. m. 20. l.)
Az emlék belföldi munka (közölte Truhelka: Die bosn. Grabdenkmäler des Mittelalters. Wiss. Mitth. III. 433. l.) s a bosnyák heraldika primitiv jellegét tünteti föl.
A mennyire a középkori bosnyák siremlékek ornamentikájából a XIV– XV. századbeli heraldikai motivumokra, illetőleg ezeknek a rendszerére következtethetünk, kétségtelen, hogy azok jó részben mint jelvények szerepelnek, s csak bizonyos esetekben foghatók fel czimerekül. – Az egyenes kardra fektetett háromszögü czimertelen pajzs – irja Truhelka i. é. 411. l. – harczos sirját jelenti. De ezenkivül egész sorozatát látjuk a mindig egyenes kardra fektetett czimeres pajzsoknak. A túllapon közölt pajzsformák közül a b) és d) száma tárcsapajzs, a c), e), f) számu négyszögű pajzs, a g) számu kerektalpu pajzs, megannyi ismeretes forma. A mi a czimeralakokat illeti, a bosnyák heraldikát a harántosztás jellemzi. Ily harántosztás látható a b–d, f–g czimereken és pedig a b) czimerben: rámás pajzsban két párhuzamos (bal) szalag, a c) czimerben (bal) harántpólya felül-alul kerek alakkal (besants), ugyanilyen a d) sz. csak hogy ebben balra fordult holdszarv látható felül; a e) sz. czimerben szarvával felfelé fordult félhold fölött négy végén gömbös kereszt látszik; a f) sz. (jobb) 64haránt pólya alsó s felső végén kerek alak, valamint a pajzs bal felső s jobb alsó sarkán kerek alak; a g) sz. czimerben (jobb) pajzsos ékitményü harántpólyát látunk, oldalt felül bélelt kerek alakot.
Ezek a czimeres alakok ismétlődnek a siremlékeken. Technikailag véve kétségtelenül czimerek. Truhelka abból a körülményből, hogy a bosnyák előkelő családok pecsétein csak monogrammok s a nevek kezdő betüi láthatók, azt következteti, hogy a bosnyák családok csak ritkán s aránylag későn használtak igazándi czimereket (i. h. 412–413. l.). Idézi e részben Hranic Sandaly, testvérei Vuk (István Szt.-Száva herczegének atyja) és Vukac, de magának István herczegnek is a monogrammját. Igaz, hogy ezek a Koszacsák monogrammjaikat, vagyis nevök kezdő-betüit használták gyürüpecséteiken – ugyanezt cselekedték a nyugaton, s nálunk is Magyarországon –, de azért volt czimerök és használták is. Csak az a különbség a fejlettebb tengerparti és észak-dalmácziai horvát nemzetségek s a bosnyák belföldi nemzetségek között, hogy mig amazok az olasz és magyar hatás következtében elébb válnak magánjogilag is körülirható családokká, a bosnyák családok közül csak kevésnek van állandósitott családi neve még. A fejedelmi családnak s a vajdaságra vergődött családoknak mindenesetre van czimerök. A provincziára nézve teljesen mindegy, hogy e czimerek eredetileg a harczosok, később a nemesek (vlastela, proceres) diszjelvényei voltak. Ez éppen a bosnyák heraldika kiinduló pontja. Ha e téren még bizonyos homály boritja is ismeretkörünket, tagadhatatlan, hogy a balkáni kulturfejlődésnek érdekességben és eredetiségben bővelkedő ága lesz majdan – az összes hozzáférhető idevágó emlékek összehasonlitása után – világossá.
THALLÓCZY LAJOS.
