A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. A család megbizásából kiadja gróf Károlyi Tibor. Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. …
A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. A család megbizásából kiadja gróf Károlyi Tibor. Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. V. kötet 1703–1707. Budapest, 1897.
Hosszabb időmegszakitás után vettük főúri családaink egyik legrégebbjének, a gróf Károlyi család oklevéltárának V. kötetét. A késedelem – 1887-ben jelent meg az előző kötet – nagyrészt a jelen kötetben foglalt anyag mivolta, jobban mondva mennyiségében leli magyarázatát.
A Károlyi levéltár egyike a leggazdagabb családi levéltáraknak a Rákóczi kor történetére nézve. A család őse, Károlyi Sándor, ismeretes, hogy mily kiváló szerepet játszott II. Rákóczi Ferencz küzdelmei alatt, s azon belső viszony, melyben a fejedelemmel volt, okozta azt, hogy a család levéltárában nagy menynyiségben gyültek össze azon iratok s levelezések, melyek a fejedelemtől eredtek, vagy tőle Károlyi Sándorhoz átküldettek. Nem csoda, ha ily módon Károlyi Sándor egy nagy levelesládát hagyott utódaira, mely az 1703–1710 közti évekből származó, a fejedelemmel folytatott korrespondencziát foglalta magában. Ez óriási anyag jelenleg nincs már együtt, hanem a levéltár különböző repozitoriumaiban van széjjel osztva, ugy hogy az anyagnak összeválogatása a levéltár egész anyagának átkutatását tételezte föl, ugy hogy a kötet megjelenésének késedelme eléggé meg van magyarázva.
Le kell arról tennünk, hogy a kötet tartalmát históriai becsének megfelelően méltassuk, ezt e folyóirat jellege maga kizárja, s itt csak annak elmondására szoritkozunk, a mi ez oklevéltárra inkább általánosságban vonatkozik.
A Károlyi levéltár Rákóczi leveleinek vázát a fejedelem és Károlyi Sándor közt váltott levelezés képezi, mely 1703 szeptember 29-én veszi kezdetét. E levelezésből Géresi Kálmán 1707 végéig – mint a meddig a jelen kötet anyaga terjed – 380 darabot közöl egész terjedelemben. E számhoz csatlakozik még 238 darab levél, mely a levéltárban különböző helyeken őrzött Rákóczikori levélanyagból választatott ki. Azonkivül még néhány nagyobb terjedelmü iratnak egyes részei is közölve vannak, mint Károlyi Sándornak az ország politikai és hadi kérdéseiről való «Csekély elmélkedése», továbbá a Károlyi-féle «Mustrakönyv», mely 23 ezred teljes fejenkénti létszámát, tisztikarát stb. tünteti fel, s bemutatja az ország keleti és éjszakkeleti részéből, valamint Erdélyből a hadakozó kuruczságot, több mint 20,000 embert név szerint. E mustrakönyvből csak egyes részek vannak közölve, az egész maga 790 folio lapot foglalván el.
A kötet tartalma első sorban a politikai s hadviselési történetre vonatkozó adatok gazdagságával tünik ki. Azonkivül nagyon becses adatokat találunk az akkorbeli családi életre, főleg Károlyi Sándor és felesége, Barkóczy Krisztina közti levelezésben, melynek több százra menő darabjaiból a kiadó a legérdekesebbeket válogatta ki. Fölösleges szinte megemliteni, hogy a kor kiválóbb vezérférfiaira szintén találunk jellemzetes leveleket s adatokat. Az egész kötet 618 darab okmányt tartalmaz, melyek közlésénél Géresi a legnagyobb pontossággal járt el, egészben véve a mai helyesirást véve alapul, de törekedve a kor nyelve s kiejtésének hű feltüntetésére. Az oklevelek szövegét megelőző regesták rövidek s csak a legszükségesebbre szoritkoznak s Géresi valóban helyesen tette, hogy kimeritő kivonatot nem készitett, mert ez a kötet terjedelmét csak fölösleges módon növelte volna, miután a közlött levelek s okmányok között aránylag csekély a nagyobb terjedelműek száma, a rövidebbek meg amugy is gyorsan átfuthatók.
Az oklevelek kiadásánál Géresi szem előtt tartá s feltünteté az illető oklevél kiadott vagy kiadatlan voltát. Mert a Károlyi levéltár a történészek előtt egyáltalán nem volt ismeretlen. Főleg a Rákóczi levelek osztályából meritett többek között Szalay László és Thaly Kálmán is. Az utóbbi által kiadott Archivum Rakoczianum-ba a fejedelemnek Károlyihoz intézett leveleit is felvette, már t. i. azokat, melyek a fejedelemnek az Erdődy-Aspremont levéltárban lévő Leveleskönyveiben előfordulnak. Géresi szerint a jelen kötet által felölelt időpontig, 1707-ig, a Károlyi levéltár Rákóczi leveleinek jelen kötetben közölt 380 darabjából az Archivum Rakoczianum csak 58 darabot közöl. Géresi ez utóbbiakat is közölte, még pedig nemcsak a családi oklevéltár teljessége miatt, hanem azért is, mert az Archivum Rakoczianum-ban közölt levelek egynémelyike a Károlyi levéltárban lévő eredetivel nem egyezik meg teljesen, mely körülményt megmagyarázza az, hogy nem az eredeti, hanem a Leveleskönyv szerint voltak közzétéve, viszont 200néhány esetben az utóbbiak a levéltári levelek hiányait egészitik ki. A kötetet pontosan szerkesztett név- és tárgymutató zárja be; a kötet kiállitása a grófi család bőkézüségét dicséri. Reméljük, hogy a Rákóczikori levelezéseket tartalmazó VI. kötet nem várakoztat majd meg annyi ideig mint azt a jelen kötet tevé.
–y.
