Registrum nobilium proscriptorum.
Registrum nobilium proscriptorum.
(A csillaggal jelöltek utóbb kihuzattak.)
1. Item Petrus de Kerekwdwar hospes furum.
2. Item Ladislaus de Frych prćdo sew latro.
3. Item Andreas de Pazthoh hospes furum in castro sou Haznos.*
4. Item Georgius filius Ruperti de Thar mutillator hominis.*
5. Item Blasius Enchy de Maczonka fur.
6. Item Nicolaus de Rechk homicida et hospes furum.
7. Item Thomas de eadem Rechk wlnerator et efusor sanguinis fratris carnalis.
8. Item Franciscus de Istenmezeye conductor Bohemorum ad castrum Zonda contra dominum regem et regnum.
9. Item Johannes de Zenthersebeth dispositor falsarum literarum.
l0. Item Johannes filius Dose de Redey de Zenthdomonkoas interfector cuiusdam Johannis Magni proprio arbitrio.
11. Item Ladislaus filius Demetrii Toth de Eghazasbathor fur maledictus.
12. Item Barnabas de Zenthmarya interfector hominum.
13. Item Capitulum Agriense dator falsarum literarum.
14. Item Blasius literatus de Farnos interfector cuiusdam sacerdotis et fur.
15. Item Ladislaus de Zewles interfector fratris sui fratruelis.*
16. Item Johannes filius Georgii Orzag* de Kemlew fur.
17. Item Johannes Tharchay de Bew hospes furum.*
18. Item Johannes Scwlde Comanus nobilis, in Assonzallasa commorans, interemptor et mutillator hominum.
19. Item Anthonius Macza de Han interfector hominum.
20. Item Stephanus Zomolyay de Han homicida.
21. Item Johannes filius Stephani Zomolyay de eadem Han interemptor fratris.
22. Item Ladislaus Layk de Berenzallasa hospes furum.
23. Item Johannes Erdewthelky de Kyskal homicida et fur maledictus.
24. Item Michael Zylaghy castellanus egregii Nicolai de Kompolth per ipsum in 11castro Nana constitutus interemptor hominum propria voluntate.
25. Item Benedictus Bykzegy de Erdewthelek interfector cuiusdam presbiteri propria voluntate.
26. Item Johannes filius Pauli Naghfay de Chenk commisit incendia in regno ac spolia et deprćdationes cum Bohemis.
27. Item Johannes Chasy de Athan officalis de Hewes mutillator hominum.
28. Item Laurentius Fogach interfector fratris sui condivisionalis.
29. Item Dyonisius Baby de Tharcha occisor hominum.*
30. Item Blasius de Kenderes emannator et dispositor falsarum literarum.
31. Item Nobilis domina Clara vocata consors Ladislai Weres de Erdewthelek commisit heresim cum compatre suo.
32. Item Petrus de Chenk similiter heresim commisit cum glera (igy!) sua.
33. Item Nobilis domina Margaretha consors Johannis Chenk heretica.
34. Item Nobilis domina Barbara Czeczey consors Stephani de Chenk modo simili est heretica et commisit heresim cum germano mariti sui.
35. Item Johannes Horwath de Tharcha homicida.
36. Item Egidius Horwath de eadem hereticus, quia commisit heresim cum sorore sua carnali.
Mielőtt iratunk keletkezése és hitelessége felől véleményt mondanánk, a tárgyalás sorrendjében lássuk először tartalmát a benne előforduló személyek sorrendjét megtartva. Az első pillantás meggyőz bennünket arról, hogy Hunyadi Mátyás korabeli személyekkel van dolgunk, a kik Heves és a szomszédos vármegyékben lakó nemesek. Mindegyik bizonyos vétket követett el, miért az oklevél rövidszavú irója nevüket együttesen jegyezte fel vétségeik megjelölésével.
Fejtegetésünk czélja lesz egykoru emlékekkel lehetőleg megvilágitani tárgyalás alá vett oklevelünk adatait, s így hitelességüket is vizsgálni. E szempont mellett az egyes családok történetéhez is felhasználjuk a megtalált adatokat, melyek néha nagyon szűken folynak, az ismertebb embereknél azonban az eddigi adatokat kiegészitik, részben pedig módosítják az eddig fennállott nézeteket.
1. Az első helyen megnevezett Kerekudvari Péter valószinüleg a hevesvármegyei Kerekudvarról elnevezett család sarja s ott birtokos nemes, a ki orgazdaság hirében áll. Kerekudvar ma puszta Jászberény mellett, de hasonló nevü hely Bars megyében is van. A család inkább a hevesmegyei falutól vehette elnevezését.* Kevés adat található a család történetére s így csaknem emlékünk őrizte meg egyedül Kerekudvari Péter emlékezetét.
Csánki: Magyarország történelmi földrajza, I. 65. 1. Zichy okmt. VIII. k. 65, 321, 401. 1. Anjoukori okmt. II. 115. 1., V. 151. 1. Fejér, IX/2. 207, IX/5. 120 1.
2. Frychi László az Aba nemzetség Omode-ágából eredő család tagja. A család a XIV. században két ágra oszlik, Heves, Szepes és Sáros vármegyében birtokosok. Mátyás király korában már a gazdagabb nemesi családok közé tartozik. V. László Sirokai László egri kanonok és mislyei prépost érdemeire való tekintettel János fivérének, továbbá Aba nemzetségbeli rokonainak Frychi János és fia Lászlónak és másoknak czimert adományoz 1456 február 24-én.* Frychi László további életére kevés adatot találunk. 1466 szeptember 29-én a király előtt úgy egyezett ki a jószág- és fejvesztésre itélt Sempsei Frank fia Lászlóval, – akit egy jakabfalvai (Sáros vármegyei) birtokrész erőszakos elfoglalása miatt itéltek el, – hogy az elitélt alperes a kérdéses jószágot Frychi Lászlónak kezére bocsátja, de 200 arany forintért visszaválthatja.
Turul, XXI. 133–135. 1.
A kérdéses birtok perének még 1472 szeptember 25-én volt folytatása, amikor Báthori István országbiró előtt Sempsei László az alperesként szereplő Wpori Pongrácz fiának egy évi halasztási időt enged, mely idő alatt köteles a birtokot Frychi János és fia Lászlótól visszaváltani.* Hogy milyen szerepe volt Frychi Lászlónak ezen és egyéb birtokperében, mely körülmények birták rá oklevelünk iróját a rabló elnevezésre, egyéb adatok hiján nem lehet bizonyosan megállapítani.
Oklevelek a Melczer család levéltárából, 93–94. 100–102. 1.
3. Általában ismeretes, hogy a Pásztóiak a Ratold nemzetség Domonkos ágából származnak. Pásztói András (apja Kis Jakab) a XV. század közepén nagybirtokos nemes, aki nem szalasztja 12el az alkalmat, mely birtokai nagyobbítását lehetővé teszi. 1463 november 16-án Ragáli János, Tari Margit és Erzsébet nevében tiltakozik Tari György birtokainak erőszakos elfoglalása ellen, melyet a Pásztói testvérek (köztük András is) elkövettek.* 1467-ben ujabb pöre kezdődik a Pásztói testvéreknek (János, András és László), melyet Rhédei János indított ellenük. Mátyás király meghagyja a nádornak és Heves vármegye közgyülésén megjelenő biráknak, hogy az ügyben késedelem nélkül hozzanak itéletet.*
Békefi Remig dr., A pásztói apátság tört. 341. 1. A család idevágó genealogiája:
Pásztói Kis Jakab 1345–1428; István 1445–1465; László 1445–1489; János 1444–1464; András 1463–1503; Lukács 1445
Balázsy: Heves vármegye, tört. I. 223–226. 1.
Még ugyanezen évben a királylyal gyülik meg a baja. A Nagykőrösön levő birtokrészeitől járó adó összegyüjtésére Pásztói András emberei a jobbágyokon zsarolást követtek el, s azért őt Pest vármegye közgyülésén a király megbizott emberi előtt a király iránt hütelennek nyilvánították (proscriptum fuerit). A király azonban nagy szolgálataira való tekintetből megbocsátott neki (Buda, 1467 május 6-án), abbeli meggyőződését fejezvén ki, hogy ő és utódai rendesen fizetik az adót s többé nem erőszakoskodnak.* Kétségtelen, hogy ez a pör szolgált oklevelünk adatának alapjául. Pásztói András élete többi évében őrizkedett a király kegyének ujabb elvesztésétől. A budai káptalan 1473 január 10-én kelt jelentése szerint ez Dobozi Danfi Andrást és fiát Atkár és Szentjakab (heves vármegyei) birtokokba és a hasznosi birtokrészbe beiktatta, melyeket nekik Kompolty Miklós és Pásztói András zálogosított el.*
Papirra irt eredetije a Magyar Nemz. Múz. levélt. A szöveg alján a király sajátkezü irása: Fiat, rex.
Békefi, A pásztói apáts. tört. 376. 1.
4. Thari György Mátyás király legkedveltebb embereinek egyike. Sok anyagi áldozattal és nagy bátorsággal követte urát a török és a csehek ellen vezetett hadjáratokban. A király bőven jutalmazta érdemeit, de Thari György maga is értett a birtokok gyarapításához. 1454 július 12-én a Pásztóiakkal megegyezik a birtokok felosztása iránt, melyek Heves, Nógrád, Borsod, Pest, Csongrád és Temes megyékre terjedtek ki.* 1461-ben Terpesen és Széken (Heves vármegyében) Bessenyei Mihály beiktatásánál mint királyi ember ő is meg van említve.* A Thari Györgyről fenmaradt oklevelek mind birtokperekről, eladásról, zálogosításokról szólnak. Ragáli János nevü embere 1463 november 16-án tiltakozik az egri káptalan előtt bizonyos birtokok elfoglalása ellen, amit a Pásztói testvérek vittek véghez.* A székesfehérvári országgyülésen pedig kinos hatást tett a jelenlevőkre Heves vármegye kiküldötteinek az a jelentése, hogy Thari György halállal fenyegette meg a birót, akinél Kazai Gyulafi Detre egyik adósa le volt tartóztatva.* 1465-ben arra való tekintettel, hogy örökös nélkül halhat meg, birtokait Ország Mihály nádornak és Kompolthy János fiainak hagyta.* Közbe megujult a családi örökségül fenmaradt évszázados ellentét a rokon Pásztóiakkal. Tiltakozik azok erőszakos birtokfoglalásai ellen.
M. N. Múz. törzslt. (Az Orsz. Ltár 14855. sz. okl.)
Széll, A Bessenyei család tört. 144. 1.
Pásztói apátság tört. 341. 1.
U. o. 345. 346–348. 1.
Balázsy: Heves vm. tört.. I. 278–280. 1.
Életének tragikus vége az volt, hogy ő maga is erőszakosságra ragadtatta magát. Erősen felhevült lelki állapotban saját kezével kitolta Pásztói Péter szemeit, s ennek következménye lett, hogy Heves vármegye közgyülése a nádor jelenlétében megfosztotta nemesi jogaitól (proscriptus et extradatus habebatur). A király pedig hozzájárult az itélethez, s minthogy Thari György időközben elhúnyt, 1472 október 5-én Visegrádon kiadott adományozó levelével a hütelenül és magtalanul elhalt Thari György összes birtokait Ország Mihály nádornak és Nánai Kompolthy Miklósnak adta.*
Pásztói apáts. tört. 203, 372–374. 1.
Tárgyalás alá vett proscriptiónk Thari György életének ezen mozzanatát őrizte meg ezen adat tehát azok közé tartozik, a melyet más adattal is tudunk igazolni. Mindenesetre nagyon emeli tárgyalt oklevelünk hitelességét 13és közelebb visz bennünket keletkezésének megfejtéséhez.
5. Az Enchy családbeli Balázs közbirtokos Heves vármegyében. A család a XIV. század közepén emelkedik ki s oklevelünk tanusága szerint Enchy Balázs nem igazságos uton is gyarapitotta birtokát. A család egyes tagjai közül Enczi Imre 1469-ben királyi ember Szurdokpüspökiben a Rhédei János kérésére tartott vizsgálatnál; továbbá Fülöp 1502-ben alispán és Pozsegai Gáspár szolgabiróval együtt Kazai Gyulafi Ferencz és Lukács pásztói apát ügyében tart vizsgálatot.*
M. Nemz. Múz. Rhédey cs. ltára; Pásztói apáts. tört. 459 1.
6., 7. Oklevelünk irója a két Recski testvért, Miklóst és Tamást lopással, sőt testvérgyilkossággal terhelteknek mondja. Mindketten Tamás fiai. A család a XV. század elején lép előtérbe s a következő ismeretesebb tagjai élnek:
Recski Tamás 1427; Pál 1427; Miklós 1427–1478.; Tamás 1427–1468
A Heves vármegyében előkelő szerepet vitt családról kevesen emlékeztek meg. A család történetére mégis csak a tárgy keretében terjeszkedünk ki, amennyire azt a XV. századbeli gyér adatok lehetővé teszik. 1427 május 22-én Figei Csathó László fia Miklós gömörvármegyei péterfalvi és hevesvármegyei domaházi birtokrészeit Recski Tamásnak és fiainak 14 uj forintért elzálogosítja.* 1456-ban a Dormánházi, Szentmártoni és Abafalvi családokkal uj adományul nyerik a hevesvármegyei Mákegyháza és Vilyó pusztákat.*
Sztáray okmt. II. k. 255. 1.
Csánki: Magyarország történeti földrajza. I. k. 77. 1.
Recski Tamás fiai közül Miklós országos fontosságu tevékenységet fejt ki. 1447-ben Dormáni Jánossal együtt Heves vármegyét képviselte az országgyülésen, mely Hunyadi Jánost a kormányzói méltóságra emelte.*
Kovachich: Vestigia comitiorum, 268. 1.
Mátyás király alatt a nemesség még nem nyugodott bele a megváltozott viszonyokba, nehezen hajolt meg a király vasakarata előtt. Innen van, hogy főleg a külföldi háboruk idején az ország nemesei gyakran maguk biráskodtak peres ügyeikben. Az erőszakoskodás napirenden volt.
1465 junius 23-án Kenderesi Balázs és fiai nevében a budai káptalan vizsgálatot indit Nánai Kompolthi János özvegye, fiai és Recski Tamás ellen a fegyverneki jobbágyokon elkövetett erőszakosságok miatt. Recski Tamás tisztító esküt tett arról, hogy Szechédi Imre (Kenderesi Balázs jobbágya) nem az alperesek jobbágyainak nyilai következtében halt meg.* Miklós 1469-ben mint a király embere szerepel Thari György és Verebélyi Simon ügyében.*
Károlyi cs. oklt. II. k. 366–369. 1.
Pásztói apáts. 369. 1.
1474 február 18-án Thari György özvegye kijelenti, hogy Ország Mihály, Nánai Kompolthi Miklós; Recski Miklós és Tamás őt néhai férje birtokaiból kielégitették.* A két testvér még 1478 julius 18-án is Guthi Ország Mihály és Kompolthi János birtokba iktatásánál királyi emberek gyanánt van jelen.* Hogy a proscriptio milyen körülmények között és mikor következett be, meddig tartott, sőt hogy birói itélettel bekövetkezett-e, egyéb adat hiányában nem tudjuk igazolni.
Pásztói apáts. 388–389. 1. Balázsy i. m. 286–287. 1.
U. o. 399. 1.
Mint a család történetéhez tartozó adatot említjük meg, hogy Recski István 1492 május 10-én mint Borsod vármegye alispánja állít ki oklevelet.*
Oklevelek a Melczer család levéltárából. 126. 1.
8. Istenmezei Ferenczről oklevelünk azt állítja, hogy a csehekkel szövetkezve Szanda vár (Nógrád vármegyei) alá vezette őket és igy hazaárulást követett el.
A család a XV. században gyakran szerepel a rokon Szenterzsébetiekkel együtt. Tagjai közül ismeretesek:
Istenmezei Lőrincz 1466; Albert; János 1501 †; Ferencz; György 1422; Katalin; György 1527
A Rhédeiek és a Szenterzsébeti család közt hosszú birtokper folyt 1459 óta, mely az előbbiek javára dőlt el. A sértett fél nem hagyta 14annyiban a dolgot. Mátyás királynak 1466 márczius 10-én Budán kelt oklevele szerint Szenterzsébeti János fiai, Istenmezei Lőrincz fiai és társai 1465 november 19-ike körül fegyveres embereikkel együtt megtámadták a Rhédei család Szentdomonkos nevü birtokát s onnan 350 sertést hajtottak el, Nagy Imre nevü cselédjüket véresre verték, sőt a család tagjai is csak meneküléssel kerülték ki a halált. Ugyanazon év szeptember 8-án kettős támadás érte a Rhédei családot: A Szenterzsébetiek a szentdomonkosi vetést pusztították el, az Istenmezeiek pedig a varaszói birtokra törtek, egy darab szántót elfoglaltak, a termést pedig elhordták.*
Balázsy, i. m. 219–221. 1.
Istenmezei Ferencz életéről kevés adatunk maradt fenn. Mint tanu szerepel Tholyntha Máté és Pásztói Miklós ügyében. Mátyás 1489 november 8-án kelt itéletlevele igazolta, hogy Pásztói Miklós és Iván, embereikkel együtt rátörtek Tholyntha Máté házára, feleségével együtt bántalmazták, sőt Hasznos várába fogságba vitték őket. Istenmezei Ferencz tanuvallomása szerint csak hirből értesült a dologról, de ő is terhelőleg vallott a vádlottakra, bár uj részletet nem tudott felhozni ellenök.* A csehekkel való szövetkezésre nem találtam ujabb adatot oklevelünk közlésén kivül. – A család tagjai közül még előfordulnak 1422-ben Istenmezei György leánya Katalin, fia György, akik Miklós fia Jakabbal bizonyos istenmezei birtok felett egyezkednek az egri káptalan előtt; továbbá az említett Lőrincz fia János, a ki 1501 május 30-án mint Iványi Varsa Ferencz hevesvármegyei rovó társa hal meg.* Továbbá Istenmezei Sandri, aki 1572. királyi ember és végül Istenmezei György, aki több hevesvármegyei nemessel együtt támadást intéz Eger város ellen, amiért a király kegyvesztettnek nyilvánitja (1527 november 30.).* Az előbb említett erőszakossági perben a Szenterzsébetiekkel Istenmezei Lázár szövetkezett; ez bizonyosan más ága a családnak.
Pásztói apátság, 437. 1.
M. N. Múz. törzsanyaga; Pásztói Apáts. 458. 1.
Kandra Kabos: Adatok az egri egyházmegye történetéhez. III. f. 454. l.; Királyi könyvek, I. folio 7.
9. Fontos oklevelünk közlése azon szempontból is, mert az egri káptalan oklevélhamisításán kivül még két hamisítót említ Mátyás korából. Ezek egyike Szenterzsébeti János.
Emlékeinkből nem lehet bizonyosan következtetni, hogy hány és milyen természetü oklevelek voltak a hamisítványok, sőt kétséget kizárólag azt se, vajjon megtörtént-e valóban a hamisítás. De a proscribáló levél állítását valószinüvé teszi az a körülmény, hogy a többi eset között igazolhatókat találtunk. Bizonyos, hogy birtokjogi oklevelek lehettek a hamisítványok. Két fontos eset fordul elő, melyekben érdekelve volt Szenterzsébeti János, azért ezekben lett volna észszerű a hamisítás eszközlése, bár az is feltehető, hogy mások ügyének előmozditására készitett Szenterzsébeti János hamis okleveleket. 1466 szept. 29-én Palóczi László országbiró előtt Szenterzsébeti János budai Deák György által panaszt emelt Rhédei Dósa Miklós, neje és fiai ellen, a kik a megelőző év november 25-én szenterzsébeti és leleszi birtokait megtámadták, 300 forintot érő sertéseit elhajtották és egyéb kárt is tettek. Allitásait 3 oklevéllel igazolta: 1., a budai káptalan, 2.,egri káptalan, 3., Heves vármegye hatósága által kiadottakkal. Mivel az alperesek nem tudtak kellőképen védekezni, az országbiró eskü letételére itélte őket.*
Balázsy i. m. 242–243. 1.
Másik eset volt ennek viszonzása, a Szenterzsébeti és Istenmezei családók már említett egyesült támadása Rhédei Dósa Miklós ellen. A már felsorolt eseteken kivül a panaszos felperes azt is állította a király előtt, hogy Szenterzsébeti János fiai János és Lázár már 8 évvel előbb (1458.) a szentdomonkosi és varaszói erdőkből fát hordtak el, két őrleni való buzát szállító szerekekből az ökröket elrabolták, a pör folyása alatt sok határjelet megsemmisítettek; az említett Szentdomonkos, Varaszó és Hidegkuth birtokokra vonatkozó okleveleket elvitték, s maguknál tartják, így a panaszosoknak 600 forintnyi kárt okoztak. A király a felperes kérésére Dombrói Mátyás kanczelláriai, Segwári György nádori jegyzőt és Balogi Miklós nevü embereit küldte ki vizsgálatra, a kik Budán, Heves vármegye kiküldötteivel együtt vizsgálták meg az ügyet s a panaszt valónak találták.*
Eredeti a M. N. Múz. Rhédei cs. levéltárában. Kiadta Balázsy, i. m. 219–221. 1.
15Mindenesetre nagy kár, hogy a két ügy közül egyik lefolyását sem kisérhetjük figyelemmel. Talán jogosan következtethetjük mégis, hogy a hamisítás az előbbi esetben történhetett és pedig éppen az egri káptalan oklevelével. Bizonyos ugyanis, hogy 1466 végén kerültek ki hamis oklevelek az egri káptalanból és Heves vármegye hatósága éppen ezen időben bélyegezte meg a káptalant hamisítványai miatt, a mint oklevelünk ki is fejezi, és Mátyás király 1467 augusztus 9-én kelt megbocsátó leveléből is kiviláglik. Proscribáló levelünk e mellett különbséget tesz oklevélhamisitó (emanator falsarum literarum) és hamis oklevelet használó (dispositor) között. Szenterzsébeti János pedig az utóbbi minőségben van oklevelünkben megemlitve; minthogy ez időben (1460–1470.) éppen az egri láptalannak vannak rokontárgyú hamis oklevelei, lehet, hogy ezeket használta fel.
Szenterzsébeti János az említett eseteken kivül még egyebütt is előfordul okleveleinkben. Az egri káptalan jelenti 1451 junius 4-én, hogy néhai Nagyfay Tamás fia Pál (más néven Pálfy Jánosfalwai), a ki Varaszón Kánthor János leánya s az ő felesége Anasztáziától született a saját, János és Mihály fiai, továbbá:Anglethe (Kebelkuthi Balázs felesége), Borbála, Krisztina, Katalin és Margit leányai nevében, végül néhai Egyházszenterzsébeti Mátyás fia Antal osztályos rokona részéről is vallotta, hogy nagy szükségei fedezésére egyházszenterzsébeti (Heves vármegyében levő) birtokát minden tartozékaival Szenterzsébeti Gáspár fia Jánosnak, továbbá Miklós és Lázár fiainak 200 magyar forintért eladta.*
Eredeti a M. N. Múzeumban, a Dancs család ltban.
Még 1489 április 25-én is él Szenterzsébeti János és tanuként szerepel Tholyntha Máté és Pásztói Miklós perében.*
Pásztói apáts. 436. 1.
A család a XV. században nagy kiterjedést mutat. A hevesmegyei tagok közül ismeretesek Szenterzsébeti Gáspár:
Szenterzsébeti Gáspár; Imre 1426, 1432. Gömöri és honti alispán; I. János 1451., 1466.; II. János 1451., 1489.; Lázár 1451., 1466.; Miklós 1451., 1466
Továbbá a heves vármegyei ágból még Szenterzsébeti Mátyás fia Antal (1451 ), Lőrincz fia György (1466). Egyes töredékek is ismeretesek Szenterzsébeti Boldizsár (Garai Miklós nádor 1415 november 24-én kelt oklevelében);* Szenterzsébeti Juga fia János, birtokos nemes Körös vármegyében,* Szenterzsébeti Pelbárt, a kit a pestvármegyei Csév birtokba vezet be a székesfehérvári keresztes konvent (1483 május 9-én),* végül Szenterzsébeti Bernát, aki 1489 április 25-én szintén tanu Tholyntha Máté és Pásztói Miklós perében.*
Oklevelek a Melczer cs. levéltárából, 48. 1.
Teleky, X. k. 406. 1.
Károlyi család oklt. II. k. 516. 1.
Pásztói apáts. 436. 1.
10. Proscribáló levelünk érdekes adatai közt fontos értesitése tekintetében első helyen áll az, melyet Rhédei Jánosról mond: bizonyos Nagy János nevü embert saját elhatározásából megölt. Rhédei János nem ismeretlen alakja a Mátyás korának. A század egyik nevezetes családjából származott, de személyes kiválóságai is érdemessé tették őt a király kitüntetésére.
Rhédei Dósa Miklós és Szentdomonkosi Cheléni Klára 2-ik gyermeke.* Élete 1437 és 1475 közé esik. Az oklevél állítása azért fontos, mivel ismeretlen oldalról mutatja be Rhédei Jánost. Életrajzi adatai közül a legfontosabbak felsorolására szoritkozunk. Mátyás király mozgalmas korának embere ő is, a ki érdemeket szerez, melyeket a király megjutalmaz, de birtokai erőszakos megnagyobbításától se riad vissza.
A családfát 1. a Turul, I. k. 124 1.
1459 november 22-én az egri káptalan jelenti a királynak, hogy Palóczi László országbiró meghagyására lefoglaltatta a birói itélettel Belényi Péter ellen elmarasztalt Rhédei Dósa István és János varaszói, szentdomonkosi és rédei birtokait a részben a birói illeték fejében, a 3-ik részt pedig a felperes számára. A per oka az alperesek részéről történt erőszakos jog- és birtokfoglalás volt. Rhédei János azonban ellenmondott a birtokok lefoglalásának, és 1460-ban a pör ujabb tárgyalását nyerte meg a királytól.* 1463 október 31-én már Heves vármegye alispánja.*
Balázsy, i. m. 210–215. 1.
Országos lt. 28273. sz.
1466 február 6-án Mátyás király megjutalmazza Rhédei János, Miklós és Bertalan érdemeit 16és nekik czimert adományoz. A czimer viselésére ugyan nincs adatunk, mert a család már előbb is egyedül ágaskodó oroszlánt használ, de ebben is nagy eltérések vannak, úgy hogy a család tagjai ezután is vagy hétféle czimert használnak.* 1466-ban bonyolult perük folyik az említett Szenterzsébeti és Istenmezei családokkal. Kölcsönös birtokpusztításról vádolják egymást; nagy kár nemcsak a családok, de kortörténeti szempontból is, hogy a pör befejezése ismeretlen.* 1467 junius 26-án mint Heves vármegye alispánja végrehajtja a király rendeletét: Hegyes, Kenderes és Bő hevesvármegyei birtokok átcsatolását Pest vármegyéhez.* Ugyanazon évben Guthi Ország Mihály nádor levelet ir hozzá, mint a megye alispánjához, hogy az esztergomi érsek birtokait ne háborgassa, hanem szedje be az adókat azoktól, akiknek birtokai adófizetés alól nincsenek felmentve.*
Lásd a Turul II. k. 47–48. IV. k. 83–84. VIII. k. 83–86. 1.; Teleky; II. k. 104–111. l.
Turul I. 129–138. 1.
Károlyi oklt. II. 386. 1.
M N. Múz. Rhédei cs. ltára.
Életében fontos mozzanatot jelöl, midőn a király kegye őt kinevezte erdélyi alvajdának. A lázadás leverése után hű és megbizható, sőt erőskezü ember kellett e fontos állásra, s ilyennek Rhédei János látszott a legalkalmasabbnak. Hogy mikor kelt a kinevezés, nem ismeretes, de 1467 végén kellett megtörténni, mert a következő év elején már eljár uj tisztében. 1468 január 18-án itéletet mond mint erdélyi alvajda Béledi János Bodula nevü birtoka ügyében.* 1468 november 10-én a szászok székeit értesiti, hogy Gerebi Simon nevü hű emberét küldi hozzájok bő utasítással.*
Eredeti, pecsét nyomaival, a M. N. Múz, törzsgyüjteményében.
Eredeti ugyanott.
Érdekes kulturtörténeti mozzanatot őriz meg életéről egy 1469-ik évi oklevél. A budai káptalan jelentést ir a királyhoz, mely szerint Rhédei János szerződést kötött a Zaghwa (Zagyvafő Nógrád vármegyében) várában lakó csehekkel, hogy bizonyos mennyiségü élelmi szert szállít nekik, de ennek fejében nem szabad a környéken rabolniok. Midőn tehát az egyességet teljesítendő 3, 24 ökörtől vont szekéren 6 forintot érő fűszert és 40 forintnyi zabot szállíttatott, Thar közelében Chenkerházi György, Thamásy Miklós és Nádasdy Péter emberei megtámadták a szállítókat, a szállítandó anyagot Hasznosi János, László és András hasznosi várába szállították. Minthogy pedig a csehek a kikötött dolgokat nem kapták meg, megtámadták Rhédei János Cseke nevü birtokát (Nógrád vármegyében), ott Kis Pál nevü jobbágyát megölték, 14 másikat elhurczoltak Zagyva várukba; a birtokot teljesen elpusztították és az elfogott jobbágyokat később 12 forintért válthatta vissza Rhédei János. A káptalan és a királyi ember a vádat igaznak találván, a vádlottakat megidézte.* 1471-ben kettős birtokadományozásban van része Rhédei Jánosnak: Semjén Margit a Torda vármegyében fekvő Pyvár nevü birtokát adja neki; Mátyás király pedig a váczi káptalant utasítja (1471 május 10, Thorda), hogy a nógrádmegyei Konczhyda birtokba történt beiktatásról szóló levelet adja ki az alvajdának.*
Eredeti papiron a M. N. Múz. Rhédei cs. levéltárában. – Érdekes, hogy Zagyvafő még 1469-ben is a cseheké. Lásd Csánki i. m. I. k. 93. 1.
Turul, I. 123. l.; M. N. Múz. Rhédei cs. levéltára.
1473 szeptember 25-én Mátyás király ujabb adományozásban részesíti: neki adja a Nagyut és Balpüspöki birtokrészeket Heves vármegyében a visszavett Boldogháziért (Gömör vármegyében), melyet Szentgyörgyvára ostroma alatt hősiessége jutalmául adott neki.* 1475-ben ujabb hatalmaskodási per indult meg ellene. Heves vármegye közgyülésén Verpeléten (augusztus 7-én) vizsgálat indult meg Lévai Cseh János és felesége, Szőllősi László és társai ellen, mert Rhédei János támogatásával elfoglalták Bessenyey János Szőllőstelki birtokát és egyéb birtokokat is. A vádat valónak találták.* Ez az utolsó határidő életére vonatkozólag, mert még az év hátralevő részében meghalt.
Balázsy, i. m. 229–230. 1.
Bessenyey cs. tört. 162. 1.
Halála körülményeiről az egri káptalan 1483 január 3-án kelt jelentése értesít. Ország Mihály nádor előtt Pelenyi Albert, Nagyrhédei János fia György és Szentmártonrhédei Miklós panaszt emeltek Mysei Bacha János ellen, a ki 10 évvel előbb a panaszosok Myse nevü birtoka a Tarna folyónak Farkasrév nevü helye 17felé vezető nyilt uton, a merre a felperesek jobbágyai járni szoktak, épületet emelt, a birtokot pedig pusztította; mikor pedig Nagyrhédei János 7 évvel ezelőtt Váradon meghalt, és holttestét Rhédére hozták eltemetni, a kulcsok Fygedi Fekéch Sebestyén kezére jutottak, a kinek segitségével Bacha János a meghalt összes ezüstnemüjét és selyemholmiját elrabolta, a mi által a panaszos birtokán (grangia) 400 arany forintnyi kárt ejtett. Sőt ezen kivül néhány – névszerint felsorolt – szomszédja segítségével, az emlitett Rhédei Miklós misei házára támadt, letépték az ajtókat és Oláh István nevü juhászt elrabolták Keérre. Mikor a juhász magát igazolni akarta, bizonyítékait nem fogadták el, hanem megölték. A káptalan embere a panaszosok előadásának hitelt adott, és az alperest a nádori szék elé idézte.*
Eredeti a Magyar Nemzeti Múzeum törzsgyűjteményében. XVI. sz. jegyzet kivül: Tarnamissén valami révre való útnak elfoglalásáról való perlekedés.
Rhédei János élete végéig a király kegyelt embere maradt, tehát a proscribáló levél adatát nem tudjuk más egykoru adattal igazolni. Valószinü, hogy az ügy nem került a biróság elé, mert ha Rhédei János elkövette is az említett gyilkosságot, elég hatalmas volt arra, hogy a vizsgálat megindítását késleltesse. Hihető, hogy a nádor nem fogadta el igaznak a vádat. Adat hiányában a kérdést meg nem világíthatjuk, a feltevések pedig nem adnak kielégítő feleletet.
Dr. BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ.
