I. KÁROLY KIRÁLY GYÜRÜPECSÉTJE.
I. KÁROLY KIRÁLY GYÜRÜPECSÉTJE.
(Harmadik és befejező közlemény, egy pecsétrajzzal.)
I. Károly király ismertetett gyürüpecsétjével oklevélen először 1326 április 30-ikán találkoztam, azonban nyoma van annak is, hogy már előbb használatban volt e gyürüpecsét. Midőn ugyanis I. Károly király 1331 julius 11-ikén megerősiti* a kolozsvári polgároknak adott 1322 április 20-iki patens alaku kiváltságlevelét, a következő módon jelöli meg azt: «sigillo nostro principali authentico sive maiori et insuper sigillo nostro annuleo priori consignatas» E szavak világosan arra utalnak, hogy I. Károly királynak 1322-ben egy másik gyürüpecsétje volt, mely 1331-ben már nem volt használatban. E korszakból gyürüpecséttel megerősitett oklevelet nem ismerek, s az előbbi szavak sem a gyürüpecsét önálló használata mellett bizonyitanak, hanem a királyi nagy pecsétnek gyürüpecséttel történt megerősitésére utalnak. E megerősitési mód I. Károly király kanczelláriai gyakorlatában nem egyedülálló. Werbőczy Tripartitumában* ugyanis ezeket találjuk III. Endre király okleveleiről: «Item literć tertii Andreć regis, qui Venetus cognominatus est, non serventur: exceptis illis, si quć per dominum Carolum regem, immediatum eius successorem annulari sigillo suo, in cera rubea (in qua habetur litera K.) circa imaginem a parte dextera pro signo confirmationis apposito fuissent confirmatć, nam tales observantur.» Vagyis III. Endre király oklevelei érvényességüket onnan meritették, hogy I. Károly vörös viaszba nyomott gyürüpecsétjét III. Endre nagy pecsétjének képes oldalára a király arczától jobb felé helyezte. Erről a megerősitési módról a Tripartitum nyomán diplomatikusaink mind megemlékeznek.*
Kolozsvári okmánytár, 39. 1.
P. II. t. 14. §. 17.
Pray, Syntagma, 72. 1. és Perger, Bevezetés, II. r. 58. és 66. 1.
III. Endrének olyan oklevelét, melynek pecsétjén I. Károly szóban forgó gyürüpecsétje látható volna, eddig még nem láttam. Pray III. Endrének egyik 1297. évi oklevelére* hivatkozik s a róla függő pecsét rajzát is közli,* teljesen elmulasztja azonban az oklevél közelebbi meghatározását, mi által annak feltalálása lehetetlenné 184van téve. Okmánytáraink közül csupán a Hazai Okmánytárban találtam ilyen oklevelet.* Ez III. Endre királynak 1291 julius 12-ikén kelt privilegialis levele, melyben megerősiti István és Béla királyoknak Mogoroy birtokról kiadott adományleveleit. A megerősitő oklevél szövegét követő jegyzetben a pecsétről az van irva, hogy abban a király arczától balra egy igen kis, veres viaszba nyomott, nyolczszegletü gyürüpecsét látható, melynek sem közepe, sem körirata ki nem vehető. Meg kell emlitenünk még e helyen Gara Miklós nádor 1411. évi oklevelét is,* a melyben III. Endre király bemutatott adományleveléről ezeket találjuk: quasdam literas domini Andree dicti de Venetiis olim regis Hungarie privilegiales anno domini millesimo ducentesimo nonagesimo, regni autem sui anno primo emanatas per dominum Karolum regem apposicione seu impensione sigilli sui annularis in cera rubra certa imagine ad dextram in sigillo facta confirmatas».*
Syntagma, 27. és 72. I.
Turul, X. évf. I. f.
IV. k. 40. 1. Eredetije az Inkey levéltárban.
Wenzel, Árpádkori uj Okmánytár, XII. k. 199. 1.
III. Endre királynak 1300 május 5-ikén kelt oklevelén, melyben a Huntpázman nemzetségből származó Ábrahám mester számára az esztergomi káptalan 1231. évi privilegialis levelét megerősiti, fekete viaszba nyomott érdekes contrasigillumot találtam. Az I. Károly király gyürüpecsétje számára megjelölt helyen ugyanis kerek gyürüpecsét látszik, melynek belsejében korona van, körirata pedig valószinüen S. Secretum. (Orsz. levéltár, 167.) Nem valószinütlen, hogy ez is I. Károly király gyürüpecsétje, a mely azonban nem volt használatban. Ottó király ezüst dénárjának előlapja, ugyanazon liliomos nyilt koronát tünteti fel, mely a kérdéses gyürüpecsét közepében látható; nem lehetetlen tehát az sem, hogy e pecsét Ottó királyságával függ össze. Rupp Jakab, Magyarország pénzei II. r. 3. 1.
Ha a hazai okmánytárban talált pecsétleirást összevetjük a Pray pecsétrajzával, arra a következtetésre jutunk, hogy a Pray rajza elég hű. A kérdéses pecsét ugyanis nyolczszegletü volt s közepében K betü látszott. Hiányzik Praynál a körirat, melyet a Hazai Okmánytár közlője sem tudott az elmosódott, rossz lenyomaton kibetüzni. Az bizonyos, hogy körirata ennek a pecsétnek is volt; s ennek minden valószinüség szerint sigillum secretum-nak kellett lennie. Legalább az analogia erre enged következtetnünk. Ez azon gyürüpecsét, melyről a Kolozsvári okmánytár 1331 julius 11-ikén kelt oklevele mint I. Károly király előbbi gyürüpecsétjéről megemlékezik.
A királyi pecsétek tipariumai a király halálakor összetörettek, vagy a holttesttel együtt eltemettettek.* Kivételképen emliti meg Pray I. Károly király özvegyének, Erzsébet királynőnek gyakorlatát, a ki számos oklevelét elhalt férjének gyürüpecsétjével erősitette meg. E pecsétet a benne levő K betü teszi felismerhetővé s Erzsébet királynénak 1368 és 1369. évi kiadványain látott is ilyeneket.* 1369. évi egyik okleveléről azt mondja, hogy az elhalt I. Károly király gyürüpecsétje az oklevél hátlapjára volt nyomva olyanformán, hogy vékony hártyaszelet volt alatta, melynek kiálló részén a relació szót olvashattuk.* Ez már magában véve elég kivételes eset, mert a relacio a referens nevével együtt nem a pecsét alatt rendesen használt hártyaszeletre, hanem a pecsét alatt magára az oklevél hátlapjára volt irva; de lényeges tévedést követett el Pray akkor, midőn Erzsébetnek K betüvel ellátott gyürüpecsétjét a megboldogult I. Károly királynak tulajdonitotta, mert ez egészen különböző pecsét volt. Mindenesetre szem előtt tartandó, hogy Pray I. Károly királynak csupán egy gyürüpecsétjét ismerte, és pedig azt, a melyet értekezésünkben ismertettünk. Nem is tüntet fel pecsétrajzaiban semmi különbséget I. Károly gyürüpecsétje és özvegyé között. A III. Endre nagypecsétjébe nyomott gyürüpecsét rajza már különbözik a külön használt gyürüpecséttől, ama különbséget Pray nem vette számba, s az ebből folyó következtetéseket elmulasztotta
Childerich frank király pecsétgyürüjét is vele együtt temették el. Breslau, Urkundenlehre, 929. 1.
Syntagma, 9. 1. és Perger, Bevezetés, II. r. 47. 1.
Syntagma, 16. 1. Rajzát a T. IV. f. 4. mutatja Pergernél, Praynál pedig a T. I. f. 4.; a T. IV. f. 11) alatt közölt pecsétrajzot azonban hibásan tulajdonitja Czobor (Magyarország stb. kiadott pecséteinek jegyzéke 34. 1.) I. Károly király özvegyének, mert e pecsétrajz 1382. évi oklevélről van véve, holott, a királyné már 1380-ban meghalt.
levonni.
Igen szép példánya maradt ránk e pecsétnek Erzsébet özvegy királyné 1359 február 4-ikén Visegrádon kelt oklevelén a Kállay családnak a Magyar Nemzeti Múzeumban letéteményezett levéltárában. Az oklevél 185rendeletet foglal magában Hermann lupprehzazai biróhoz, hogy a varii jobbágyok által okozott károkat térittesse meg. Hátlapján van vörös viaszban Erzsébet királyné gyürüpecsétje, melynek közepén nyolczszögletü keretben a kérdéses K betü látszik, köriratul pedig a kezdetet jelző kereszt után. E(lizabeth Sigilum Secretum olvasható, az egészet végül köralaku szegély zárja be. A belső nyolczszög 7 milliméter széles, az egész pecsét átmérője pedig 12 milimétert tesz ki. Érdekes e pecséten, hogy mig a belső K betüt nyolczszögletü keret övezi, addig a körirat szabályos köralaku s a pecsét maga is kerek volt.* A körirat betüi a nyolczszögletü kerettel együtt anynyira kiemelkednek, hogy az ember hajlandó arra gondolni, hogy a középső K betü kőbe van vésve, melyet fémkeret vesz körül s ebbe vannak bevésve a körirat betüi.
Ugyanilyen alaku Miklós csanádi püspök gyürüpecsétje (1373–1376 között irott levelén a Véghely-gyüjteményben) és Mária királyné titkos pecsétje.
Annyi bizonyos, hogy e pecsét semmi esetre sem azonos I. Károly király ismertetett gyürüpecsétjével. Annak körirata ugyanis «S. Secretum», ezé «E. Sigilum Secretum»; abban a belső K betüt kerek gyöngydiszités övezi, ennél nyolczszögletü keret; abban a köriratot a belsőhöz hasonló gyöngysor határolja, ebben egyszerü kerek szegély; végül annál az egész pecsét átmérője 8 milliméter, itt pedig már a belső keret 7 milliméter széles, az egésznek átmérője pedig 12 milliméter. Külön kell itt kiemelnem, hogy mig I. Károly király gyürüpecsétjének lenyomatainál a pecséten kivül a gyürü egy része is rendesen meglátszik; addig Erzsébet pecsétjei a gyürüből mit sem tartalmaznak, itt t. i. a pecsét a gyürüből kiemelkedett. Tévedett tehát Pray, midőn e pecsétet Károly királyénak mondotta, s tévednek mindannyian, kik Prayt e feltevésében követik.
Felmerülhet itt az a feltevés is, hogy a kérdéses K betű I. Károly király első gyürüpecsétjéből vétetett át. E gyürüpecsét eredeti lenyomatát azonban eddig még nem láttam, igy e feltevésről határozott véleményt nem mondhatok. Elég valószinüvé teszi azonban az emlitett feltevést azon körülmény, hogy I. Károly király kérdéses első gyürüpecsétjének belső K betüje ugyancsak nyolczszögletü keretbe volt foglalva.
A két pecsét körirata természetesen különbözött egymástól, de azt megváltoztathatták olyan módon, hogy a K betüt tartalmazó s valószinüen kőbe vésett középső részt megtartották, és a köriratot ujonan készült fémkeretbe vésték. Ha egyebet nem is állapithatunk meg az emlitett okoskodásból, annyi mindenesetre bizonyos, hogy Erzsébet királyné gyürüpecsétje Károly király első gyürüpecsétjének mintájára készült. I. Károly király továbbá 1322-ben még előbbi gyürüpecsétjével élt,* s 1320-ban kelt össze harmadik feleségével, Erzsébettel; nem valószinütlen tehát, hogy neki ajándékozta gyürüpecsétjét, a maga számára pedig ujat vésetett. Ezen ok könnyen megmagyarázza azt is, miért találjuk meg a K betüt Erzsébet királyné gyürüpecsétjében is, a mit különben, szokatlan eset lévén, elég bajos dolog kellően megmagyarázni.
Kolozsvári okmánytár, 39. 1.
Midőn Lajos király 1353-ben megházasodott s a boszniai király leányát, Erzsébetet vette feleségül, két Erzsébet nevü királynéja volt egyszerre az országnak. Ez időtől kezdve a K betü használata a gyürüpecsétben megkülömböztetés képen volna magyarázható. Lajos király feleségének gyürüpecséttel megerősitett okleveleivel azonban csak a későbbi időben találkozunk s akkor is regina juniornak nevezte magát mindenhol, a mint ezt titkos pecsétjének körirata is bizonyitja; az özvegy Erzsébet pedig már 1353 előtt rendszeresen használta a K betüs pecsétet. Ezen magyarázat tehát egyáltalán nem jöhet számba a kérdés megoldásánál.
Erzsébet királyné az első királynőink sorában, ki rendszeresen használja gyürüpecsétjét oklevelek megerősitésére. Már férjének, I. Károly királynak uralkodási éveiből maradtak reánk ilyen emlékek. 1333 szeptember 19-ikén,* 1337 május 15-ikén* és 1339 szeptember 5-ikén* kelt oklevelei ugyanis veres viaszba nyomott gyürüpecsétjével vannak megerősitve; férje halála után pedig, 1342-től kezdve, igazán tekintélyes számot tesznek ki azon oklevelek, melyeken gyürüpecsétjével találkozunk. 1342. előtt kiadott s gyürüpecséttel megerősitett oklevelei közül ugyan eredetiben egyet sem láttam, nincs okom azonban kételkedni abban, hogy gyürüpecsétje változatlanul megmaradt.
Sztáray okmánytár, 80. 1.
Zichy okmánytár, I. k. 516. 1.
Hazai okmánytár, III. k. 140. 1.
Lajos király trónralépte alkalmával csupán tizenhat éves volt, s igy könnyen érthető, hogy özvegy anyja jelentékeny befolyást gyakorolt az országos ügyek intézésére. E befolyás legvilágosabb bizonyitékát a nápolyi dolgok képezik, de hogy később sem történt lényegesebb változás e téren, azt mutatja Erzsébet királyné lengyelországi szereplése, Ilyen körülmények között egész természetes dolognak kell tartanunk, hogy 1342-őn tul is sürün találkozunk magyarországi dolgokban Erzsébet királyné intézkedéseivel. Ez intézkedéseket rendesen gyürüpecsétjével megerősitett oklevelekben találjuk, melyek legtöbbször egyes személyek számára meghatározott ügyekben kiadott rendeleteket tartalmaznak; de akad közöttük több olyan oklevél is, a melyben külömböző kiváltságokat adományoz.*
Zichy okmánytár, II. k. 451. 1., Kapy levéltár (1374 június 4.), Forgács levéltár (1377 április 15.) stb.
Legjobban bizonyitanak az özvegy királyné kanczelláriájának fontossága mellett a pecsét alatt és mellett olvasható kanczelláriai jegyzetek, melyek a királyi kanczelláriába is a munkakör nagyobbodásával jutottak be. A commissio regine vagy commissio propria regine* jegyzet több oklevélen olvasható; de ilyeneket is találunk: relacio magistri Oliverii* commissio regine per D notarium;* vagy relacio domini Stephani patriarche stb.* E jegyzetek természetesen a pecsét alatt az oklevélen vannak, s nem, a mint Pray állitja, az oklevélhez füzött papir vagy hártyaszeleten.*
1355 deczember 3. (Múzeumi levéltár), 1357 Julius 25. (Kállay levéltár), 1358 május 27. (Kállay levéltár), 1358 deczember 24. (U. ott), 1361 április 8. (Véghely gyüjtemény) stb.
Hazai okmánytár, VII. k. 404. 1.
1357 április 6. (Kállay levéltár).
Zichy okmánytár, IV. k. 121. 1.
Syntagma, 16. 1.
Erzsébet királyné gyürüpecsétjét, elhalt urához hasonlóan, veres viaszba nyomva használta. Ilyen viaszba van nyomva titkos pecsétje, sőt nyoma van annak is, hogy nagy pecsétje is ilyen szinü viaszban használtatott.* Érdekes lesz ennek kapcsán megemlékeznünk a vörös viaszba nyomott pecsétek XIV. századi elterjedéséről hazánkban. A legáltalánosabbnak mondhatjuk annak használatát a főpapság körében, kik főleg gyürüpecsétjeikhez, de nagy pecsétjeikhez is használták.
1341 deczember 9-ikén kelt oklevélen. (Történelmi tár, 1896. évf. 500. 1.)
A legelső ilyen pecsét, melyet láttam, Rudolf váczi püspök függő pecsétje, 1331 julius 13-ikán kelt oklevélen.* András erdélyi püspök 1351. évi oklevele veres viaszba nyomott gyürüpecséttel van megerősitve.* Ugyanigy László veszprémi püspök 1360 október 18-ikán kelt rendelete.* 1361 április 17-ikén Miklós esztergomi érsek piros függő pecsétet használ.* Kálmán győri püspök 1365 deczember 30-ikán kelt oklevelén piros titkos pecsétet találunk,* s piros viaszban használja 1369 április 23-kán gyürüpecsétjét is.* Ugyanigy Demeter erdélyi püspök 1372. évi oklevelén,* Miklós csanádi püspök 1373 és 1376 között irott levelén.* 1373 junius 11-ikén Kálmán győri püspök függő pecsétjéhez is veres viaszt használ.* Veres viaszba nyomott gemmával pecsétel Demeter erdélyi püspök 1374 január 21-ikén.* Veres gyürüpecséttel él 1377. évi oklevelén István kalocsai érsek* s 1379–80 között kelt levelén Vilmos győri püspök.* Ugyanigy egy 1379–86 között kelt oklevélen Demeter esztergomi érsek,* s 1380–87 közötti levelén Benedek veszprémi püspök.* Végül Demeter esztergomi érsek 1386 június 18-ikán függő pecsétjéhez is veres viaszt használ.* Egy szóval a XIV. század folyamán annyira elterjedt nálunk a főpapság körében a veres viasz használata, hogy e szokás általánosnak mondható. Követte őket e téren az alsóbb papságnak azon része, kik vagy egyházi vagy világi kitünőbb állásban voltak. Igy Thatamér prépost királyi alkanczellár 1348 187január 6-ikán* és 1352 október 12-ikén* kiadott oklevelein. János veszprémi prépost és püspöki vikárius 1363 szeptember 22-ikén.* 1377 körül Simon mester I. Lajos király feleségének kanczellárja.* Sőt kivételesen a káptalanok és konventek is élnek vele, de leginkább függő pecséteiken. Igy 1335 február 2-ikán a váradhegyfoki konvent,* a budai káptalan 1336 deczember 7-ikén kelt patens levelén.* A nónai káptalan 1382. évi oklevelén.* Sürün használják ezeken kivül a veres viaszt a XIV. században hazai városaink, első sorban Buda vára, melynek 1346. évi,* 1366. évi* és 1389 november 3-iki* oklevelein, továbbá Ujbánya város 1354 julius 1-én kelt levelén is* találkozunk vele. A királyi udvar mintájára a királyi családból származó herczegek is éltek vele. Igy István herczeg 1350 augusztus 27-ikén,* augusztus 30-ikán* és 1351 november 3-ikán kelt oklevelein,* továbbá Károly herczeg 1371. évi* és 1372. évi oklevelein.*
Orsz. levéltár, 3624.
Zichy okmánytár, II. k. 463. 1.
Hazai okmánytár, V. k. 136. 1
Orsz. levéltár, 31672.
Múzeumi levéltár.
Hazai okmánytár, III. k. 187. 1.
Bethlen család levéltára.
Véghely gyüjt.
Múzeumi levéltár.
Teleki okmánytár, I. k. 176. 1.
Zichy okmánytár, lV. k. 15. 1.
Véghely gyüjt.
Kállay levéltár.
Múzeumi levéltár.
Múzeumi levéltár.
Kállay levéltár.
Salamon levéltár.
Orsz. levéltár, 5159.
Múzeumi levéltár.
Orsz. levéltár, 2882.
Orsz. levéltár, 3024.
Múzeumi levéltár.
Zichy okmánytár, II, k. 212. 1.
Zichy okmánytár, III. k. 289. 1.
Kapy levéltár.
Anjoukori okmánytár, VI. k. 226. 1.
Zalai okmánytár, I. k. 501. 1.
Múzeumi levéltár.
Kállay levéltár.
Zichy okmánytár, III. k. 423. és 453. 1.
Múzeumi levéltár.
Jellemző Erzsébet özvegy királyné gyürüpecsétjeinél, hogy a viaszt előbb keresztformára elkenték s az igy nyert kereszt közepébe nyomták belé a pecsétet. Ez a gyakorlat nálunk uj volt, Erzsébet királyné kezdte meg, külföldön azonban már használatban állott, igy p. o. Francziaországban.* Gyakorlati czélja az volt, hogy a viasz jobban az oklevélhez tapadjon s ne hulljon oly könnyen le róla. Erzsébet királyné állandóan ilyen alakban használja gyürüpecsétjét, s ugyanezt kell mondanunk I. Lajos király özvegyéről is. A két Erzsébet királyné e tekintetben egy uton járt. Nyoma van annak is, hogy I. Lajos király is használta e pecsételési módot.* Annál gyakrabban használják azt a XIV. század vége felé a magyarországi püspökök gyürüpecsétjeikhez. Igy Miklós csanádi püspök,* Vilmos győri püspök* Demeter esztergomi érsek,* Benedek veszprémi püspök.* stb.
Giry A., Manuel de diplomatique 630. 1.
1366 nov. 3-ikán kelt rendeletén. (Véghely gyüjt.)
1333–76 között. (Véghely gyüjt.)
1379–80 között. (Véghely gyüjt.)
1379–86 között. (Kállay levéltár.)
1386–87 között (Múzeumi levéltár.)
Erzsébet özvegy királyné pecsétjei fölött már papirfedelet is találunk, a mely szokás nyugaton a XIV. század folyamán általános elterjedést nyert,* és a pecsét viaszának maradandóbb megőrzésére szolgált. Pray e szokást görög eredetünek tartja és Mária királyné idejétől vezeti le* Lajos király azonban már sürün használta a papirfedelet, s használta anyja is, de folytonossá válik e gyakorlat özvegye gyürüpecsétjeinél.
Breslau, Urkundenlehre, 934. 1. és Giry, Manuel 631. 1.
Syntagma de sigillis 49. 1.
Meg kell itt emlékeznem I. Károly király özvegyének kanczelláriájáról is, mely, a királyné okleveleinek számát és tartalmát tekintve, nem lehetett csekély jelentőségü. A kanczellár nevét csupán Széchi Miklós országbiró 1381. évi okleveléből sikerült megtudnom, a hol «magister Georgius cancellarius condam domine regine senioris» van felsorolva, a ki nem lehetett a még élő Erzsébet özvegy királyné kanczellárja, hanem a condam jelentése szerint a már akkor megholt királynőé.* Annál gyakrabban találkozunk a notarius specialis nevével. Magister Albertus domine regine notarius specialis I. Károly királynak 1336 márczius 22-ikén kiadott oklevelében fordul elő először, hol a király előtt megkötött egyezség tanui között szerepel.* Hasonló minőségben találkozunk vele I. Lajos királynak 1345 márczius 13-ikán kelt oklevelében.* Albert mester tisztsége czimén I. Lajos királytól birtokot is kapott, a mi állása fontosságának világos bizonyitéka. A király ugyanis 1347 márczius 7-ikén rendeletet ad ki, hogy Deakolch 188nevü birtokában, melyet «nomine honoris regii» bir, oltalmazzák meg.* Érdekes ez adat azért is, mert annak bizonyitására szolgál, hogy a királyi kanczellária tisztviselői, az oklevelek kiállitásáért járó dijakon felül, birtokokat is kaptak ideiglenes használatra a királytól, melyek jövedelme ellátásukra szolgált. Ez eset természetesen csupán akkor következett be, ha valami jövedelmező egyházi javadalommal nem birtak, hanem csupán az alsóbbrangu papok sorába tartoztak. E birtokadományozás továbbá csupán a tisztviselő személyéhez volt füzve (conservare commissa,) s halála után e czimen rokonai nem örökölhették. (Possessionem non ut suam propriam, sed sub nomine honoris nostri regii conservare dinoscitur.) Ilyenforma birtokadományozások már I. Károly király alatt is divatban voltak. I. Lajos király 1354. évi oklevelében «Johannes literatus curie eiusdem patris nostri notarius de Syrimia» van megemlitve,* ki Syulywm nevü királyi birtokot kapott I. Károly királytól jegyzői tisztségéért. (Possessionem nostram Syulywm vocatam, quam peremptorie a nobis nomine honoris pro officiolatu sibi concessam conservabat.) E birtokot még I. Károly király elvette tőle, mert egy beigtatásnak fegyveres erővel ellenállott. Erzsébet özvegy királyné emlitett notarius specialisa, Albert mester, I. Lajos királynak 1348 augusztus 20-iki rendeletében frater névvel van megjelölve, a mi arra mutat, hogy valamely szerzetesrend kötelékébe tartozott.*
Zichy okmánytár. IV. k. 216. 1.
Anjoukori okmánytár, III. k. 264. 1.
U. ott, IV. k. 491. 1.
Kállay levéltár.
Forgács levéltár.
«Ex inducione fratris magistri Alberti notarii eiusdem domine regine genitricis nostre». Anjoukori okmánytár, V. k. 223. 1.
Sőt annyira fejlődött a királyné kanczelláriája idővel, hogy Albert mester oldalán egy másik jegyzőt is találunk, ki neki alárendelt segédje volt. I. Lajos 1349 julius 5-iki oklevelén a letöredezett pecsét helyén a következő kanczelláriai feljegyzést olvassuk: Relacio Nicolai notarii magistri Alberti.* Ugyancsak reá vonatkozik egy másik kanczellária feljegyzés is, mely I. Lajos 1366 márczius 23-ikán kelt oklevelének letöredezett pecsétje helyén látszik: Relacio magistri Nicolai notarii regine.* Nem lehetetlen, hogy e Miklós mester azonos azzal, ki 1372–1375 között egy missilis levelet küld apósának, melyben Imre nádor notarius specialisaként szerepel.*
Orsz. levéltár 30,001.
Véghely gyüjt.
Véghely gyüjt. Erzsébet özvegy királyné egyik évnélküli oklevelében is meg van emlitve: «magister Nicolaus notarius et homo noster» Kállay levéltár.
Befejezésképen kötelességemnek tartom kutatásaim lefolyásáról és eredményeiről röviden beszámolni. Az 1336. évi pecséthamisitási eset vizsgálata figyelmessé tett I. Károly király gyürüpecsétjének köriratára, melyet Pray és a nyomában járó diplomatikusok nem ismertek. Megállapitottam, hogy abban a pecsétben nem csupán a szembetünő K betü van meg, hanem a S. Secretum körirat is egész tisztán látható A pecséthamisitási eset kapcsán ki kellett terjeszkednem az akkori hamisitási esetekre s tárgyalnom kellett a pecsétvizsgálatoknál követett eljárást, mint a középkori diplomatika legjobban kifejlődött ágát. I. Károly király gyürüpecsétjeinek lenyomatait vizsgálva, megállapitottam, hogy a pecsét nem volt a Pray véleménye szerinti ovalis, hanem szabályos köralaku, s csupán a pecsétgyürünek a lenyomatokba kerülő része kölcsönzött annak ovalis alakot. E gyürüpecsétet a király állandóan az ujján hordotta még, s csupán I. Lajos király alatt találkozunk olyan udvari tisztviselőkkel, kikre a király gyürüpecsétjének őrizetét bizta. I. Lajos király alatt azonban a királyi gyürüpecsétek száma is gyarapodik. Ki kellett térnem ennek kapcsán a sigillum secretum és sigillum annulare közötti különbségre, melynek első nyomai már I. Lajos király idejében megvannak, véglegessé azonban csupán a XIV. század végén válik a külömbség, midőn kiváltságok adományozásának megerősitésére használják a titkos pecsétet. Gyürüpecsétet tárgyalva, röviden visszatekintettem az Árpádházból származó királyok gyürüpecsétjeinek emlékeire, s kiemeltem, hogy önállóan IV. Béla király használja először.
Az okleveles emlékek vizsgálata kapcsán azon eredményre jutottam, hogy I. Károly király gyürüpecsétjével olyan emlékeken találkozunk, a melyek részleges jellegü vagy személyes vonatkozásu rendeleteket tartalmaznak. Az ilyen okleveleket egy külön udvari tisztviselő a notarius specialis irta, kik közül többet is ismerünk I. Károly király uralkodási éveiből.
189Áttértem továbbá III. Endre király azon okleveleinek ismertetésére, melyek függő pecsétjébe megerősités képen I. Károly király veres viaszba nyomott gyürüpecsétje van helyezve, s megállapitottam, hogy ez nem azonos az ismertetett gyürüpecséttel, hanem attól eltérő. Vizsgálat alá vettem Erzsébet özvegy királynénak gyürüpecsétjét, melyről Pray azt állitja, hogy azonos I. Károly király gyürüpecsétjével. Megállapitottam, hogy ennek középső K betüje nyolczszögletü keretbe van helyezve, körirata pedig E. Sigilum Secretum; tehát mindenesetre külömböző I. Károly király gyürüpecsétjétől. Megfigyeltem a veres viaszpecsétek XIV. századi használatát hazánkban s azon eredményre jutottam, hogy a főpapság körében terjedt el először. Végül néhány adatot közöltem Erzsébet királyné kanczelláriai gyakorlatáról s az ott müködő tisztviselőkről.
Értekezésem megirásánál igyekeztem minél bővebb anyagot felölelni, hogy a czélul kitüzött pecséttani kérdést annál sikeresebben megoldhassam; ha esetleg egyes adatok elkerülték volna figyelmemet s okoskodásaim rossz irányba tértek volna, további munkálkodásom kapcsán lesz alkalmam tévedéseimet helyreigazitani.
GRÜNN ALBERT.
