2. A Dobiak és Diószegiek.
2. A Dobiak és Diószegiek.
A. székesfejérvári káptalan tanusitja 1275 augusztus 1-én, hogy előtte a Gutkeled nemzetségbeliek a biharmegyei Egyedmonostor kegyuraságának birtoklását, családi áganként, maguk között egy-egy évre meghatározták.* E családtagok között vannak Dorog comes fiai Péter, Lőrincz és Miklós is. 1278 szeptember 1-én visszakapják László királytól a tatárjárás óta nemzetségüktől elidegenitett biharmegyei ősi birtokukat, Székelyhidát, mely alkalommal arról értesülünk, hogy Péter már István ifj. király zászlaja alatt (1266) a bolgár Vidin előtt, IV. László alatt pedig (1278) a morvamezei csatában érdemeket szerzett magának.* 1292 julius 6-ikán a szabolcsmegyei Ihász és Baranyos helységek birtokosai.* Utoljára vannak együtt, midőn 1296 febr. 5-ikén biharmegyei telegdi birtokukat a szatmármegyei Romáddal felcserélik.*
Hazai okmánytár, VII. k. 124., 154. l.
Wenzel, IX. k. 196. l.
Ugyanott X. k. 92. l.
Ugyanott, 247. l.
Péter 1297-ben halt meg. Ez évi május 27-ikén már Dorog nevü fiával találkozunk, ki nagybátyjaival együtt bizonyos birtokok megbecsültetése iránt intézkedik;* hasonló ügyben szerepelt már 1297 április 3-án is, mikor egyuttal fivéreit is képviselte.* Ezekkel csak későbben találkozunk, neveik: Joákim és Péter. Hogy e Dorog nagybátyjaival együtt magát 1301-ben Sándor bán és fia György legközelebbi örökösének vallja, és hogy Sándor bán palkonyai és tarjáni birtokát tényleg örökölte, ezt majd alább fogjuk kiemelni. 1311 január 1-én elmondja a váradi püspök, hogy e Dorog, Borsa nb. Kopasz nádor fogságába került és hogy bizonyos várát felgyujtották.* 1313 május 8-ikán fivéreivel, Joákim és Péterrel együtt nagybátyja, Miklós fiaival kibékül.* 1313 után már nem találkozunk Doroggal; 1319 junius 3-ikán már csak fivérei, Joákim és Péter szerepelnek.* Károly király egyik okleveléből tudjuk, hogy Dorog 1317 előtt a Kopasz nádor által ostromolt mindszenti (=egyedi) monostorában megöletett.* Hogy figyemekei maradtak volna, arról nincs tudomásunk.
Zichy okmánytár, I. k. 85. l.
Hazai okmánytár, VII. k. 259. l.
Anjoukori okmánytár, I. k. 219. l.
Ugyanott, 297. l.
Zichy-okmánytár, I. k. 166. l.
Anjoukori okmánytár, II. k. 218. l.
Péter, ki fivérei mellett az ostromolt Egyedmonostorban harczolt, még 1338 márcz. 29-ikén szerepel, midőn Nagymartoni Pál országbiró a Dorog utódainak ősi birtokaik felosztása iránt az általuk választott birák előtt kötött egyezségét megerősiti; de akkor is képviseltette magát.* Utoljára 1338 szept. 26-ikán akadunk rá, midőn rokonai ellen birói vizsgálatot kér.*
Zichy okmánytár, I. k. 530. l.
Anjoukori okmánytár, III. k. 503. l.
143Joákim, családjának legkimagaslóbb tagja, önállóan 1313 május 8-ikán merül fel. Midőn a lázongó Borsa nb. Kopasz nádor sólyomkői (Biharmegyében) várába visszavonult, Károly király Joákimot és ennek rokonát, Gutkeled nb. Apaj fia Istvánt megbizta, hogy Sólyomkőt körülfogják, mit Joákim oly szerencsésen vitt véghez, hogy Kopasz maga is kezére került és a király elé mint fogoly vezettetett.* Az 1338 márczius 29-én történt birtokosztás alkalmával többek között fivérével, Péterrel együtt a biharmegyei Diószeg helység egy részét kapta;* utoljára találkozunk vele 1344 május 3-án, midőn mint Diószegi Joákim a Bátoriak bizalmi embereként müködik.* Esetleges utódait nem ismerjük.
Ugyanott II. k. 218. l.
Diószeg már atyjáé, Péteré volt. Ladomér váradi püspök (1268–1279) IV. Lászlónak jelentette egyszer, hogy Drug fia Péter az egyedi monostor épületeit lerombolta és az abból nyert kövekből Diószegen tornyot épittetett. (Hazai okmánytár, VII. k. 170. l.)
Anjoukori okmánytár, 415. l.
Dorog fia Miklós, kivel 1278 szeptember 1-én találkoztunk, 1301 junius 29-ig szerepel, mely napon szintén Sándor bán örökösének vallja magát. Minden róla szóló adat csak arról tanuskodik, hogy a közpályán – úgy látszik – nem müködött.
Öt fia volt: János, Konrád, Keled, Miklós és Lökös.
János 1310 deczember 13-án merül fel legelőször;* 1311 január 1-én (l. f.) arról értesülünk, hogy Kopasz nádor fogságába került. 1313 május 8-án tudtunkra adatik, hogy atyai örökégét: Hatház, Dömötör, Dorogles és Csehi nevü birtokait büntettei következtében elvesztette s hogy fivéreivel együtt, Péter és Joákim kegyelméből, Tamási, Vid és Monyoros helységeket kapta.* Többé nem szerepel. Az 1338. évi birtokfelosztás alkalmával arról értesülünk, hogy az «Ördög» melléknevet viselte s hogy garázdálkodásai folytán diószegi birtokát már régen elvesztette. 1351-ben vizsgálatot tartottak az iránt, vajjon Péter fia Dorog, «Ördög» János, Miklós és Konrád hadházi birtokukat eladták-e? de az illető okiratból* nem vehető ki, vajon egy már sokkal régebben történt, vagy csak 1351-ben lezajlott dologról van-e szó. – A legnagyobb valószinüség a mellett szól, hogy az esemény már korábban történt.
Ugyanott, I. k. 215. l.
Ugyanott, 297. l.
Zichy okmánytár, II. k. 460. l.
Lőkös egyetlen egyszer szerepelt, 1313 május 8-ikán (l. f.), midőn a rokonai birtokadományozásában részesült.
Miklós, ki 1313 május 8-ikán tünik fel, szintén nem szerepel többé. Csak annyi ismeretes róla, hogy ő is beleegyezett a hadházi birtok eladásába.
Konrád, kit 1313 óta ismerünk, fivérével, Keleddel, az 1338-ban történt viszálykodás alkalmával többek között Diószeg egy részét kapván, magát «Diószegi»-nek nevezte. 1352 nov. 6-ikán ujra felmerül, midőn fiával, Lászlóval együttesen bizonyos birtokcserét hajt végre;* utoljára 1353 május 4-ikén találkozunk vele, midőn a Dobiakkal és a Debreczeniekkel bizonyos erdőt feloszt.*
Anjoukori okmánytár, V. k. 619. l.
Ugyanott, VI. k. 64. l.
Fivére Keled, kit szintén 1313 óta ismerünk, mindazon birtokszerzési és eladási ügyekben részes, a melyekben fivéreivel találkoztunk. Utóljára 1347-ben akadunk rá.* Utódjairól csak azt tudjuk, hogy fia, Miklós Dorog nevü fiut hagyott hátra, ki fiörökösök nélkül maradt. Erről majd alább lesz szó.
Fejér, IX/IV. k. 057. 1. X/IV. 368. 1. Zichy okmánytár, II. k. 229. l.
Drug fia Lőrincz, kivel 1275-ben találkoztunk, csak mint földbirtokos ismeretes, mely minőségben 1300 első feléig szerepel. 1319-ben már fiára, Istvánra akadunk.* Ez az 1338-ban történt osztozás alkalmával a következő birtokokat kapta: 1. Dob, 2. Tamási, 3. Begécs (Szabolcsmegyében); 4. Palkonya, 5. Tarján (Sándor bán örökségéből Borsodmegyében), 6. Kelemér, 7. Poszoba, 8. Kisfalud és 9. Fancsal (Gömörmegyében). Dob után felvette a Dobi nevet. Utoljára 1353 május 4-ikén szerepel.*
Zichy okmánytár, I. k. 166. l.
Anjoukori okmánytár, VI. k. 63. l.
Két fia volt: Dorog és Péter s egy leánya, Erzsébet.
Dorogi és Péter 1347-ben merülnek fel legelőször; az utóbbi akkor még zsengekoru.*
Zichy okmánytár, II. k. 229. l.
Zichy okmánytár, II, k. 229. 1.
Mindkét fivér fiörökös hátrahagyása nélkül 144halt meg, mire a Diószegiek és a Dobiak öszszes birtokai nővérükre Erzsébetre szálltak át. Erzsébet 1364-ben Bogátradván nb. Mihálynak a neje.* Családjának magvaszakadtán megengedte Lajos király, hogy Erzsébet a dobi, poszobai, keleméri, tarjáni, hadházi és péresi birtokokat örökölje. Monoki Mihály és Erzsébet fia Péter felvette a Dobi nevet.
Fejér, IX/III. k. 580. l.
Erzsébet halála után e Péter nővérével, Ilonával, Tornai Lászlónéval a Dobiak összes birtokait örökölte. 1400-ban Péter pör utján ragadta ki örökségét Ilona kezéből azzal a kikötéssel, hogy utód nélküli elhalálozása esetén Tornai László és Ilona fia, Tornai Tamás lesz az örököse.
Az 1400-ik évi nagy örökösödési per folyamán több okirat lett bemutatva, melyek az utolsó Diószegiekre és Dobiakra némi világosságot vetnek, csakhogy Fejér, X/II. k. 769. l. ezen okiratokat igen zavarosan közli. Az egyik azt tartalmazza, hogy Nikodém (ez téves; Miklósról van a szó) fia Diószegi Dorog magvaszakadása után ennek birtokait 1397-ben Albisi Márton fia Dávid zólyomi főispán kapta.* Midőn ez Dobi Pétert (Monoki Mihály fiát) beperelte, utóbbi szintén okiratokat mutatott fel, melyekből kiderült: a) hogy Keled fia Miklós (?) fia Diószegi László (?) 1374-ben Dorog birtokainak mások általi elfoglalása ellen tiltakozott. Midőn t. i. Dorog fia Lőrincz fia István fia (Dobi) Dorog és ennek rokona (Diószegi) Dorog mag nélkül elhalt, akkor Lajos király a nevezett István leányának Erzsébetnek, Monoki Mihály nejének és ennek rokonainak (Czudar) János fiainak: László szegszárdi apátnak, Péternek és Miklósnak adományozta e birtokokat. A mag nélkül elhalt Dorog atyja Miklós volt, kinek atyja viszont az öregebb Dorog fia Miklós, a kinek atyja Keled volt.
Ezen család nemzedékrendje nem tartozván jelen dolgozat keretébe, itt csak a következőket akarom kiemelni: II. Pius pápa 1459 szept. 13-án felhivja a csanádi püspököt és a váradi prépostot, hogy azon ügyet, mely már hosszabb idő óta Dengelegi László fia Bernát, az erdélyi egyházmegye laicusa mint felperes és néhai Thomas Zobny de Dyozegy fiai s örökösei, László, Tamás és Dávid között bizonyos hitbéri és leánynegyedi követelések miatt fennforog, vizsgálja meg (Theiner, Mon. Hung. II. k. 336–337.). «Zobny» nem más, mint a «Zólyomi» ferditése; az emlitettek az albisi Zólyomi család tagjai; nevezetes ezen regestában az, hogy a család előneve itt «diószegi».
Dr. WERTNER MÓR.
