Melyik nemzetséghez tartozik a krasznamegyei Szécsi-család?
Melyik nemzetséghez tartozik a krasznamegyei Szécsi-család?
Midőn annak idején Csánki «Magyarország földrajza a Hunyadiak korában» czimü müvét ismertettem, azon véleménynek adtam kifejezést, hogy a Krasznamegyében szerepelt Szécsi-család a Pok nemzetségnek egyik hajtása, holott Csánki (I. k. 590. l.) e családot a Balog nb. rimaszécsi Szécsiekkel azonosnak vette, bár ez állitását egyetlen egy érvvel sem támogatta. Jelen soroknak az légyen a feladata, hogy ezen érdekes kérdést véglegesen tisztázzák.
***
Pok nb. Miklós vajda és fiai kijelentik 1319 február 9-ikén, hogy rokonaik (cognati seu proximi) Lukács fiai Gergely, László és Péter már kora ifjuságuk óta nekik nagy szolgálatokat tettek, hogy Lőrincz nevü fivérök az ő szolgálatukban Máramarosban elesett, hogy dunántúli birtokaikat a Güssingiek garázdálkodásai következtében elvesztették és hogy mindezeknek kárpótlásául Krasznamegyében fekvő Szécs nevü birtokukat nekik adományozzák.* Miután 1267-ben egy Pok nb. Lukács és ennek fiai István, Gergely és egy ismeretlen nevü prépost fordulnak elő,* jogositva éreztem magamat feltételezni, hogy Miklós vajdának 1319-ben szereplő rokonai az 1267-ben emlitett Pok nb. Lukácsnak a fiai. Vajjon e feltevés még mindig igaz-e vagy nem, nem tartozik e sorok keretébe, mert mi itten csak a krasznamegyei Szécsiek nemzetségét akarjuk tisztázni.
Anjoukori okmánytár, I. k. 505. l.
Fejér, IV/III. k. 428. l.
Károly király 1341-ben Dancs krasznamegyei főispánnak az ugyanazon megyében fekvő Valkót adományozza és a beiktatással a váradi káptalant bizza meg. Midőn a beiktatással megbizott emberek a Dénes bán birtokában lévő Bagos és Monyoród nevü jószágok határait akarták megjárni, a bán megbizottjai meg nem engedték hogy a Valkó, Bagos és Monyoróddal határos Hosszuaszón a határjárást eszközöljék.*
Anjoukori okmánytár, IV. k. 143. l.
Hogy azon Dénes bán, ki 1341-ben a krasznamegyei Hosszuaszó, Bagos és Monyoród birtokosa, nem más mint Balog nb. Dénes, kit 1330 óta szörényi bánnak ismerünk, az oly kétségtelen, hogy közelebbi indokolása teljesen felesleges. Meddig élt? nem tudjuk. Az a 1342-ik év végén már más a szörényi bán.
Négy fia volt: Balázs, Tamás, Péter és János, kiket legelőször 1347-ben emlitenek; 1357-ben Balázs és Tamás már mint «Szécsi»-ek szerepelnek, előbbi akkor «strenuus miles»*. Balázs 1372 október 11-ikén még él,* fiai Dénes és Péter Temesmegyében fekvő Bazsar nevü birtokukat 1391-ben Tomaj nb. Losonczi László erdélyi vajdának adják el.*
Fejér, IX/II. k. 606. l. V. ö. VII/III. k. 129. l., ddo. 1366.
Hazai oklevéltár, 299. l.
Temesmegyei okmánytár, I. k. 211–212. l.
A rendelkezésemre álló kútfők 1391 után jó ideig e Szécsieket nem emlitik. Csak 1434-ben találjuk megint, hogy Szécsi Osvát a kolozsmonostori konvent előtt az alább nevezett Szécsieket a Krasznamegyében fekvő Szécsen lévő birtokainak foglalásától tiltja. Az illetők: 1. Miklós és fia Tamás, 2. János fia András, 3. Lőrincz fiai András és János, 4. Mihály, 5. Bálint, 6. Bertalan.* 1454-ben Szécsi Silveszter és Tamás Krasznamegye ispánjai. Bagoson és Hosszuaszón pedig 1471-ben is a Szécsiek a földesurak.*
Zichy okmánytár, VIII. k. 541. l.
Csánki, I. k. 589. l.
Már most világos, hogy azon Szécsiek, kik 1341 után a Krasznamegyében fekvő Bagoson és Hosszuaszón birtokosok, a Balog nb. rimaszécsi Szécsieknek Dénes bántól származó ivadékai és igy Csánkinak igaza lehet, ha azt mondja, hogy a megyének 1454-ben szereplő ispánjai is e családhoz tartoznak. Ezzel azonban még nincsen bebizonyitva, hogy az 1319-ben szereplő Lukács-fiak, kik akkor a krasznamegyei Szécset kapták, kihaltak és hogy a XV. században előforduló krasznamegyei Szécsiek kivétel nélkül Balog nb. Dénes bán utódjainak tekintendők. 29Feltünő t. i., hogy a Balog nb. Szécsiek birtokában a XV. században (legalább a rendelkezésemre álló adatok szerint) csak Bagost és Hosszuaszót, nem pedig egyuttal Szécset is találjuk, valamint 1341-ben sem mondják, hogy Szécs a Balog nb. Dénes bán birtokában lett volna.
Feltünő az is, hogy az 1434-ben előforduló Szécsi birtokosok közül egyetlen egy sem kapcsolható össze az 1391-ben emlitett Dénessel és Péterrel.
Mindezekből tehát az derül ki, hogy a krasznamegyei Szécs urai, kikkel a XV. században találkozunk, minden valószinüség szerint az 1319-ben felmerült Lukács-fiaktól származnak, ellenben, hogy azon Szécsiek, kik Bagoson és Hosszuaszón birtokosok, minden kétséget kizáró módon a Balog nb. Dénes bán egyenes utódai.
