A Zéthényi Makó család
A Zéthényi Makó család
Nagy valószínűséggel véljük állíthatni, hogy I. Mihály tekinthető a XIV. században Zemplén megyében felmerülő Makó család törzsapjának.
Elismerjük, hogy kétségtelen bizonyossággal ezt odaállítani nem lehet, mert sajnos nem ismerünk olyan oklevelet, mely az alább tárgyalandó Jánosnak apját határozottan Mihálynak nevezné meg, vagy pedig a Csanád genusból való származását a «de genere» jelzéssel kisérné, de meggyőződésünk, hogy az alábbiakban felhozandók mégis az egyszerű gyanításánál több erővel bírnak.
Ha azért nem is vezetjük le – mert ezt nem tehetjük – a zempléni ős Makókat a Csanád-nemből, mégis e nemzetség történetének 125keretében e család leszármazásának ismertetését is mellőzhetetlennek tartottuk.
Lehet, hogy egy szerencsésebb kutatónak, vagy talán magunknak is sikerülend még utóbb a hiányzó adatot megtalálni s a kérdést egyik vagy másik irányban eldönteni.
Ép ez időtájt – a XIV. század közepén – merül fel ugyanis Zemplénmegyében Joannes de Mikeche, Mekch vagy Mikethe.
Apjának e megyében nyoma sincsen, csak azt tudjuk Jánosról, hogy a zemplénmegyei ős Náthafalussy családból kiágazó családok egyikéből – valószínűen a Leznay családból – házasodván, Zemplénben lakott és Zemplén s Ung megyékben birtokokhoz jutott. Birtokos volt a Mikche vagy Mikeche (Mikete) faluban is, és «de Mikeche vagy Mikete»-nek iratott.
János két fiának Makó és Mihály nevet adott.
Tudjuk, hogy Makó bán neve a Waffa ágon – sőt az egész nemzetségben is – különös előszeretet tárgya volt.
János úr is talán ennek emlékére, vagy hogy a távol Csanádmegyebeli Makók vagy Makófalvyakkal az összetartozandóságot kifejezze, adta elsőszülött fiának a «Makó» nevet, ki azt még személynév gyanánt viselte ugyan, de már utódjai a Makó vezetéknévvel élnek.
Maga Makó az oklevelekben különböző előnevekkel jő elő. Birtokai voltak Zemplénmegyében: Zenthesen, Zethényben, Mikechén és Sárosmegyében: Kruchón. Ezek közül felváltva egyik vagy másikról, néha pedig egyszerre kettő-háromról is iratik a neve.
Ifjabb testvére Mihály, ki – lehet ezzel a nagyapja nevét kapta – inkább csak «Mikechei» névvel fordúl elő s már 1345-ben mint királyi ember szerepel.*
* Gr. Sztáray okltár, I. k. 184. l.
János fiai: Makó és Mihály s több Leznay jogon lévő érdektársai ellen pert indított Leznay István fia Domokos, melyben a Leznayak, Csemermegyeyek, Navalyadi Naták, úgy Jánosunknak fiai: Makó és Mihály mint alperesek szerepelnek.
E perben az egri káptalan 1335 okt. 6-án kelt határtjáró levele alapján létre jött a felek közt az osztályos egyezség, a zemplénmegyei Lezna, Rákócz (Rachkolch), Volya, Szankócz, Vagyakócz, Markusfalva, Navalyad, Csemernye, Csukaháza, Berch, és Mikeche nevű birtokok iránt.
Alapúl vétetett: 1–ször a budai káptalannak 1335 január 23-án, 2–szor az egri káptalannak fentérintett 1335 okt. 6–iki keletű oklevelei, melyeket a felek az országbirónak bemutattak.
A budai káptalan oklevelében érintve van Béla királynak oklevele is, mely szerint Navalyadi Nata fiai, Csemernyei Márk fiai és Lezna fiai közt e birtokok már egyszer osztály alá kerültek.
Megemlíttetik az országbirói oklevélben, hogy úgy a budai, valamint az egri káptalanok 1335-ben csakis eme három család részére tartattak határjárást és tettek osztályt.
Az Árpádok korában tehát a Makók még nem voltak osztályosok eme családokkal tehát sem az egy nemzetségből való eredés alapján, sem a beházasodás nyomán semmi közösségben meg nem voltak s nem is lehettek.
Most azonban (1357-ben)már eme fenti osztályosok utódjaira nézve vált szükségessé jabban az osztályvétel és a meghatárolás.
Ez új határolás alapján Szécsi Miklós országbiró 1357 május 20-án a létrejött osztály megtörténtét megerősíti.*
* Eredetben a Náthafalussy cs. ltárában Náthafalussy Kornélnál, Fasc. 1. nr. 6, 7, 15, 16, 17. és leleszi konvent ltárában, fasc. 31. inter Acta nr. 28. Ann. 1390.
Ez oklevélből szükségesnek vélem a következő tételek közlését, a határ ugyanis érinti a Rákóczy család ősének birtokát Gyapult is. Erre nézve így szól az: … «et inciperet tenere metas cum Blasio filio Michaelis de Rakoulch abindeque juxta metas possessionis ipsius Blasii Gyapul vocate , veniret ad metas possessionis memoratorum Petheu filii Petri, Michaelis et Makou filiorum Michaelis (így!) filiorum (így!) Joannis, Berch supradicte.»
Itt nyilván fel van cserélve Makónak és Mihálynak apja és nagyapja neve!
Az oklevél odább ismét helyesen Jánost mondja apáúl. «… item meta terrae ipsius possessionalis Rach kolch, quibus eadem a possessione dictorum Makou et Michaelis filiorum Joannis, nec non Petheu filii Petri Rachkolch vocata distingueretur et separeretur etc.» – Tehát a Bogát-Radván nemből eredő Rákóczy család ősi fészkével határosok váltak a Makók is s ott maguk is birtokosok.
Azon év szept. 16-án az osztályos atyafiak s köztük János fiai: Makó és Mihály eme birtokokra 127nézve a leleszi konvent előtt kijelentették, hogy azok firól fira szálljanak s hogy leánynegyedek azokból ne birtokban, hanem mindig készpénzbeni fizetés által elégíttessenek ki s ha ezen osztályos rokonok közűl valamelyik magúl szakadna ennek birtok-illetősége átszáll a többire. Ennek senki ellent nem mondhatván.*
* Eredetiben a Náthafalussy cs. ltárában Náthafalussy Kornélnál. Fasc. 1. nr. 18.
Makónak Lapispataki Dezső leányától Erzsébettől* hét fia: János, Pál, György, Péter, Jakab, Ferencz és Benedek született, kikről okleveleink elég bőven beszélnek.
* Orsz. lt. N. R. A. fasc. 1555, nr. 1.
Elsőben is a legifjabb fiúnál vesszük fel a fonalat, mert ennek leszármazottjaival – kevés adat állván rendelkezésünkre – a leggyorsabban is végezhetünk.
Benedek, Klára nevű feleségével Miklós és István fiakat nemzett. Miklós után pedig László, Benedek, Péter és Ilona nevű gyermekek maradtak.
Benedek apjának – Makounak – sárosmegyei kruchói birtokát kapván meg, már a Makó család név mellé a «Kruchói» előnevet vette használatba, s maradékai «Kruchói Makók»-nak iratnak.
A fenti leszármazásra nézve két oklevél adatai szolgáltatnak bizonyítékot. Ugyanis: nemes Miklós úr, a ki néhai Benedek fia (filii condam Makó dicti de Kruchó), anyja pedig nemes Klára asszony, a maga, úgy László, Benedek és Péter nevű fiai, Ilona nevű leánya, István nevű testvére s ennek Ábrahám nevű és a többi fiai, úgy Dorottya nevű s a többi leányai, nemkülönben egyéb rokonai nevében a szepesi káptalan előtt azt a felvállalást tette: hogy t. i. néhai nemes Lapispataki Zsigmond fia Miklós és néhai Segnyei Miklós fia János vele kiegyeztek a néhai Lapispataki Dezső leánya Erzsébetnek, – a ki a fentérintett Kruchói Mihálynak a felesége, a felvallást tevő Miklósnak pedig nagyanyja volt, – összes ingó és ingatlanságából álló hozománya és leány-negyed illtőségére nézve stb.
Erről a szepesi káptalan 1467 január 17-én hiteles kiadványt állított ki.*
* U. ott.
Továbbá néhai Kruchó Demeter özvegye Margit asszony és fia György s leánya Potentiana nevében is a leleszi konvent előtt kijelentik, hogy mely különböző hatalmaskodási és kártérítési ügyek akár a király, akár az egyházi biróságok előtt folyamatban voltak, egyrészt a Lapispataki Miklós és Kruchói Makó Ábrahám és Miklós, másrészt pedig a nevezett Kruchói Demeter özvegye Margit és Kruchói György között, ezekben az ügyekben békésen kiegyeznek s az ügyeket és pereket egymás irányában kölcsönösen leteszik és megszüntetik; az ezekre vonatkozó okleveleket közösen megsemmisítik. Miről a leleszi konvent nekik1478 január 9-én hiteles okiratot állitott ki.*
* Orsz. lt. N. R. A. fasc 1557. nr. 1.
Benedek utódjairól több tudomásom nincs. Bizonyos csak az, hogy a sárosi ágon máig élő Makay család Kruchón a jelen századig birtokos volt.
Makónak többi gyermekei közül János és Pál már 1371-ben mint nádori emberek szerepelne Bacsányi Péter fiának Jánosnak Dobos birtok iránt folyó perében az egri káptalan által tartott határjárás alkalmával.*
* Gr. Károlyi oklt. I., k. 321. l.
János 1373-ban is nádori emberként küdetik ki – Imre nádor részéről – László mester ügyében a Herczeg Péter által elkövetett hatalmaskodások iránt a vizsgálatok teljesítésére.*
* Gr. Zichy okmt., III. k. 491. l.
1374-ben ugyancsak János Sikácsi Miklóssal és Pouka fia Pállal együtt perbe idéztetik, Kaponyai Mihály és Pouka fia János és leánya részéről.*
* Leleszi konvent, fasc. 15. Act. nr. 1.
Makó fiai: János és Pál, valamint Póka fia György úgy Zentesi Póka unokája János ellen eszközölt ki 1377-ben intető-parancsot Boly László anyjának (Annának) hozománya, nászajándéka és a leány negyedének kiadása iránt.*
* U. ott, Act. nr. 16.
Makó fiai: Péter és Jakab pedig 1383-ban vizsgálati parancsot eszközöltek ki Zakanyai vagy Zbugyai Pál fiai Miklós ellen, mert ezek az ő malmuktól a Laborcz folyó vizét elzárták.*
* U. ott, fasc. 24. act. nr. 21
Ábray Mihály 1390-ben Zentesi Makó fia Jánosnak Zétényi birtokáról öt malaczot elhajtván, a miatt ellene János vizsgálatot eszközölt ki.
1391-ben a Leznay jogú érdekeltek: és pedig egy részről Leznay György özvegye Ilona, Leszteméry Lőrincz leánya, továbbá Kruchói Jakab özvegye, azután Klára Leszteméry Mátyás leánya, másrészt a Náthafalussyak, Csemernyeyek, úgy Mykethey Makó fiai: Péter, Jakab és György, megjelentek a leleszi konvent előtt s kijelentették, hogy miután Leznay Lőrincz fimagzat nélkül halt el, ők, mint a nevezett Lőrincznek osztályos rokonai (fratres condivisionales) megegyeznek néhai Leznay György özvegyével, leánynegyed-rész, hozomány és nászajándék tekintetében a leznai a sztankóczyi és vagyakóczi birtokokból. Erről a konvent hiteles tanusitványt ád ki.*
* Orsz. lt. N. R. A. fasc. 791. nr. 46.
Ugyancsak a Leznay örökségből kifolyóan 1392-ben Miketei Pető fia László vizsgálatot indíttat Makó fia Péter, Jakab és György ellen, valamint Navalyádi Nata fiai: László és György, úgy Csemernyey László s fia Benedek, Imre gönczi plébános, Náthafalussy László fiai Dénes és Ferencz ellen azért, mert ezek őt leznai, sztankóczi és vajakóczi birtokrészeiből kizárták.*
* Lelesz, fasc. 33. Act. nr. 8.
1405-ben Makó János mellett már ennek fiaival Péterrel, Györgygyel és Jakabbal is találkozunk, kik ellen Kiseszenyi András fia Pál vizsgálati parancsot eszközölt ki amiatt, mert nevezett Makók kizárták vékei és kerektói birtokából, jóllehet a király itélete szerint mind e birtokok nékie itéltettek.*
* U. ott, fasc. 5. Act. nr. 21.
Jakab és György – Makó fiai – pedig Nagy (Magnus) Miklós és neje Miketei Izalth ellen kérnek vizsgálatot 1407-ben, mert ezek az ő miketei birtokrészüket elfoglalták.*
* U. ott. fasc. 7. Act. nr. 6.
Ismét Makó fia Péter szerepel egy 1409–iki itélő-levélben, mely szerint esküt kelle tennie Péternek arra, hogy Kistárkányi Miklós deáknak keresztúri földjeit, erdeit és rétjét hatalmasúl el nem foglalta.*
* U. ott, fasc. 9. Act. nr. 8.
Innentúl a családtagok már mindig a közös Makó családnévvel jönnek elő, váltakozva viselvén a külömböző birtokok után az erre valló előnevet.
Így: Zrithey Domokos 1410-ben Zéthéni Makó Pétert és Györgyöt idézteti a miatt, hogy ezek Geuden nevű birtokán feleségét és jobbágyát megsebesítették s becsületükben megsértették.*
* Lelesz, fasc. 10. Act. nr. 34.
Vagy pedig midőn 1413-ban a Vajnatiai Eördögh László fia Mihály részére Zemplénmegyei Visk nevű birtokot határolták, ennél Mikethei Makó György szerepel, mint királyi ember.*
* Gr. Sztáray oklt., II. k. 118. l.
1413-ban Leznay Péter fia István s ennek anyja Anna idéztetik Makó fiait Ferenczet és Györgyöt, mert ezek Leznay Istvánnak Leznán lakó jobbágyát megsebesítették.*
* Leleszi konvent, fasc. 13. Atc. nr. 19
Makó fiai közül különösen János tartotta fen, s alapította meg a Zemplénben virágzott Makók nemzetségét. Tőle sarjadzott le az e néven több századon át fenállott család.
János négy fiat nemzett: Pétert, Györgyöt, Jakabot és Mihályt*
* M. Nemz. Múzeum kézírattára Quart. lat. 2030/a.
Mind a négyről bőven emlékeznek forrásaink.
Már 1415-ben Zéthéni Makó János fiai: Péter, György és Jakab ellen rendeltetik el vizsgálat a miatt, hogy Cseby Jakab és Lászlónak Zéthén községben a Latorcza vizén emelt malmát elzárták.*
* Leleszi konvent, fasc. 15. Act. nr. 36.
Ugyancsak 1416-ban egy másik oklevélben már mint Zentesi Makók jönnek elő. Ugyanis a hajszentlőrinczi prépost, úgy a Csabyak és Zritheyek Zentesi Makó János fiait: Pétert, Györgyöt és Jakabot a vékei, gödéni és szentesi erdőkben okozott károk miatt panaszolván, ez ügyben vizsgált tartatik.*
* U. ott, fasc 16. Act. nr. 3.
Ugyanez évben már megint Zéthéni előnévvel iratnak, midőn viszont ők panaszolták be a fentnevezett prépostot és érdektársait. Itt Péter György és Jakab (dicti Makó de Zethen), nemkülönben a nevezett Péter fia Imre s György fia Simon részére idéztetnek meg, a hajszentlőrinczi prépost Csobai Pál és László, úgy Zrithey Domokos Göden helység egy részének elfoglalása, a zétényi malomnak elzárása s utóbbinak újból leendő felállítása tárgyában.*
* U. ott, fasc 16 Act. nr. 14.
128Péter, György és Jakabnál is találkozunk a XIV–ik, sőt még a XV–ik századbeli okleveleinkben nem ritkán előforduló azzal a jelenséggel, hogy apaként a nagyapa neve iratott a levélbe.
Íme, a reá következő évben 1417-ben megint vizsgálatot tartanak Péter, Gyöegy és Jakab, továbbá Imre és János a nevezett Péter fiai, úgy Simon a nevezett György fia, ugyancsak a Csapyak a hajszentlőrinczi prépostság és Lasztóczy Dénes fia János ellen, az ő zentesi határbeli erdejük pusztítása miatt, s a levélben Péter, György és Jakab, mint «filii Makou de Zethen» jelöltetnek meg.*
* Leleszi konvent, fasc. 17 Act. nr, 101.
Zéthéni Makó Péter és György 1418-ban is megint vizsgálatot tartanak; és pedig Stibor egri püspök jobbágyai ellen, kik bizonyos jobbágyaikat megsebesítették.*
* U. ott, fasc. 18. Act, nr. 48.
Ez évben nyugtatja Péter a maga s fiai Imre és János nevében is Kiseszenyi Balázst az iránt, hogy ez az ő Keréktón lakó Fábián nevű jobbágyuknak több elvett tárgyát nekik visszaadta.*
* U. ott.
E Makók történeténél bőven válogathatunk a sok intető és vizsgálatot rendelő parancs s vizsgálati eljárásnak ismertetésében miért is e részben csakis arra szorítkozunk, hogy csak oly okleveleket fogunk érinteni, melyet a leszármazási adat tesz fontosabbá.
1420-ban Zétényi Makó János fiai: Péter és György, továbbá a most nevezett Péternek fiai: Imre, Balázs és János, úgy a nevezett Györgynek fiai: Simon és Bálint részére vizsgálat foganatosíttatott a Helmeczy családbeliek ellen, kik a nevezett Makók gödéni jobbágyainak gabonáját elhordatták.*
* U. ott, fasc. 20. Act. nr. 22.
1420-ban még a nevezett két testvér Imregh Miklós, úgy az Eszenyiek és Abaháziak ellen is pereskedtek.*
* U. ott, fasc. 20. Act. nr. 44. 45.
Ellenben mindketten (t. i. Péter és György) épp ez évben iktattatnak be Véke falu fele részébe.*
* Lelesz. Elench. V. k. nr. 114.
Emiatt perrel támadtattak meg Csicseri Orosz János özvegye Ilona, Makó Katarina Kauhi Péter deák felesége, Tibolddaroczi Péter gyermekei és Helmeczy Gábor és András részéről. A nádor – Garai Miklós – 1423-ban kelt itéletében a perelt ingatlanok felosztását rendelte el. A Makóké maradt 16 jobbágytelek fele része s egy lójáratú malom. Felpereseknek itéltetett 16 népes és egy elhagyott telek, egy lóerejű malom, egy kőből épült egyház toronynyal, a temető, királyi mértékkel mért két ekényi szántóföld, halastó, a «Paptava» nevű tó stb. Ítélet után még ez évben egyezség jött létre a felek közt s a Makók még 45 frt fizetését is elvállalták. (A nádor itéletében megint mint Zéthéni Makó fiai irattak Péter és György tehát a nagyatyjuk van apjuk gyanánt megjelölve. Az egyezségben azonban már mint Zéthényi Makó Péter és György szerepelnek.)*
* Fejér, C. D. X/VI. k. 579–580. II. Itt nyilván téves leírásból a perelt birtok. «Véke» helyett «Urke» névvel fordul elő. És Lelesz , fasc. 23. Act. nr. 84.
Makó Péter 1429-ben már nem élt, mert ez évben már Anna nevű leánya, mint néhai Zéthéni Makó Péter gyermeke, valamint özvegye Margit említtetnek.
Margit asszony és fia János tartatnak vizsgálatot Zétényi Makó György ellen bizonyos lovak elhajtása tárgyában, nemkülönben a nevezett Makó Györgynek udvari embere (familiaris) ellen is, minthogy ezek több jobbágyaikat megsérelmezték.*
* Lelesz, fasc. 29. Act. nr. 12, 40, 62.
György ellen általában igen sok a panasz közbirtokos társai részéről; s különben is azt lehet mndani, hogy itt is – miként az egész országban – midőn ez idő tájt már a birtokos társak mindjobban elszaporodtak, közöttük a békétlenség, az egymáséra törés, az ellenségeskedés napirenden volt.
A Makók birtokainak területéről is végét alig érő sorozatát hozhatnók fel az ilyen sajnos jelenségnek; mellőzzük azonban azoknak legnagyobb részét s csak is némely jellemzőbb esetnek a megérintésére szoritkozunk.
Abaházy László – Miklós fia – panaszolja megint György urat 1430-ban, hogy tőle abaházi lakásából gonosztevők pénzt, ékszereket, okleveleket s sok egyéb ingóságot ellopván ezeket a tolvajok mind Zétényi Makó Györgynek 129szolgáltatták át; kéri tehát, hogy Györgytől mindezek elvétessenek, s kára helyre hozattassék.*
* Lelesz, fasc. 30. Act. nr. 42.
Viszont György testvérének Mihálynak fia György és másik testvére Péternek a fia János ezsközölnek ki ugyanez évben vizsgálatot a nevezett Abaházy László ellen, mert az ő zentesi földjeiken termett összes gabonaneműeket és szénájukat elhordatta s még egyik belső emberüket meg is ölte, egy másikat pedig megsebesítette.*
* U. ott, fasc. 30. Act. nr. 55.
Azután megint a Helmecziekkel van bajuk, a kik Makó Györgytől, úgy János fia Gergelytől és Péter fiai: Jakabtól és Benedektől, ezeknek vékei, zentesi és kerektói birtokrészeit foglalták el.*
* U. ott, fasc. Nr. 23. Act. anni 1434.
Az Abaházy Lászlóval való ellenségeskedés végzetessé vált. Egy újabb hatalmaskodásnál a támadót agyonvágta, megölte Makó György. György uramat e miatt fej- és jószágvesztésre itélték. De forogtak fenn nagy számmal a kegyelmezésre indító okúl szolgáló körülmények. Zsigmond király azért 1436 november 4-én Prágában kelt grationaléjában megkegyelmez György fejének, sőt meghagyta neki minden javait, kötelezvén őt mégis arra, hogy a megölt jogutódainak elégtételt szolgáltasson.*
* Gr. Zichy okmt., VIII. k. 593–94. ll.
Meggyűlt a baja a Makó családnak különösen az Eszenyiekkel. Láttuk fentebb, hogy már 1405-ben perrel támadtattak meg a Kiseszenyiek részéről a vékei és kerektói birtokok miatt.
1435-ben, ítélet alapján már iktatási parancsot nyert Ezeni Pike Balázs, Makó györgy és János vékei és kerektói birtokainak fele részére nézve.*
* Leleszi konvent, fasc. nr. 34 Act. Anni 1435.
Pyke Balázs a Péter fia János ellen hatalmaskodás czímén megint csak perelvén Palóczy Máté nádor 1436 szeptember 24-én esküt itélt Makó Jánosnak, hogy ő is, meg özvegy édes anyja is ártatlanok a panaszolt gabona elhordatásában.*
* Gr. Zichy okmt., VIII. k. 591. l.
A vékei birtok másik fele részére nézve is folyt per. Ugyanis Eszeni Pyke Balázs felbújtására és kivánságára Helmeczi Adorján és Helmeczi Gál elfoglalták Makó György, János, Péter és Jakabnak vékei birtoka másik felét. Albert király Budán 1438 november 16-án kelt levelében ez ügyben Zemplénmegye bíráit eljárásra utasította. A leleszi konvent szerezte be a bizonyítékokat. Mire a király a Makóknak e birtokba leendő bevezetését és beiktatását rendelte el. E szerint a per a Makók javára dőlvén el, abba a Makó család 1439-ben ünnepélyesen bevezettetvén, be is iktattatott.*
* Lelesz, Elench. Tom. V. nr. 113. és Gr. Zichy okmt., VIII. k. 634–636 ll.
Ez évben azonban megint nyugtalaníttattak, mert Agárdy Antal fiai is – Mihály és László – rátörvén Zéténi Makó Péter fiai János, Jakab és Benedeknek zenthesi birtokára, azt törvénytelenül elfoglalták.*
* Lelesz, fasc. nr. 19. Act. anni 1439.
A Makó család minden törvényes eszközt felhasználva, hogy az ítélet daczára is megtarthassa elvesztett vékei birtokait is, perújítási és visszahelyezési keresettel élt a már birtokba is helyezett Eszeni Pyke Balázs ellen. Ezenközben történt pedig, hogy eszeni Balázs – dictus Pyke – Makó Jakab, Gergely János és Benedeknek vékei és zéthéni házaira fegyveres kézzel szolgáival együtt reá tört, onnan több tárgyat elidegenített; maga Pyke Balázs egy szolgát fegyverrel megölt, ökröket elhajtatott, s jobbágyokat megsebesített. E miatt Pyke Balázs ellen nagyobb hatalmaskodás miatt a vizsgálat el is rendeltetett.*
* U. ott, fasc. nr. 12. Act. anni 1444.
Ennek nyomán hozatott meg azután az újabb és kedvező ítélet 1446-ban, mely szerint Zéténi Makó Péter fiai Jakab és Benedek, úgy Makó György fia Gergely abba a zentesi birtokba s a vékei és kerektói birtoknak fele részébe, melyet Kiseszeni Pyke Balázs méh Makó Péter fiától, Jánostól és néhai Makó Györgytől ítélet alapján elvett s azóta kezeinél meg is tartott, itéletileg visszahelyeztetni rendeltettek, kimondatván, hogy ezentúl ősi jogon mindazt bírhassák.*
* U. ott, fasc. nr. 12. Act anni 1446.
Ez olaj volt a tűzre. A kölcsönös hatalmaskodás erre még jobban megindúlt.
A következő évben megint panaszkodnia kellett Jakabnak s Gergelynek, hogy Pyke Balázs s fia Kiseszeni János ismét Helmeczi Adorján deákkal s Helmeczi Gállal szövetkezve együttesen elfoglalták megint vékei birtokaikat 130s maguk közt két részre osztották fel; de sőt Pyke még az ő zentesi 6 jobbágy-telküket is minden hasznaival s egy szőllővel együtt elfoglalta.*
* Lelesz, fasc. nr. 27. Act. anni 1446.
Ezért viszont Jakab úr bosszúlta meg magát akként, hogy azt a zéthéni portiót és szőllőt, melyet régebben fivérének, Jánosnak átvállalt 100 aranyforintnyi adóssága fejében Pykének átengedett volt, hatalmasúl visszavette s a szőllőnek kilenczedét is visszatartotta a nélkül, hogy az adósságot megfizette volna; s ezenfelül úgy ő, valamint fivére János, nemkülönben Makó Györgynek fiai Gergely és Mátyás, Pykének a kerektói erdőkből előjövő 20 darab húsz arany forintot érő malaczát elfogták s 16 arany forintot érő négy ökrét is elhajtották, miként ezt maga Pyke Balázs vizsgálatot kérő panaszában részletesen előterjesztette.*
* U. ott, fasc. nr. 37. Act. anni 1449.
János fia György is szép birtokokat szerzett a Palóczy családtól. Az egri káptalan előtt 1441 nov. 8-án vallotta fel ugyanis «nagyságos» Palóczy László – Imre fia – hogy 2040 arany forintért zálogba adta Zéthéni Makó János fiának, Györgynek, zemplénmegyei Kysgerics, Sennyey, Vyeche és Zolnok nevű falvaiban lévő birtokrészeit.
E birtokokat aztán Makó György békésen birtokába is vette.*
* Orsz. ltár, Dipl. 13651.
Jakab azután megint Gercselben és Legenyén (Zemplénm.) szerzett részbirtokokat, melyekbe 1447-ben be is vezettetett s beiktattatott.*
* Lelesz, Elench. Tom. V. 112.
Úgy olvassuk, hogy Péter fia Jakab, ki Anna nevű feleségétől Albert, Miklós, Adviga, Ilona és Katarina nevű gyermekeket nemzett, az 1450–es években messze útra kelt, de szerencsétlenül járt útjában, mert Bécs közelében a nyilt úton rablók támadták meg s kifosztották. Ezt az esetét terjeszti elő a leleszi konvent előtt 1453-ban, midőn is kötelezi magát, elvállalván fiának, Albertnek s fivérének Jánosnak terhét is, hogy azt a 146 arany forintot, melylyel Palóczy Simon királyi főlovászmesternek tartoznak s melyet a kikötött határidőre éppen a rajta történt rablás következtében megfizetni nem volt képes, pontosan meg fogja fizetni.*
* Lelesz, fasc. nr. 29. Act. anni 1453.
Pyke Balázs halála után annak gyermekei s rokonsága sem hagyták békében Jakab urat; keservesen protestál s panaszkodik is a konvent előtt 1458-ban, elmondván a maga, úgy Miklós fia, János fivére és Mátyás unokatestvére nevében Thegenyey Gergely, valamint néhai Eszeni Pyke Blaázs özvegye Katalin, ennek fia Anrdás és leánya Magdolna Thegenyey Osváld felesége ellen, hogy ezek az ő zétényi házát és kúriáját felgyujtották, felégették s még három jobbágytelkét is ugyanott elfoglalták.*
* Lelesz, fasc. nr. 33. Act. anni 1458.
Az Eszeni Pyke család származék-rendje a most ismertetett oklevelek szerint a következő:
Eszeni Pyke Balázs (N, Katalin); János; András; Magdaléna (Thegenyey Osvald)
Jakab 1461-ben megint beiktatást teljesíttet, Vékén egy birtokrészbe, de ennek néhai Csobay Mihály özvegye ellent mondott.*
* U. ott, fasc. nr. 31. Act. anni 1461.
Vékei birtokából ismét többen foglaltak tőle 1462-ben is.* Nincs nyugta tehát s megint vizsgálatot kér a hatalmaskodó Kisfaludy Gergely, Helmeczy Tamás és Osvald, Zaákai Bálint, Barancsi András özvegye, úgy Helmeczy Adorján özvegye ellen.*
* U. ott, fasc. nr. 24. Act. anni 1462.
* U. ott, fasc. nr. 24. Act. anni 1462.
Zalóki birtokát is elpusztítván a Zempsei nemesek, ú. m. László János és Vilmos néhai Zempsei László fiai, Gúthi Ország Mihály nádor1466 ápril 13-án nevezettek ellen idéző levelet bocsát ki, a Keréktón lakó Zéthényi Makó Jakab, János és Máté (így, Mátyás helyett) érdekében.*
* Orsz. ltár. N. R. A. fasc. 778. nr. 63.
Közben Felső–Legenyén ujabban birtokot szerezvén, ép ez évben (1466) Jakab magát abba be is iktattatta* s ezt békésen birtokába vette is. De csak nem lehetett nékie nyugsága ezután sem, mert ime reátörtek a Makóknak Keréktó falubeli birtokaira Kálnay György és neje Zsófia, s ott számos hatalmaskodást követtek el. Ez érdemben esküt itéltek Jakab úrnak, úgy Makó Mátyásnak és Jánosnak is; 36 nemestársukkal tartozván az esküt letenni.*
* Lelesz, Elench. Tom. V. nr. 109.
* Lelesz, fasc. nr. 25 Act. anni 1468.
1311470-ben Jakab Csicseri Andrással együtt Csicseri Jóbot, Ormos Mihályt, Lászlót, Imrét, Istvánt és Jánost, úgy egy másik Ormos Jánost az iránt hívják fel, hogy a Tolcsva, Horváthi, Újfalu, Toronya, Csergeő, és Gercsel zemplénmegyei birtokokra vonatkozó okleveleket nekik adják ki.*
* Lelesz, fasc. nr. 35. Act. anni 1470.
Ez évben Makó Jánossal együtt Jakab megint panaszkodik Upor László ellen is, hogy ez Zétényben egy jobbágytelket tőlük elfoglalt.*
* U. ott, fasc. nr. 45.
Upor Lászlóval még egyéb baja is volt Jakabunknak. Upor ugyanis Zétényben egy malmot s a nagy-nekchei haltartó felét s Gercselben is birtokrészt foglalt el tőle. E miatt pert folytat megint Jakab úr; az ítélet szerint tartozott a leleszi konvent előtt 24 namastársával a foglalás tényére nézve megesküdnie.*
* U. ott, fasc. nr. 13. Act. anni 1472.
Ez 1472-ben történt. Úgy tetszik, hogy ez után már csak inkább békességben teltek el öreg napjai Jakabnak. Nem perel, nem panaszkodik ezentúl. Késő vénségben halt meg. Valószínűleg 1490 táján tért meg ősei sorába, mert 1492 márczius 21-én leányai már osztozkodnak apjuk hagyatékán; és pedig a mint olvassuk: Hosttffy Miklós prépost előtt tévén néhai Zéthéni Makó Jakab úrnak Anna nevű nemes úrnőtől született leányai: Hedviga előbb Tamás mesternek özvegye, most pedig Petthri Fodor Lászlónak felesége és Katalin Szepessy András özvegye egymás között apai örökségükre nézve oly értelmű egyességet és megállapodást, hogy a melyik túl éli a másikat, az öröklendi az elhaltnak illetményét is.* Így tehát, habár János a zenthesi plébános részére a leleszi konvent 1494-ben állít is ki bizonyítványt arról, hogy nemes Makó Jakab, midőn az zentesi plébániára reá tört, ott minémű károkat okozott légyen;ez nyilván már egy korábban megtörtént dologról szóló későbbi keletű tanúsítvány lehet.*
* Orsz. ltár. N. R. A. fasc. 941. nr. 50.
* Lelesz, fasc. nr. 22. Inter Act. 1494.
Jakab leányát Advigát, a ki előbb a leleszi konven jegyzőjének, Tamás mesternek volt özvegye s akkor már Petthri Fodor László hitvese, valamint ennek Tamás mester jegyzőtől nemzett János és Ferencz fiait megintetik néhat Zéthéni Makó Mátyás fiai Gergely és Mihály, hogy Zétény községbeli Makó nevű birtokukat, melyet néhai atyjuk Mátyás, az ő akaratuk ellenére a nevezett Tamás jegyzőnek eladott, nekik engedjék vissza.*
* Lelesz, fasc. nr. 33. Act. anni 1495.
A jelek szerint Jakabnak fiai, Albert és Miklós mag nélkül haltak el, mert utóbb is mind csak a leányaikról van szó. Már 1502–ből olvassuk, hogy néhai Zéthéni Makó Jakab leánya Adviga nevében protestál ennek férje, Zéthéni Fodor László, Kiseszeni Pike László ellen bizonyos jobbágy-telek szándékolt eladása miatt.* (Ime Fodor László, az eddig viselt Petthry előneve helyett, nyilván a felesége után birtokába jutott zétényi birtokrész után már maga is a Zétényi előnevet kezdi használni.)
* Lelesz, Elench. Tom. III. fol. 147.
1507-ben pedig ugyancsak nemes Zétényi Makó Adviga, Zétényi Fodor Lászlóné inhibeálja Vajai Ibrányi Lászlót a szatmármegyei Jánosi, Ders és Hodász falukban lévő részbirtokok megszerzése miatt.*
* Lelesz, Elench. Tom. III. fol. 202.
Ez évben Adviga asszony a most nevezett szatmármegyei birtokokba bevezetteték s be is iktattatott.*
* Lelesz, Elench. Tom. V. nr. 108.
1509-ben már azt látjuk, hogy Advigának egy hasonnevű leánya már Nemthy Miklósnál van férjnél, mert Zéthényi Fodor László leánya: Adviga és férje Nemthy Miklós miatt emeltek óvást a konvent előtt Zéthéni Makó Mihály ellen, nehogy ez zéténi, kerektói és zentesi birtokait Czekey Mártonnak eladhassa.*
* Lelesz, Elench. Tom. III. fol. 173.
1512-ben ugyancsak Adviga és az akkor már néhai Makó Ilonának – Jakab leányának – fia Némethy Miklós, néhai Csicsery Anrdás fiaival: Zsigmonddal, Lászlóval, Péterrel és Ambrussal együtt protestálnak, és intik Tarkői Tarczay Miklóst, nehogy ez megszerezze és átvegye néhai Czékei Mártonnak zemplénmegyei Tolchwa, Thoronya, Vámosújfalu, Gercsel és Csergő falvakban lévő birtokrészeit.*
* Lelesz, Elench. Tom. III. fol. 202.
132Makó-fia János fia: Péter ágán akkor életben volt rokonok ú. m. János fia Gergely, Némethy Miklós és Adviga Fodor Lászlóné egymásközt 1516-ban általános osztozkodást teljesíttetnek, melynek alapján a zéthéni, kerektói, abaházi és vékei birtokokból úgy a melyet tettleg bírtak, mint a melyekhez csak joguk van, de jelenleg másoknak – idegeneknek – kezén vannak, nemkülönben a Tisza–Bodrogközben fekvő összes javak három részre mentek.*
* Lelesz, Elench. Tom. III. fol. 275.
Advigának még a gyermekeit is megismerjük egy 1517 október 3-án kelt oklevélből.
Együttesen tiltakoznak ebben a leleszi konvent előtt, Fodor Lászlónak, Zéthéni Makó Jakab leányától, Advigától született fiai: ú. m. Fodor Imre, Leonard Sebestyén és Lázár, úgy Makó Jakab másik leánya, néhai Ilonának a fia: Nemphy Miklós, végül Zéténi Makó Mátyás fiának Gergelynek Bernát nevű, valamint a többi fiai is, a zenthesi, zéténi és kerektói birtokok elidegenítése ellen.*
* Orsz. lt. N. R. A. fasc. 779 nr. 43.
Makó Péternek János fiától való unokája Gergely vagy György, a ki «Makai de Zethén»–nek is iratik, 1511-ben Ráskay György özvegyét inteti meg, nehogy ez birtokát elidegenítse;* előzőleg pedig 1509-ben már lemondott kerektói összes birtokrészeiről és ottani «Nekche» nevű haltartójáról, Nempthy Miklós részére.*
* Lelesz, Proth. I. fol. 142.
* U. ott, Proth. I. fol. 50, 51.
Kistárkányi Boda Miklósnak pedig Nagy-Rozványban három telket zálogosít el 1514 május 5-én.*
* Orsz. lt. N. R. A. fasc. 862. nr. 63.
1518-ban – a jászói konvent előtt – a maga és fiai Bertalan, János és Zsigmond nevében a nevezett Nemthy (Némethy) Miklóssal s ennek fiai: István, Imre és Ferenczczel a zétényi, zentesi, kerektói, vékei és abaházi összes birtokait és jogát illetően megállapodásra lépett.*
* Jászói konvent, Proth. C. nr. 65. fol. 28.
«Kerekthói» előnévvel írva, Zentesi Pyke Bálint ellen protestál még 1520-ban, mert ez nem tartott be bizonyos kikötött határidőt.*
* Lelesz, Prot. V. fol. 84.
Eme Gergely, vagy György fiai közül Bertalanról egyéb adat nem ismeretes.
János 1549-ben Füzesséry Mátyással perlekedett Fizessér faluban lévő egy birtok-rész iránt.*
* Lelesz, Proth. 9. fol. 46.; Proth. 10. fol. 118.
János úgy Némethy Imre, Ferencz és János, valamint Vékey András között a zenthesi kúria s a vékei és abaházai birtokokra nézve egyenetlenség támadván, 1551-ben itélettel döntetett el a birtok-jog kérdése.*
* U. ott, Proth. 7. fol. 221. és 235.
Ezután egyre–másra kezdi János ősi birtokait elidegenítgetni; okát nem tudjuk, mi vitte erre, lehet, hogy Némethyékkel nem volt a legjobb viszonyban s közelükből akart távozni. Így már 1552-ben száz forintért zálogba vetette János úr Zéthén, Zentes és kerektói birtokai egy részét, Zéthéni Horváth Veronikának;* 1553-ban pedig, miután Némethy Imrével és Ferenczczel bizonyos hatalmskodás iránt kiegyezett volna, ezekkel elcserélte zéthényi, zentesi, kerektói, abaházai és eszenkei birtokait.*
* U. ott, Proth. 12. fol. 95.
* U. ott, Proth. 12. fol. 137 és 206.
Zsigmond öcscsével együtt átengedi Anarchy Péternek abaházai pusztájuknak felerészét 1554-ben;* Kerektónak felerészét pedig 1558-ban megint csak Némethy Ferencznek veti zálogba 25 frtban.*
* U. ott. Proth. 13. fol. 38.
* U. ott, Proth. 13. fol. 131.
Egy Makó Jánost 1558-ban zemplénmegyei szolgabirónak olvasunk.* Lehet, hogy ép ő viselte a tisztséget.
* Szirmay, Notit. Hist. Com. Zempl. 71. l.
János és felesége Pelenyi Borbála azután nemes Agárdy Miklósnak agárdi, bédi, domóczi, és dobrai birtokrészeit szerzik meg 1561-ben, egyenlőre még csak olyanformán, hogy azokat éltük fogytáig használhassák.*
* Jászói konvent, Proth. E. fol. 110 nr. 128.
Nemsokára reá azonban az agárdi birtokot véglegesen is megszerezte János Agárdy Miklóstól, mert amint látjuk, 1563-ban e birtokba ünnepélyesen bevezettetett és beiktattatatott.*
* Lelesz, Elench. Tom. V. nr. 111.
Ez időtől fogva mindig csakis Agárdi előnevet használ már János úr, előbbeni praedicatumait végkép elhagyva. Már 1564-ben úgy olvassuk, hogy 133«Agárdi» Makó János protestál, «Agárdi» Makó János és neje Peleny Borbála ügyvédet vállalnak.*
* Lelesz, Libellus 2. sign. fol. 6. és 42.
Megözvegyülvén másodszor Hoffmann Annát vette nőül s 1577-ben már nem élt. Gyermekei első nejétől valók, ú. m.: Bernát, Ferencz, Polentiana, előbb Laczay Jánosnak, utóbb Fejérváry Pálnak felesége, és Katalin, a ki mindég «Agárdi» előnévvel iratik s az agárdi kúria elfoglalása tárgyában 1577-ben Farkas Miklós ellen protestál is. Katalin Otrochoky Györgynek lett hitvese; utóbb Agárd, Bél és Dobra birtokokat ő bírván, másodszor Kelecsényi József deákhoz ment férjhez. Ez időtájt 1588-ban azonban Kis-Agár, Bél és Dobra már Makay Péter és neje Péczely Zsófia kezein volt, sőt a nevezett Makay és neje két telket Agárdból és Bélből, Paczoth Ferencznek zálogba is adtak.*
* U. ott, Proth. 33. fol. 57. És Lib. 11. fol. 53.
Makó Katarina s férje Kelecsényi József 1592-ben a maguk és Makay Péterné nevében visszavonják bizonyos egyezségüket Nagy-Agárd s a többi Zemplénmegyei birtokokra nézve.*
* U. ott, Lib. 12. fol. 100.
Ez évben Makay Zsófia éppen magának Kelecsényi József deáknak, Makó Kata férjének vet zálogba három jobbágy-telket Kis–Agárdon 100 arany forinton.*
* U. ott. Proth. 38. fol. 18.
A dobrai birtokot utóbb Makay Péter és Zsófia nemes Horváth Ferencznek 120 frtért zálogosították el 1593-ban.*
* U. ott, Proth. 39. fol. 116.
Bernátnak Szerdahelyi Derssffy Fruzsinától Kata elánya született.*
* U. ott, Lib. 5. fol. 190, 201. Lib. 6. fol. 93. ; Proth. 32. fol. 246.
Bernátnak és Ferencznek fi-utódjai a jelek szerint nem maradtak.
Visszatérve most már Makó János öcscséhez, Zsigmondhoz, kiről már emlékeztünk is, midőn János bátyjával együtt Anarchy Péterrel 1554-ben szerződött, azt olvassuk felőle, hogy 1548-ban óvással élt Némethy Ferencz és János ellen a miatt, hogy ezek nem tartották be a zéthéni, zentesi és kerektói birtokok osztályánál tett kötelezettségüket.*
* Lelesz, Proth. 3. fol. 136.
Mint Zápolya-párti, Zsigmond uram nótába esett s Ferdinánd király a hűtlenség czímén tőle elvett javai közül 1557 július 6-án kelt oklevelével a Zemplénmegyei: wolyai, chemernyei, oztkai és leznai birtokait nemes Zabó (alias Bogoly) Mártonnak adományozta el.*
* Orsz. lt. Liber. Regius ab anno 1552–1575.
Úgy látszik, egyéb zempléni birtokait «nagyságos» Thelekessy Imre és Szentjánossy Lajos kapták meg, mert 1558-ban az iránt inteti meg Zsigmond a nevezett urakat, hogy ezek tartózkodjanak az ő zenthesi, bessenyői, kerektói, és eszenkei birtokrészeinek elfoglalásától.*
* Lelesz, Proth. 13. fol. 140.
Zsigmondnak Vékey Luczia nejétől (Vékey Adrián leányától) Anna leánya született, a ki előbb Bogdáni Farkas Jánosnak, utóbb pedig Kölcsey Jánosnak volt a felesége.* Farkas Jánostól Anna, Kölcseytől pedig Sándor és Fruzsina nevű gyermekei származtak.*
* U. ott, Liber 5. nr. 130.
* Jászói konv. Proth. H. fol. 17. ; Proth. G. fol. 173. és Lelesz, Proth. 35. fol. 7. – Orsz. lt. N. R. A. fasc. 813. nr. 14.
Rudolf király 1591 november 20 – án adja jóváhagyását az akkor már néhai Makó Annának (néhai Zenthesi Makó Zsigmond s neje Vékey Adrián Luczia nevű leánya leányának) férjezett volt Kölcsey Jánosnénak, böki Paczóth Ferenczczel a Vékey Ferencz – féle birtokokra nézve, melyeket Makó Anna, Vékey Ferencztől örökölt volt,* kötött szerződéséhez. Ebben Anna két gyermeke: Kölcsey Sándor és Fruzsina is fel vannak említve.*
* Orsz. lt. N. R. A. fasc. 1748. nr. 12.
* Orsz. lt. N. R. A. fasc. 918 nr. 1.
Néhai Makó Anna jogán, leánya Kölcsey Fruzsina kihaltával, ennek zemplénmegyei leznai és egresi birtokaiba, utóbb Brebiri Melith Vitus (neje Rosályi Kún Anna) és Melíth Pál iktattattak be.*
* Orsz. lt. N. R. A. fasc. 866. nr. 11.; fasc. 865. nr. 39. és 42; fasc. 963. nr. 53.; fasc. 1578. nr. 5.
Makay Dezső.
