Budapest székes főváros czimere.
Budapest székes főváros czimere.
A székes főváros jelenleg használt czímerét Buda, Pest és Ó-Buda egyesítése után tudvalevőleg egy 34 tagból álló szervező-bizottság állapította meg, melynek az 1873 május 29-iki közgyűlés által elfogadott tervezetét ő félségének 1873 szeptember 21-ikén kelt elhatározása emelte végleges érvényre.
E czímer ellen heraldikai összeállítás tekintetéből nem lehet ugyan kifogást tenni, de annál jogosabb birálat alá esik az a történelmi szempontból. Új czímer megállapításánál – főleg midőn voltakép régi czímerek egyesítéséről van szó – a történelmi alap szigorú megtartása az egyedüli jogos szempont.
A kifogások, melyeket históriai alapon álló heraldikus teljes joggal tehet a magyar főváros czímere ellen, arra indították dr. Toldy Lászlót, a székes főváros főlevéltárnokát, hogy új czímertervezetet készítsen, a mely a három város régi czímereiből van összeállítva. Toldy tervezetében a háromszögletű pajzsot az alsó pajzs szélből jövő ék hasítja; az ekként keletkezett felső jobb mezejében Buda városának a XIV. és XV. századi pecsétek motivumaiból összeállított czímere van elhelyezve, mely az ország czímeréből vett 8 ezüst-vörös csík felett három arany tornyot tüntet fel; e tornyok számát a városnak egy 1337-iki okiratról ismert legregibb pecsétje adja meg, a csíkok pedig a XV. századból fenmaradt háromféle pecsét állandó motívumát képezik. A felső bal mezőben Pest városnak a XV. századi typariumról vett czímere látható: arany várfal, toronynyal és nyílt kapuval, s a toronytól jobbra félholddal, balra hatágú csillaggal, mely ősi motívumok az 1873-iki czímerből egészen kimaradtak. Az alsó mezőt Ó-Buda czímere foglalja el, abban az ábrázolásban, a mint azt a Nagy Lajos korából származó pecsét őrizte meg számunkra, úgy mint ezüst várfal, közepén nyílt kapuval; a vár felett a régi budai káptalant jelképező torony, ettől jobbra és balra egy-egy épület látható. A mező üres részeit e két épület felett jobbra a csíkokból és Anjou-liliomokból összetett Anjou-kori magyar czímer, balra a lengyel fehér sasos czímer tölti ki, háromszögletű pajzsokban, a mint az a XIV. századi pecséten látható, harmadikul pedig ezek mintájára a tervező a Hunyadi család hollós czímerpajzsát helyezte el a torony fölé. A pajzsot a szent korona födi. A pajzstartókra nézve Toldy Lászlónak két tervezete van: az elsőben cserkoszorús vademberek, a másodikban két XV. századi vaspánczélba öltözött magyar vitéz tartja a pajzsot, zászlós kópjával; a jobb oldalinak zászlaja a csíkokat, a baloldalié a kettős keresztet viselő czímerpajzszsal van díszítve. A czímerpajzs alatt mondatszalagon NULLI CEDO jelmondat olvasható.
Toldy László ezt a tervezetet közölve néhány kiváló szaktekintélylyel, részletes emlékirat kíséretében benyujtotta a székes főváros tanácsához, kifejezve azt az óhajtását, hogy annak megbirálására a legilletékesebb fórum, a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság kéressék fel.
A mennyiben a székes főváros tanácsa főlevéltárnokának ezt az óhajtását teljesítené, társulatunk szakférfiainak módjában lesz a kérdés felett véleményüket elmondani. Addig is, a míg ez megtörténik, a fentebbiekben be akartuk mutatni Toldy új tervezetét, elev osztozva a buzgó főlevéltárnok amaz óhajtásában, hogy a székes főváros egy heraldikai és történelmi hűség tekintetében kifogás alá nem eshető új czímer birtokában ünnepelje meg a millenniumot.
D.
