A Gellyei család czimeres levele 1522-ből.
A Gellyei család czimeres levele 1522-ből.
(Szines czimerképpel.)
A GELLYEI CSALÁD CZÍMERE 1522-BŐL.
Az alábbiakban II. Lajos királynak egy czimeres levelét ismertetjük, melyet több körülmény tesz érdekessé.
Az armális 1522 október 12-én kelt Prágában Gellyei Antal királyi étekfogómester és testvérei Sebestyén, Gothard és Pál részére, kiknek a király ez alkalommal régi czimerüket erősiti meg és bőviti ki. Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában őriztetik, szövege a következő:
Relatio magistri Nicolai prepositi Agriensis Beatissime Virginis, secretarii regie maiestatis.
Ludovicus dei gracia rex Hungarie et Bohemie etc. tibi fideli nostro egregio Anthonio de Gellye dapifero nostro salutem gratiamque nostram regiam et omne bonum. Cum in principibus summoque loco presidentibus inter alia, quibus regium nomen et illustrari et pleno omnium ore celebrari consvevit, liberalitate ipsa, qua vel alienissimi quique facile conciliantur, nichil prorsus prestantius, laudabihusve censeatur, eamque partem muneris et decoris regii nobis peculiarem esse, futuramque iampridem statuerimus et cum effectu plane etiam in nobis sitam ostenderimus placuit maiestati nostre eos, qui nobis grata exhibent servitia uberiore gratia nostra amplecti et regio prosequi favore, ut hoc liberalitatis et munificentie stimulo ceteri ad serviendum nobis simili fide et diligentia magis ac magis accendantur. In quorum numero cum te iampridem omni fide et sedulitate versari conspiciamus, nos igitur talium principum inherentes vestigiis, volumus harum serie ad universorum noticiam pervenire, quod considerantes fidelitatem et fidelia servitia ac gratuita merita tua, que sacre imprimis dicti regni nostri Hungarie corone, deindeque maiestati nostre pro locorum et temporum varietate indefesse omni studio, cura et diligentia constantique et firmo pectore ac cum omni perseverantia exhibuisti exhibereque non cessas, tibi et per te egregiis Sebastiano, Gothardo et Paulo de predicta Gellye fratribus et consanguineis tuis heredibusque et posteritatibus tuis et eorundem universis, ad arma tua paterna et avita nobilitatis tue et tuorum monumenta in capite harum litterarum nostrarum arte pictoria elegantissime depicta, puta hominem medium arcumque extenxum cum sagitta fere vibrata tenentem, centaurum in forma equi media homini ipsi medio umbilicotenus insertum et adiunctum cum stella aurea ad caput hominis medii et hec omnia in scuto triangulari celestini per omnia coloris pictoris non indocta manu adfabre expressa et denotata duximus addendum et adiiciendum, tibique et eisdem fratribus tuis ac universe posteritati vestre eadem universa arma seu nobilitatis insignia animo deliberato et ex certa maiestatis nostre scientia danda et concedenda, immo ex habundanciore plenitudine nostre specialis gratie addimus et adicimus damusque et concedimus et presentibus elargimur, ut tu tuique predicti fratres et consanguinei ac heredes et posteritates vestre universe pretacta arma seu honoris et nobilitatis insignia more aliorum nobilium armis atentium semper et ubique in preliis, hastiludiis, duellis, thorneamentis et in omnibus aliis exercitiis nobilibus et militaribus, necnon sigillis, velis anulis, cortinis, papillionibus et generaliter in quarumlibet rerum et expeditionum generibus sub mere et sincere nobiltiatis titulo ferre, gestare, omnibusque aliis et singulis gratiis, honoribus, prerogativis et libertatibus, quibus ceteri nobiles regni, nostri armis utenter quomodolibet de iure vel consuetudine utuntur et fruuntur, uti frui et gaudere possis et valeas, prefatique Sebastianus, Gothardus et Paulus de sepedicta Gellye fratres et consanguinei ac heredes et posteritates tui et eorundem universi possint et valeant, ut de huiusmodi singularis gratie nostre dono merito exultetis, tantoque ampliore studio et diligentia ad obsequia nostra regia et sacra corone nostre vestra solidetur intentio, quanto largiore favore nostro regio et benivolentia preventos esse vos conspexeritis et munere gratiarum. In cuius rei memoriam firmitatemque perpetuam presentes litteras nostras secreto sigillo nostro, qup ut rex Hungarie utimur, impendenti communitas, tibi prefato Anthonio de Gellye, necnon prenominatis Sebastiano, Gothardop et Paulo de eadem Gellye fratribus ut prefertur et consanguineis tuis ac heredibus et posteritatibus vestris universis duximus dandas et concedendas. Datum in arce nostra Pragensi, die dominico proximo post festum beati Dionisii martiris et sociorum eius, anno domini millesimo quingentesimo vigesimo secundo, regnorum nostrorum Hungarie et Bohemie predictorum etc. anno septimo.
86Alul a hártya szélén olasható: N. prepositus Agriensis S. Marie virginis.
Függő pecsétje elveszett, czimerképe megfakult, az első sor aranyirása lekopott.
A Gellyei családra vonatkozólag kevés okleveles adattal rendelkezünk. Gellye helység Csánki Dezső nagy földrajzi munkája szerint Somogymegyében feküdt, és a Somogy vártól kelet-déli irányban elterülő, mai gillai pusztának felel meg. Mint nemesi név a Gellyei név előfordul 1435, 1439, 1469, 1479 és 1496-iki oklevelekben.* 1469-ben a Gellyei családbeliek Horpácson voltak birtokosok s a nevezett évben ottani birtokukat az enyingi Török családnak adják el. A gellyei birtok 1474-ben szintén a Török család kezén volt, és ez évben Vittya, Horpács, Fiad, Fark-Polyán, Gamás és Szamárkut helységekkel együtt egy időre Anthimi János birtokába megy át.*
Csánki idézett munkája szerint.
U. o.
A czimerszerző testvérek közül Antal, mint az oklevélből látjuk a királyi étekfogói tisztséget viselte. Nevével azonban Lajos királynak 1525 és 1526-iki számadáskönyveiben nem találkozunk, a mit annak jeléül vehetünk, hogy ekkor már vagy nem élt, vagy kilépett a királyi udvar szolgálatából. Ellenben a Thurzó-féle számadáskönyvben több izben találkozunk testvérének Sebestyénnek nevével, ki akkor a Péterváradon állomásozó rácz naszádosok egyik kapitánya volt. Mint ilyen ő is osztozott társainak és alárendeltjeinek sorsában, fizetését csak nagy sürgetések után tudta az örökké pénzzavarban szenvedő királytól megkapni. Lajos király számadás könyveiből látjuk, hogy a péterváradi ezer naszádos több izben megbizottakat küldött a királyi udvarba zsoldjuk kifizetése végett, Gellyei Sebestyén és társai is megbizottaik utján folyton sürgették zsoldjuk megfizetését. E megbizottak budai tartózkodásai költségeit a királyi kincstár födözte, mely Gellyei Sebestyénnek az 1525 január-juliusig terjedő időben mindössze háromszor fizetett zsoldot és pedig január 17-én Gellyei Sebestyénnek és Radych Bosich kapitánynak, akik megbizottaik, Szalay János és Boros István utján 800, ápril 7-én Szalay János és Nagy Bertalan utján 1000 és végül junius 22-én ismét 1000 frtot vesznek föl a királyi kincstárból.* Sokáig azonban nem viselte e méltóságát Gellyei Sebestyén, még 1525 folyamán elhalt, mint Verancsics följegyzi: «1525. Gellény Sebestyén naszádos vajda meghala Budán hideg csemer miatt.*»
Fraknói, II. Lajos számadási könyve. Történelmi Tár XXII. kötet.
Idézve Szentkláraynál: A dunai hajóhadak története. 86. 1.
A czimeres oklevél szövegében egykorú kéz a Gellyei nevet két izben Rodycz névre hamisitotta. Elkerülte azonban figyelmét, hogy a név még többször szerepel az oklevélben, és igy ezeket érintetlenül hagyván, a czimerszerzők tulajdonképeni neve kétségbevonhatatlanul megállapitható.*
V. ö. Horváth Sándor Czimerlevél hamisitások és hamisitók, Nagy Iván, Családtörténeti értesitő 1901. évf. 157. lap.
A czimerkép kék pajzsban balfelé nyilazó kentaurt ábrázol, dereka körül czafrangos ezüst övvel, a pajzs felső jobb sarkában hétágu ezüst csillaggal kisérve. A kentaur arczát hosszu barna szakáll köriti, az ijj és nyil ezüst szinü. A pajzsra zárt sisak van helyezve, a sisakdisz helyét három, kék-sárga-kék struccztoll foglalja el, a takarók szine mindkét oldalról kék-sárga. Az egész czimerkép ezüsttel dömöczkölt vörös alapra van helyezve, melyet egy keskeny zöld és egy szélesebb ezüst keret vesz körül.
A mint a czimerlevél szövegéből kitünik, nem uj czimerszerzéssel állunk szemben. A Gellyei család már régóta nemes és czimerrel biró család volt, melynek régi czimerét ezuttal a király kibővitette. Az eredeti czimer nyilazó férfi féltestét ábrázolta, melyet Lajos király kentaurrá változtat át, úgyszintén a kisérő csillagot is ez alkalommal adja a czimerhez.
A Gellyei czimer, mint ezt már Csoma is megjegyezte, nem készült az olasz izlés befolyása alatt. Méreteire nézve megemlítjük, hogy a pajzs 8.5 cm., sisak és sisakdisz 7 cm. A czimerkép szerkezetére nézve hasonlít némileg az Érky családnak e folyóirat hasábjain általunk ismertetett czimeréhez és a II. Ulászló korabeli czimeres levelek némely sajátságait ezen is feltaláljuk. A Gellyei cimernél is hiányzik a sisakdisz és helyét a sisaktakarók összeéréséhez erősitett három lengő toll foglalja el, melyek szinei a takarók szineinek feleltek meg. Az eredeti oklevélben a szinek el vannak kopva, meg vannak fakulva. Horváth Sándor idézett értekezésében a tollak szineit ezüstnek mondja; a szinek kopott voltánál fogva ezt nem állapithatjuk meg egész határozottsággal. A czimerkép rekonstruálásánál a takarók szineit vévén irányadónak, kék és sárga szinüeknek véltük a tollbokrétát is megrajzolandónak.
A Gellyei armális czimerképe egyike a legritkábbaknak. Kentaur mint czimerkép nagyon kevés czimerben fordul elő; kentaur van a báró Roschütz család czimerében, továbbá a lengyel Sapieha család czimerében. Hazai czimeres leveleinkben aligha fordul elő még többször; mint pajzstartó azonban előfordul Drugeth János nádornak egy 1332-ből származó pecsétjén, mely jobbjában támadásra szegzett lándzsát tartó kentaurt 87ábrázol; baljában a Drugeth család czimeres pajzsával, fején tollforgós süveggel, testét redős ruházat boritja.* Megemlitendőnek tartjuk, hogy Bárczay heraldikájában a kentaur nem is fordul elő.
Rajzát I. Nyáry: A heraldika vezérfonala. 97. 1.
ÁLDÁSY ANTAL.
