Nehány szó a Szente-Mágócs nemzetségről.
Nehány szó a Szente-Mágócs nemzetségről.
Félve veszem a tollat a kezembe, mert nem vagyok járatos a heraldikában, s csakis a hatalmas topografiai, genealogiai érvek, a feltűnő heraldikai egyezés alapján mertem ily fába vágni a fejszémet. Indító okul szolgált az is, hogy két ősrégi család nemzetségét állapitottam meg ez uton.
1307-ben a szatmármegyei Szekeres és Zsarolyán per tárgyát képezvén, bebizonyitják, hogy Szente-Mágócs nembeli Máté fia Dénes a nevezett birtokokat rokona Ethet fia Mikó után kapta s Chazary János birtokával, Kadarch-csal elcserélte; de miután Dénesnek igényeit nem. tudják bebizonyitani, megkapja Nymti Yurk fia Péter.*
1 Fejér VIII/I. 253. (Wertner, Magyar nemzetségek, II. k. 336. lapon közölt regesta után).
Ezen helységekért a XIV. században a Kölcseyek folytattak több izben pert, mint az a Zichy-okmánytár köteteiből kitűnik.
A Nyirség genealogiai viszonyaival foglalkozván, érdekelt e Szente-Mágócs nembeli Dénes esetleges utódait megösmerni. S mivel genealogiai kutatásaimat többnyire a katonai térképeken (Specialkarte) végzem, jelen esetben is e segédeszközhöz folyamodtam. Zsarolyán egyik szomszédos helysége Czégény, melyről tudtam, hogy a Kölcsey és Kende családok ősi fészke. S ime Nagy Ivánnál a kölcsei Kende családnak következő nemzedékrendét találjuk:*
2 Pótkötet, 306. l.
Máté de Kewlche 1251 Dienes 1279 stb.
Daczára a topografiai érveknek s a genealogiai egyezésnek, melynek a kronológia sem mond ellent, nem merek a Kendék származásának bővebb taglalásába bocsátkozni. Csak a czimertani bironyitékokra akarok reámutatni.
Csoma József, e kiváló heraldikusunk, az Alsániak és Makraiak czimeréből következtetve, a Szente-Mágócs nemzetség ősi czimermotívumainak vagy a koczkázott pajzsot, vagy a három rózsát vagy mind a kettőt együtt, tartja.*
3 Turul, 1837, évf. 6. l.
A Kende család ősi czimere pedig egy sárkánytól köritett vért, melynek kék udvarában férfi kar könyöklő helyzetben, három szál kinyilt rózsát tart.* A Nagy Ivánnál közölt metszetlen ugyan, a leirásról eltérőleg, a liliom helyett rózsa latható, s a Kende és Kölcsey családok ma tényleg igy használják czimereiket,* csakhogy ez nem jelent semmit, mert a rózsát és a liliomot a pecséteken könnyen össze lehet téveszteni.
4 Nagy Iván, VI. k. 191. l.
5 V. ö. Siebmacher, Der Adel von Ungarn, 225. l.
Talán elég adat ez annak kimondására, hogy Kende és Kölcsey családok a Szente-Mágócs nemzetségtől származnak. És ha ez áll, azt hiszem, ez iránt sem foroghat fenn többé kétség, hogy a Szente-Mágócs nemzetség ősi czimere három rózsát tartó kar.
Három liliomot tartó kar látható a vehéczi és laskodi Báncsy család ősi czimerében is.* Tekintettel arra, hogy a Szente-Mágócs nemzetség Zemplénben, Szabolcsban igy Laskod környékén is birtokos volt, szabad kimondanom, hogy ez a család is a Szente Mágócs nemzetségből származik.
6 L. czimerét (leirva) Turul. 1893. évf. 38. l.
88Adataim vannak arra, hogy Csicsery, Csicseri Orosz és Ormós családok is e nemzetségből származnak; czimerük nem egyezik ugyan, de régi pecséteken – bár én ilyeneket nem ösmerek – valószinüleg a közös czimert találni. De ezzel máskor fogok bővebben foglalkozni.
S most egy kéréssel végzem soraim: hát ha valaki felvilágositást tudna adni a Tolcsva nemzetségből származó Császlóczy család czimeréről; mert esetleg akkor megállapithatjuk e génus ősi czimerét s egyuttal azt is, hogy az Uporiak az Ákos vagy a Tolcsva nemből eredtek-e?!
Ifj. KÁLLAY UBUL.
