Szent István királyi czime.*
Szent István királyi czime.*
Válasz a Nagy Géza: «A magyar királyok czime a XI. században cz. czikkére. Turul, 24. (1906) 112–116. l.
Hálával tartozunk Nagy Gézának, hogy ismét oly kérdést érintett, melynek eldöntése nem csak egy fontos tényt állapit meg, hanem hatalmas kritikai eszközt is nyujt a legrégibb magyar történelem kutatóinak. Igy a Melich által felállitott tétel a legrégibb királyi czimről (rex Pannoniorum) nem csak hogy megérdemelt figyelemben részesült, hanem, miután Nagy Géza mindent, a mi a tétel ellen szólhat, összegezett, végső stádiumába juttatta a kérdést. Ha sikerül következtetéseit megdönteni, minden valószinüség szerint támadhatatlanná válik Melich tétele.
Nagy Géza kutatásainak eredménye az, «hogy Szent István nemcsak Pannoniorum rex-nek, hanem Ungarorum vagy Ung(a)riae rex-nek is nevezte magát, sőt az oklevelek többsége szerint ez volt a szokottabb czime.» A Szent István utáni korra nézve (Szent Lászlóig) azonban nem csak lehetségesnek tartja, hogy a királyok «felhagytak a rex Ungroram vagy Ungriae czimmel s helyette a rex Pannoniorum jött szokásba,» hanem annak okát is keresi a királyság politikai hanyatlásában.
Az ellentét tehát csak a Szent István királyi czimére áll fenn, a Szent István utáni korra nézve Nagy Géza lényegben egyetért Melichel és velem.
Bizonyitékai az «Ungrorum» czim mellett ezek: 1. Pozitiv bizonyitékok a) a Szent Istvánnak tulajdonitott és Karácsonyi által hitelesnek elfogadott oklevelek átiratai, b) a külföldi források gyakorlat a magyarok elnevezésére. 2. Negativ bizonyiték: a Szent István-féle pénzek felirata nem jön tekintetbe. (Későbbi királyok pénzeinek feliratai t. i. a «Pannonia» czim mellett döntenek.)
Mindenek előtt megállapitjuk, hogy a bizonyitékok e fajtája legjobb esetben is, se pro, se contra nem dönt. Mert eltekintve attól, hogy az a) alatt lévő bizonyitékok kritikai alapja kétes, Nagy Géza összeállitása és érvelése szerint a Szent Istvánnak tulajdonitott oklevelek ép ugy a rex Pannoniorum, mint az Ungrorum rex mellett szólnak. A két czim között való számbeli arányt e pár oklevél alapján általánositani nem szabad, mert akkor fel kellene tenni, hogy a Szent István-féle oklevelek egyrészt ezen arány szerint pusztultak el, másrészt, hogy a Pannonia Hungariaval való nagyon is valószinü és gyakori felcserélése soha nem történt volna meg. A külföld gyakorlata – a mint kimutattam* – hasonlóan mind a két czim mellett szólana, ha annak akkor a czimet illetőleg egyáltalában befolyása lett volna a belföldi szokásra. Én azonban ezt tagadom, mert a befolyás Szent István után politikailag és kulturailag még nagyobb lesz és mindamellett Szent Lászlóig a feltétlenül megbizható belföldi oklevelek és pénzek csak a Pannonia szót ismerik.
Turul u. o. 47. l. 4. jegyzet.
És ezen tény a következtetéseimnek az alapja.
Ha a czim története Nagy Géza szerint már magában véve nem látszik természetesnek (szerinte t. i. először mind a két czim párhuzamos, azután csak a Pannoniorum rex, azután ismét párhuzamos, végre csak Hungarić rex szerepel), valószinütlensége még jobban szembeszökik, ha tekintetbe vesszük a királyi czimek szivósságát, mondhatni fizikai inertiáját. Nem csak, hogy nem érthető «ha I. Endre nem nevezi magát Ungrorum vagy Ungriae rex-nek, hanem a tényleges viszonyokkal (!) számolva a rex Pannoniorum czimet használja» (116. l.), hanem 88ellenkezőleg abban az esetben, ha «Szent István Ungriája» (a mint Nagy Géza állitja) politikailag nagyobb fogalmat alkotott volna Pannoniánál, feltétlenül szükséges volna feltételezni, hogy I. Endre épen az Ungria czimhez ragaszkodott volna, a mint hasonló esetekben az egész világ prakszisa arra vall, hogy ha már minden eltünt, még akkor is görcsösen ragaszkodnak a czimhez. Épen a czimeknek e szivós jellege jogosit, hogy a Szent István útáni közvetlen időkből következtetéseket vonjunk le az ő czimére is: hogy az utána következő királyok tőle vették át a czimüket.
Ha a folytonosság elvét elfogadjuk, akkor magától értetődik, hogy Melich állitása (Pannoniorum rex) győzött, ha nem fogadnánk is el, akkor legtöbb a mit Nagy Géza állithat (de hiteles, illetőleg megfelelő adatokkal nem bizonyithat) az, hogy mind a két czim párhuzamos volt Szent István korában. Vagy az ellentétes érveket számokkal kifejezve: az első esetben az én érvelésem = 1, Nagy Gézáé = 0; a második esetben érveléseim = 1/2, Nagy Gézáé = 1/2; összesen az én érvelésem = 1 1/2, Nagy Gézáé = 1/2. Melich feltevése tehát, hogy Szent Istvánnak a czime csak Pannoniorum rex volt, háromszor valószinübb, mint Nagy Géza tétele.
Dr. SUFFLAY MILÁN.
