Adatok a Lépes és Treutel családok leszármazásához. | Turul 1883-1950

Adatok a Lépes és Treutel családok leszármazásához.

Családtörténeti munkáink sem a Váraskeszi Lépes, sem pedig a Nevnai Treutel családok leszármazását nem közlik, pedig mindkét család a XIV. és XV. században előkelő szerepet játszott. A kettő közös törzsből származik, azonban hogy első ismert őseik mily fokban voltak rokonok, a hiányos adatok alapján meg nem állapitható. Egy 1320-ban kelt okmány szerint «Nicolaus comes Tymisiensis et Nicolaus dictus Lepes, fratres-ek voltak.* A «frater» szónak okmányaikban azonban oly tág értelme van, 89hogy ebből magából legfeljebb a rokonságot állapithatjuk meg. Három okmányt ismerek, melyek adatai arra engednek következtetni, hogy a Miklós temesi főispán és Lépes Lóránd közötti rokonság egészen közeli volt. 1319-ben Treutul Miklós és Lépes Miklós emberei Bechey Imrének Bereg nevü birtokán hatalmaskodnak* 1326. Nagyszigetmelléky Kolos* fiai Kolos, Laczk és Miklós átadják Nevnai Treutel Miklós pozsonyi főispánnak és Lóránd fia Lépes Miklósnak a Fekete-Kőrös mellett fekvő Chanakezu falu egyharmadát a fent nevezett két Miklós Szántó nevü (Nagysziget melletti) birtokáért.* 1360. Lépes Miklós fia Demeter és Treutel Miklós fia János kérésére Békés- és Zarándmegyék nemesei igazolják, hogy Bozoragh és Fejéregyház nevü birtokok a Lépes és Treutel családok tulajdonát képezték.* A három okmányban feltünő, hogy sem Szántó, sem Bozoragh és Fejéregyház ősi birtokok elidegenitése alkalmával, sem pedig az utóbbi két birtok tulajdonjogának megállapitásánál a két Miklós és utódjain kivül más osztályos rokonok nem szerepelnek. Ha nem ismernénk Treutel Miklós és Lépes Miklós atyját, csak a felsorolt négy okmányt, úgy a birtokviszonyok és a «frater» szó alapján testvéreknek tarthatnánk őket; minthogy azonban tudjuk, hogy Treutel Miklós atyja János* volt, joggal következtethetjük a fentiek alapján, hogy János és Lóránd testvér, a két Miklós pedig első foku unokatestvér volt.

Anjouk. okm. I. 534. sz.

Zichy cs. okm. I. 195. okl.

A szántói és Némai Kolos- és Laczkfy-család őse.

Tört. tár 1896: 508.

Tört. tár 1896: 509.

Anjouk. okm. II. 444. sz.

A család előnevét adó birtokok nem ősi tulajdont képeztek; Nevna várat, a hozzátartozó Nevnával és Zeulchcsel, Treutel Miklós feleségével, Nevnay Katalinnal, László leányával, hozomány gyanánt kapja,* Városkeszit pedig Lépes Miklós fiai, Demeter, Lóránd, János és András veszik meg Bur Marczel fiaitól, Lászlótól és Jánostól és ennek fiától Marczeltől.* A két család leszármazása a következő:

U. o. II. 140. okl.

Tört. tár 1896:508.

N. ?; János; Lóránd Lépes Miklós* 1319–1347; Treutel Miklós 1310–1349, † 1350. IV/27. előtt 1310-ben pozsonyi főispán*, 1320. III/8. temesi főispán éa jókői várnagy*, 1320-ban temesi főispán*, 1324. IX/24-től 1349-ig pozsonyi főispán*, és 1341-ben pozsonyi várnagy is*, Nevnay Katalin 1324; László*; János 1360–1402*, 1368-ban követ a pápához*, 1367/78-ban szörényi bán*, 1385-ben tárnokmester*; Miklós 1396, †1422-ben, 1396-ban macsói bán*, 1398–1403. tárnokmester,* 1407-ben kir. tárnokmester és pozsegai főispán*; Katalin 1422–1464*, Lévai Cseh Péter; Borbála 1422, † 1455 előtt, jegyese: Olasz Mikola 1440, Florentini Nikola; Treutel Miklós 1454, † 1464-ben, Herczeg Pál leánya; Demeter* 1347–1360, Gerlay Katalin 1357; Demeter* 1410; György* 1407–27. gyulafehérvári prépost*, és kir. káplán*, 1427–42. erdélyi püspök,* elesett Maros-Szentimrén 1442. III/18.; Loránd* 1347; János* 1347 1364-ben görgényi várnagy*; Tamás 1410; András* 1347; Loránd 1410–1446, 1410-ben ajtónálló*, 1414–38. erdélyi alvajda*, 1444-ben erdélyi kormányzó,* 1445-ben erdélyi vajda, székelyek és szászok kormányzója*; Potentiana*, Saáry Gellért; János* 1402–1467, Bács anna* 1457;

Tört. tár 1896. 507. Zichy cs. okm I. 195

Pesty, Eltünt régi vm. I. 322.

Anjoukori okm. I. 496. okl.

U. o. I. 534 okl.

U. o. II 140, 165. okl. – Tört. tár 1896. 507. – Anjouk. okmt. III. 233, 263, 383. IV. 62, 72, 219, 312, 365, 371. V. 287, 221, 367. okl.

Anjouk. okm. IV. 62. okl.

Lendvai, Temesvm. csal.

Zichy csal. okm. V. 242. okl.

Tört. tár 1896: 508.

Lendvai, Temesvm. csal.

Teleky csal. okm. I. 95. okl.

Zichy csal. okm. V. 27, 67.

U. o. V. 429. és Blagay csal. okm. 121, 122. okl.

Csánky, Magyarorsz. földrajza II. 274, 436. – Pesty, Eltünt régi vm. I. 322.

Tört. tár 1896. 508, 509. – Anjouk. okmt. VI. 339

Tört. tár 1896. 508, 509, 514.

Zichy csal. okm. IX. 404. – Teleky csal. okm. I. 184, 187, 234, 260, 279, 339, 342, 344, 359, 366, 376.

Tört. tár 1896. 514.

Zichy csal. okm. V. 27, 67.

Tört. tár 1896. 508, 509. – Anjouk. okmt. VI. 339

Teleky csal. okm. I. 95.

Tört. tár 1896. 508, 509. – Anjouk. okmt. VI. 339

Tört. tár 1896. 514.

Teleky csal. okm. I. 161, 313, 315, 316, 320, 325–328, 331, 332, 334, 336–339, 341, 343, 344, 353, 358–361, 365, 366, 375–377, 379, 383, 387, 391, 395, 404, 405, 409. – Tört. tár 1886. 515; 1887. 340; 1896. 489. – Századok 1887. 562. VIII. 78.

Teleky csal. okm. II. 10.

U. o. II. 17. – Zichy cs. okm. IX. 100.

Nagy Iván, Magyarorsz. csal. VII. 95.

Zichy csal. okm. IX. 315, 349

Tört. tár 1896. 520.