c) Felicián ága.
c) Felicián ága.
Midőn Száty nb. Tordas fiai Kozma, András, Mikó, Torda, Erasmus és Baraton nógrádmegyei hartyáni birtokukból Verebi Hencz comesnek, ki neje révén arra igenyeket támasztott, egy részt 1227-ben átengedtek és ebbe az összes nemzetségbeli szomszédok vagyis a nemzetségnek nógrádmegyei tagjai beleegyeztek, az utóbbiak sorában Osl fiát, Keszői Vata comest is találjuk; e Kesző pedig a mai Karancs-Kesző.* E Vatának két fia volt: Jób és Száty–Jób, ki a papi pályára lépett, 1236-ban dömösi esperes, 1247-ben bácsi prépost, zágrábi kanonok és a királyi kápolna főnöke. 1252-ben még bácsi prépost, 1251-ben választott székesfejérvári prépost, minek következtében Fejér adata IV. r. II. k. 158. l. gyanus. 1251 november 11-ikén székesfejérvári prépost és a király alkanczellárja. 1252 június 15-ikén választott és megerősitett pécsi püspök és kir. alkanczellár; 1272 június 14-től 1273 márczius 30-ig mint püspök Mosonymegye főispánja; 1278 október hóban kir. kanczellár és Baranyamegye főispánja; utoljára mint pécsi püspökre 1279-ben akadunk rá.
Wenzel, VI. k. 445. l.
A Béla és István királyok között kitört viszályok alatt Jób előbb az ifjabb király pártján állott, minek elismeréseül ez neki és fivérének 1263-ban a Korzan vagyis Kartal nb. Úsz hűtlen fiainak kartali, bodonyi, sági s egyéb birtokait adományozza s különösen kiemeli, hogy azokat nem a pécsi püspökségnek, hanem a püspök személyének adja.* Hűsége azonban nem 182tartott sokáig. István már 1265-ben elbeszéli, hogy a hevesmegyei Ágasvárt Jób pécsi püspök hütlensége s vétkes hanyagsága miatt elvesztette s csak nagy nehezen tudta vissza szerezni.
Lásd a «Korzan» nemzetségnél közzétett oklevelét.
Istvánnak 1263-ban tett megjegyzése, hogy az adományozás nem a püspökséget, hanem Jób személyét illeti, mutatja, hogy Jób családjáról gondoskodott, a mi különben még azon birtokperekből is kiviláglik, melyeket az Ákos nembeliek ellen egynéhány gömörmegyei birtok miatt vitt.*
V. ö. Hazai okmtár, VII. k. 76. l. Wenzel, XI. k. 516. l.
Jób fivére Száty 1244-ben hartyáni ősi birtokrészét Ágoston fia Kiliánnak és Szügyi Miklósnak eladja; e Kilián Száty nb. Gyura fia Lőrincz leányának a férje.* 1263-ban részt vesz azon adományozásban, melyben – mint fentebb láttuk – V. István Jób püspököt részesitette. Halála évét nem ismerjük; 1272 junius 14-ikén már csak fiait emlitik, a nélkül, hogy neveiket ismernők; későbbi forrásokból azonban tudjuk, hogy azok (ifj.) Jób, Felicián és László,* igy találjuk pl. 1275 deczemberében, hogy Jób püspök és unokaöcscse ifj. Jób, ki Száty comesnek a fia és ezen ifj. Jób fivérei a gömörmegyei Perlász, Süvete, Lubenyik, Rozslosnya és Somkut birtokokban megerősittetnek;* erről az ifjabb Jóbról nem is tudunk egyebet kétségtelen, hogy fiutódok hátrahagyása nélkül halt meg.
Wenzel, XII. k. 683., 684. l.
Wenzel, XII. k. 48., 685. l.
U. ott, 133., 134 l.
Fivére Felicián 1302 május 18-ikán merül fel, midőn a Katisz nb. Szécsényiek és Drái Tamás között becslőként szerepel.* 1308 november 10-ikén Trencséni Máté szolgálatában többekkel együtt arról tanuskodik, hogy ura Károly királyt elismeri.* 1315 szeptember 14-ikén kijelenti Károly király, hogy többi között Zaah fiának, a hűtlen Felicián birtokait Ratold nb. Domonkos nádornak adja*. Később azonban Feliciánt is Károly király hivei között találjuk. 1327 deczember 14-ikén arról értesülünk, hogy Száty fia Felicián és fia Felicián, mert (Ákos nb.) Benedek fia László elleni pörök alatt a kitüzött tárgyalásnál meg nem jelentek, uj határnapot kapnak és hogy nevezett napon Gömörmegyében, Gicze nevü birtokukban tartózkodnak.*
Anjoukori okmtár, I. k. 11. l.
Acta legat. Card. Gentilis, 114. l.
Anjoukori okmtár, I. k. 385. l.
Anjoukori okmtár, II. k. 338. l.
1329 aug. 20-ikán tanusitja az országbiró, hogy Benedek fia Ferencz bizonyos összeg maradékát, melylyel e Felicziánnak tartozott, rövid idő alatt lefizeti. Ha pedig Felicián e határidő lejárta előtt találna meghalni, akkor fia Feliczián veszi át az ügyet.*
Zichy okmtár, I. k. 333. l.
1330 április 17-ikén elkövette ama bizonyos merényletet, melynek részleteit az okiratok ugyan nagy bőbeszédüséggel ecsetelik, de melynek okát egyetlen egyben sem találjuk, úgy hogy erre nézve csak a krónika adatait használhatjuk fel, melyek szerint Felicián leánya Klára megbecstelenitése lett volna a szörnyü tett okozója. Felicián és fia a merénylet napján elvesztette életét; leányait Klárát és Erzsébetet (= Sebe = Zsébe), kiknek utóbbija a hontmegyebeli Palásti Kopaj-nak a neje volt – ugyanazon évben végezték ki.
Tudvalévő dolog, hogy Felicián összes nógrád- és gömörmegyebeli nemzetségi rokonainak birtokait a király elkobozta s másoknak adományozta.* Igy találjuk aztán, hogy László fia László, ki Feliciánnak proximusa, consanguineusa és consobrinusa volt, szintén összes birtokait vesztette s hogy Károly azokat 1339 deczember 16-ikán a lengyel származásu Maratyoknak adományozta.* E László fia László tehát Feliciánnak legközelebb, tehát nemzetségéből származó ember. A consobrinus alatt a középkori latinság a nagybátyja fiát értvén, arra kellene gondolnunk, hogy öregebb László Jób püspöknek a fivére, de ez nem valószinü, mert V. István 1263-ban csak az egy Szátyot nevezi a püspök fivérének valamint a többi kutfők is csak ezt az egyet ismerik; de tudjuk, hogy ifj. Jóbnak még fivérei is voltak és igy magától érthető, hogy ezek sorában öregebb László szerepel, a miből következik, hogy ifj. László a szerencsétlen Feliciánnak az unoka öcscse.
Károlyi okmtár, I. k. 101., 117. l. Sztárai okmtár, I. k. 85. l. Fejér, VIII. r. IV. k. 151. l.
Anjoukori okmtár, III. k. 620. l.
183Mindezekből megkapjuk tehát Felicián ágának következő genealogiáját:
Száty nb. Osl; Keszői Vata 1227; Száty 1244; öregebb Jób 1236–1279 dömösi epseres, bácsi prép., zágr. kanonok, pécsi püspök, királyi kanczellár; Száty 1263; ifjabb Jób 1275; Felicián 1301 † 1330. ápr. 17.; László; László † 1330 (?); Felicián 1327 † 1330 ápr. 17.; Erzsébet † 1330 férje: Palásti Kopaj † 1330; Klára † 1330
