Ortvay Tivadar, Pozsony város története. II. kötet III. rész. Pozsony, 1900. XVI + 412 l. 4 mell.

Teljes szövegű keresés

Ortvay Tivadar, Pozsony város története. II. kötet III. rész. Pozsony, 1900. XVI + 412 l. 4 mell.
Pozsony város története. Ortvay Tivadar jeles munkájából a második kötet harmadik része most jutott az olvasó közönség kezébe. Első kötete, mely a város történetével az Árpádházi királyok kihaltáig foglalkozik, 1892-ben jelent meg. 1895-ben adta ki a szerző a második kötet első, és 1898-ban második részét; a harmadik kötet szintén 1895-ben látott napvilágot.
A második kötetben folytatja a város történetét, s a mohácsi vész korával fejezi be művét. E kötet első része a város topografiai alakulásait, a második rész a város középkori jogszervezetét tárgyalta. A harmadik kötet a város történetével összefüggésben álló nevezetesebb személyek és testületek ismertetésével foglalkozott. Mindezekről annak idején a szerző érdemeinek méltánylásával emlékeztünk meg. – A II. kötetnek most megjelent harmadik része a város középkori háztartásával foglalkozik, 1300-tól 1526-ig. Az erre vonatkozó adatokat a szerző a város régi számadó-könyveiből nagy szorgalommal választotta ki s kiváló történeti érzékkel használta fel. A számadó könyveken kivül a pozsonyi városi levéltár okleveleiből kerültek ki a munka forrásai, melyek jelentékeny részét teszik azon oklevelek, a melyek Fraknói Vilmos püspök áldozatkészségéből kerültek vissza a városi levéltárba. Ha a jelen könyv tartalmát pontosan meg akarjuk jelölni, akkor leghelyesebben a város gazdaságtörténetével azonositjuk azt. A mü egyes szakaszai ugyanis kizárólag a város kiadásai s bevételei ismertetésének vannak szentelve. Igy a bevételek köréből ismerteti a város fekvő birtokait, földesuri használati jövedelmeit, a harminczadot, a különféle illetékeket és adókat, a kiadások köréből ismét a mezőgazdasági, kegyuri, hadügyi kiadásokat, továbbá az ajándékokat s a vendéglátás költségeit. Mindeme gazdaságtörténeti adatok a város anyagi exisztencziájának kérdését helyezik kellő világitásba, s a szellemi és társadalmi viszonyok ügyével is csak a saját szempontjukból foglalkoznak. Az emlitett viszonyok ismerete egykoru hiteles emlékekből, első sorban a számadó könyvekből s az oklevelekből van meritve, melyeket a szerző a szöveg alatt közlött jegyzetekben kronologiailag és diplomatikailag helyesen s kimeritően jelöl meg. Gazdag tárházát képezik az igy megjelölt források e kor ismertető tényezőinek, s a magyar kulturhistóriát örvendetes módon viszik előre abban az irányban, melyet történetiróink mindezideig nagyrészt figyelmen kivül hagytak. Három századra kellene e könyv tartalmának kiterjeszkednie, ha azonban részleteit vizsgáljuk, arra a meggyőződésre jutunk, hogy tulnyomóan a XV. század, főleg pedig a Zsigmond korának történetével foglalkozik. Bizonysága ez a városi élet akkori virágzásának, melynek a városi levéltár annyi emlékét őrzötte meg. A könyv általános irányától némileg eltér a hadügyi viszonyok leirásának szentelt három szakasz, a mely a város szellemi és társadalmi viszonyainak történetéhez szorosabban csatlakozik. Itt érintkezik a szerző műve a családtörténettel is, mert egyes kiváló családok p. o. a Szentgyörgyi grófok, a Németujváriak, az Országok s más szomszéd családok történetére érdekes adatokat tartalmaz.
Az egész munkát a komoly történeti munkák általános sajátságain, a források lelkiismeretes kikutatásán és kritikailag helyes felhasználásán kivül jellemzi irály könnyedsége, mely a munkát élvestheővé teszi, s a mi a szerzőnek ismert jellemvonása. A munkában közölt mellékletek közül megemlitendő a város XV. századi adókönyvének öt lapjáról közölt hasonmás, melyek egyike, a zsidók 1434. évi adólajtstroma, eddig a Rakovszky István többszörösen hibás másolata szerint volt csak ismeretes, s melyet a szerző, ki művének már megjelent részében szintén az emlitett másolatot használta fel, most Kováts Ferencz «Városi adózás a középkorban» czimü most megjelent műve nyomán közöl. Végül meg kell emlékeznünk azon izléses illusztrációkról is, melyek e könyvet a már megjelent részek mintájára diszessé teszik.
A munkát, ugy mint előbb megjelent részeit is, a pozsonyi első takarékpénztár adta ki, s magyar és német nyelven a Stampfel czég bizományában jelent meg.
G. A.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem