A komlósi Komlósy család története 1344. évtől. (Első közlemény.)
31A komlósi Komlósy család története 1344. évtől.
(Első közlemény.)
(Első közlemény.)
A Komlósyak már hatodfélszáz év óta birják Beregmegyében a család nevét és előnevét adó Komlóst s a vele egy határban fekvő Kövesdet, Falucskát és Pálfalvát. Ezekhez tartozott még a XIV. század közepén Sarkad, Nyiresfalva és Medencze is.
A család egy ága később Komlósi Dothor nevet vett fel, újabb időben azonban ismét visszatért a Komlósy névhez. Egy másik ág Vajnági, két családtag pedig Borosjenői előnevet használt.
A Komlósyak eredetét homály fedi. A hagyomány valami Ils nevű nemzetségből származtatja, melynek elei Árpád honfoglaló hadaival jöttek volna be hazánkba, s ezen nemzetség adott volna nevet az Ilosva folyónak, a mellette telepített Ilosva falunak és az Ilosvay családnak, s ezen Ils nemzetségből származott volna a Komlósy család is. Utóbb a magyar lakosság nagyobb részét a IV. Béla király idejében betört tatár hadak irtották volna ki, az elmenekűlt kisebb rész pedig a béke és rend helyreállítása után visszatért tűzhelyeihez s utódaik, – mint Komlósy Béla tudatja. – Nagy, Csorba, Molnár, Gomba, Mező, Kis, Sző és Sőtér nevek alatt ma is élnek eloroszosodva bár, de büszkék magyar származásukra, a legszebb fekvésű úrbéres belső telkeken laknak, a többi ruthén eredetű volt jobbágyoktól eltérőleg magyarosan öltözködnek, s a legények pörge kalapjaik mellett darútollat viselnek.
A volt jobbágyok egy részének magyar vezeték neve azonban még akkor sem bizonyítana magának a Komlósy családnak magyar eredete mellett, ha beigazolható volna, hogy rég idők óta ott laknak, és nem az újabb korban telepíttettek Komlósra, – az Ils nemzetségnek pedig nyomára sem akadunk az eddig napvilágot látott okmányokban.
Egy másik ruthén hagyomány ellenben az Árpád hadaihoz csatlakozott kiewi orosz herczegtől származtatja a Komlósy s a vele rokon családokat, a mit Duliskovics volt szentmiklósi lelkész is igyekezett bebizonyítani «A felvidéki ruthének» czímű művében.
Okiratokkal, a melyek segélyével a Komlósyak eredetét minden kétséget kizárólag meghatározhatnánk, nem rendelkezünk; elpusztúltak azok mintegy 15 év előtt Komlósy Albert házának padlásán, s így a család történetének megírásánál csak a leleszi konvent, az Ilosvayak, és a Bilkei Gorzók levéltárának adataira támaszkodhatunk, ezek az adatok pedig nem említik a család eredetét.
Azonban az a körűlmény, hogy a Komlósyaknál erősen tartja magát az Ilosvayakkal való közös származás hite, a mellett bizonyít, hogy ők is a havaseli földről Bereg- és Mármaros megyékbe telepített oláhok utódai, mert az Ilosvayak oláh eredetét be tudjuk igazolni.
Az oláh eredet és a közös származás mellett szól a Komlósyak XIV. századbeli birtokának kiterjedése is, a mely jóformán megegyezett a szomszédos ilosvai, az ezzel határos bilkei és az e mellett fekvő dolhai uradalmak területével s mintegy rá mutat, hogy e négy nagy birtoktest, négy testvér osztályrészét képezte, s valószínűnek látszik, hogy az első névleg ismert ősök Komlósy Torpa Mihály, Bilkey Karácson vajda, Hosszúmezey Szaniszló vajda és Ilosvay Maxem édes testvérek, s mindannyian Oláh Tatamér fiai voltak. Sőt lehet, hogy a Makarjayak és a Sztánfalvayak is Tatamértól származnak, az utóbbiak azonban nem szereztek királyi adományt birtokaikra s így nem is jutottak a nemesek közé, a Makarjayak pedig eladván Makarját, onnan elköltöztek s más nevet vettek fel, utódaik talán ma is élnek. De bizonyítja a közös eredetet a Komlósy, Ilosvay, Kisfalusy, Bilkey, Lipcsey és Gorzó családok közös czímere is s ez már magában véve is erős heraldikai érv, a mit nem gyengít meg azon körűlmény sem, hogy a Dolhayak más czímert viseltek, mert van rá példa, hogy a király közel rokonoknak is különböző czímert adományozott.*
* Lásd a Sóvári Soós és az Eszenyi Chapy családok czímerleveleit. Turul III. 114–119.
Az oláh eredet mellett szól azon körűlmény is, hogy midőn Koriathovics Tódor podoliai herczeg a munkácsi várat és uradalmat adományba kapta volt Zsigmond királytól, azonnal követelte, hogy a Komlósyak ismerjék el az uradalom felsőségét, s a régibb időben szokásos adókat most neki fizessék be, a várban pedig fegyveres szolgálatot teljesítsenek. A vonakodó Komlósyakat aztán Tódor herczeg elfogatta, börtönre vettette, Sarkadot, Nyíresfalvát és Medenczét pedig elfoglalta tőlök és a munkácsi várhoz csatolta, de Komlós és Kövesd megmaradt mai napig a Komlósyak birtokában, mert ezekről bizonyosan nemesítő királyi adományleveleket birtak felmutatni, míg Sarkadot, Nyiresfalvát és Medenczét valószinűleg csak kenézi jogon birták volt.
Károly és Lajos királyok idejében a királyi birtokokra telepedett oláhok vajdái és kenézei 32tartoztak olyan szolgálmányokkal, a minőket Tódor herczeg követelt a Komlósyaktól, az Árpádház alatt azonban a várjobbágyok voltak ilyenre kötelezve, s így az sem lehetetlen, hogy a Komlósyak ősei a beregi vár jobbágyai voltak, s mint ilyeneket, elpusztúlván a beregi vár, Munkács vára kötelékébe akarta Tódor herczeg beleszorítani. Ez esetben lehettek a Komlósyak magyar eredetűek is s az Ilosvayakkal való közös származás hite csak a többszöri összeházasodásból támadt.
De ha idegen nemzetből származott is ősük, jó hazafiak lettek a Komlósyak, s habár leginkább csak a megyei életben szerepeltek, mikor szükség volt rá, a csatatéren is helyt állottak, s részt vettek a magyar nemzet szabadságharczaiban, a mit az is bizonyít, hogy a munkácsi vár egyik bástyája a Komlósyak nevét viselte. A reformált hitet is korán elfogadták s 1594-ben már állott Komlóson az új vallás temploma.
Mielőtt a család egyes tagjainak történetét elmonnók, dabemutatjuk a nemzedékrendet I. Mihálytól kezdve.
I. Tábla.
Komlósy Mihály, más néven Torpa 1344.; Ugron, más néven László 1393–1417. (Vajnághy Búth leánya.); Egyed 1390–1408.; I. Miklós 1408–1447.; I. János, dictus Kormos 1411–1447.; I. Mátyás 1415–1416.; I. Sándor 1415–1447.; Simon 1430–1457; I. Pál 1434 † 1461 előtt.; Illés 1447–1458.; András 1430–1477.; II. Imre 1430–1479.; Márton 1430.; II. Pál 1461 † 1502 előtt. (Kricsfalusy Ilona özvegy 1502.); VI. Mihály 1458–1477.; Erzsébet 1477 (Beregi Weress János 1477.); Bálint 1472–1501.; Lukács 1484–1524.; I. György 1501–1524; Magdolna 1518–1524. (1. Huszthy Gergely 1518. 2. Mozthói Horváth Márk 1524.); I. Imre 1416–1460.; Ilona özvegy 1457. (Kisfalusy Maxem György.); I. Tamás 1430–1488.; I. Gergely 1430–1481. (Homoky Anna.); II. Mátyás 1452–1472.; II. Mihály 1457–1476.; Ozvald 1457–1479.; II. András 1502–1525.; III. Mihály 1502–1518.; II. Miklós 1457–1514. (1. ismeretlen. 2. Kricsfalusy Anasztázia 1509.; Ilona 1509. (Kaponyay Benedek 1509.); Gáspár 1548–1582.; 1-től I. Péter, mester 1501–1529 kir. kisebb kanczell. jegyző; I. László 1539.; II. János 1502–1522.; II. Gergely 1505–1525.; III. János 1510–1525.; III. Gergely 1510–1529.; IV. Mihály 1505–1533 máramarosi alispán 1512. (1. Ilosvai Karácson Ilona. 2. Dolhay Erzsébet 1533.) 1-től III. Miklós 1522–1543. (Szigeti Vágó Orsolya özvegy 1559–1564.); V. Mihály 1559.; II. György 1559.; II. László 1522–1558.; Anna özvegy 1548. (Hetényi Fejes Ferencz.); Margit özvegy 1548. (Szigethy Bertalan deák.)
33Komlósy I. Mihály a törzs, ki Torpának is neveztetett,* 1344-ben mint nemes ember tanúskodott a leleszi prépostságnak Eszenyi László fiai elleni perében a Szalóka és Eszeny között fekvő bizonyos négy ekényi vitás földterület iránt.* Egyéb adatot nem ismerünk róla. Egy fia maradt, Ugron, másnéven László, valószinű azonban, hogy az ezen időben 1390 és 1408 között élő Komlósy Egyed is az I. Mihály fia volt; a család által szerkesztett leszármazási tábla I. Mihály testvéreként tünteti fel Egyedet, de ez chronologiai okokból teljesen valószinűtlen. Ugron 1393–1417-ig sok ízben lett királyi embernek jelölve.* 1408-ban vizsgálatot rendelt el Zsigmond király Komlósy Ugron és Egyed panaszára Koriathovics Tódor herczeg ellen, a ki tőlük Kövesdet elfoglalta. Ugron fiát Miklóst pedig elfogatta és a munkácsi várban egy évig tömlöczben tartotta.* A pernek az lett a vége, a mit már fentebb elmondottunk, hogy Komlós és Kövesd megmaradt ugyan a Komlósyak kezén, de Sarkadot, Nyiresfalvát és Medenczét örökre elvesztették. Sarkadot már elébb Dolhay Szaniszló János, Péter, György és Bogdánnak adományozta volt Tódor herczeg és testvére Vaszil, e feletti bosszújokban pusztították el Komlósy Ugron és fiai Miklós, János, Mátyás és Sándor a Dolhayak Négyforrás nevű birtokát 1415-ben, miért is aztán 1416-ban vizsgálatot rendelt el ellenök az országbiró Perényi Péter.* Az Atyay család pedig a komlósi és salánki határlevelek visszatartása miatt perelte be Komlósy Ugront.* Neje Vajnághy Búth, mármarosi birtokos ismeretlen nevű leánya volt, kitől négy fia maradt: I. Miklós, I. János, I. Mátyás és I. Sándor.
* Gyömrői levéltár, XX. kötet I. 12. 13.
* Zichy-codex, II. 278.
* Lelesz. Statut. litt. D. nr. 259 és Actor. nr. 110. anni 1417.
* U. o. Actor. nr. 5. anni 1408.
* U. o. Actor. nr. 76. anni 1416.
* Szirmay. C. Ugocsa. 152.
I. Mátyás neve csak 1415- és 1416-ban említtetik, utóbb nem hallunk róla semmit.
I. János, ki Kormosnak is neveztetett, 1416- és 1419-ben volt királyi embernek jelölve. * 1411-ben ellentmondott Dolhay Szaniszló, János, György és Bogdán beiktatásának Sarkad, Románpataka, Dolha, az ottani vám és Kukhavasa birtokába.* Minthogy Dolhához és Kukhavassához a Komlósyék igényt nem tarthattak, ellenmondásának csak az lehetett oka, hogy neje a Dolhay családból származott s vagy Dolhay Sándor, vagy pedig István vajda leánya volt. 1417-ben Makarján hatalmaskodott Komlósy János, a hol a Dolhayak egyik emberét keményen megverte, s annak ökreit, s más jobbágyok számos juhait elhajtatta,* utóbb valószinűleg kiegyezett a Dolhayakkal, s alkalmasint az okozott károk és a hosszas per költségei fejében adott át nekik négy ekényi földet a komlósi határból, a mi ellen Komlósy Miklós fiai Tamás és Gergely, Sándor fiai Imre és Márton, valamint Egyed fia Simon 1430-ban óvást emeltek;* a Dolhayak a négy ekényi földnél is többet foglaltak el, mert még ugyanazon 1430-dik évben pert indított ellenök Komlósy János, valamint Sándor, Imre, Simon és András Kövesd nevű pusztájuk, a komlósi határból tíz ekényi föld és egy nagy erdőrész elfoglalása s új határhalmok hányatása miatt,* de ezzel meg nem elégedve, ők is erőszakhoz nyúltak és elfoglalták Sarkadot, ennek birtokába azonban a Dolhayak 1433-ban visszahelyeztettek. Folyik a perlekedés még tovább is; egy 1447-iki levélben olvassuk, hogy Komlósy János panaszára Dolhay Ambrus a szentmihályi nyolczadra idéztetett, de hogy mi okból, az nem tűnik ki az idéző levélből.*
* Lelesz. Statut. litt. D. nr. 259. és Actor nr. 17. anni 1419.
* U. o. Statut. litt. D. nr. 81.
* U. o. Actor. nr. 19. anni 1417.
* U. o. Actor. nr. 29. anni 1430.
* Lelesz. Actor. nr. 20. anni 1430.
* U. o. Actor. nr. 9. anni 1447.
Vajnág és Újbárd mármarosmegyei faluk felét, édes anyja hozományát, egy későbbi okmány tanúsága szerint, elzálogosította volt Viski Orosz Jakabnak. Gyermekei, legalább fiai, nem maradtak.
I. Sándor 1416-tól 1447-ig több ízben volt királyi ember.* Két fia ismeretes: II. Imre és Márton.
* U. o. Acta anni 1416–1447.
Márton csak egy ízben említtetik, 1430-ban.
II. Imre 1463-tól 1479-ig sokszor lett királyi embernek jelölve. Három fia maradt: Bálint, Lukács és I. György.
Bálint 1475 és 1476-ban, I. György pedig 1507-ben volt királyi ember. Utódaik ismeretlenek.
Lukács 1484-től 1519-ig szerepelt mint királyi ember, 1518-ban testvérével Györgygyel együtt zálogba adták komlósi és kövesdi birtokaiakat Lukács leányának Magdolnának és férjének Huszthy Gergelynek* 600 forintért,* 1524-ben pedig ezen birtokok egy részét örökösen átengedték Magdolnának, a ki ekkor már Mozthói Horváth Márk neje volt.*
* A családi közlés huszti várnagynak nevezi.
* Lelesz. Acta anni 1518.
* U. o. Acta anni 1524.
I. Miklós 1416, 1417, 1419 és 1447-ben volt királyi ember.* 1416-ban beperli Dolhay Szaniszló 34I. Miklóst és testvérét Jánost, minthogy azon egyességet, melyet a Dolhayak 70 sertésének elhajtása és két emberének letartóztatása miatt választott birák közben járására kötöttek volt, meg nem tartották, s ezért az egyesség megszegőjére kimondott 50 márka birságot követeli a Komlósyakon.*
* U. o. Statut. litt. D. nr. 259. Actor. nr. 110. anni 1417. és nr. 17. anni 1419.
* U. o. Actor nr. 32. anni 1416.
Lehoczky Tivadar állítása szerint* 1418-ban egyenlő czímert kaptak a Komlósyak és Ilosvayak Hassági Farkassal, Kakas Jánossal, Macsolay Jánossal és Uszfalvy Pállal. Ez az állítás azonban nem felel meg a valóságnak, mert először is a Zsigmond király által Konstanczban 1418-ban adományozott czímerlevél szövegében nem fordúl elő az Ilosvayak neve, a megnevezett Komlósyak pedig a Sárosmegyében birtokos Teköle nemzetségből eredtek,* és semmi vérségök sem volt a beregmegyei Komlósyakkal, – másodszor pedig az akkor adományozott czímert: «sánczkosárban ülő, fején nyíllal átlőtt, piros rózsát tartó farkast» sohasem használták a Komlósyak, de az Ilosvayak sem. I. Miklósnak három fia és egy leánya maradt: I. Imre, I. Tamás, I. Gergely és Ilona, Kisfalusy Maxem György felesége. Ezekkel egyidőben élt István is, a ki 1416-ban és 1419-ben volt királyi embernek jelölve,* de a kit nem tudunk elhelyezni a családfán.
* Beregvármegye monographiája, III. 367.
* Siebmacher. Der Adel von Ungarn. Supplem. Text. 37.
* Lelesz. Statut. litt. D. nr. 259. és Actor. nr. 17. anni 1419.
I. Imre 1416 és 1419-ben volt királyi ember,* élt még 1460-ban is, három fia ismeretes: II. Mátyás, II. Mihály és Ozvald.
* U. o.
II. Mátyás 1453-tól 1463-ig, II. Miklós 1458–1476-ig, Ozvald pedig 1468-tól 1479-ig szerepelt mint királyi ember. Utódaikról nincs tudomásunk.
I. Tamás 1447-től 1484-ig sok alkalommal viselte a király képét. 1468-ban testvérével Gergelylyel együtt ellentmondás nélkűl lett beiktatva Gacsályi öregebb Miklós, János és László egy a Borsova folyón lévő malmának fele részébe. 1476-ban egyike volt az Ilosvayak és Bilkeyek közötti perben működő választott bíráknak. Erőszakos halállal múlt ki, Ilosvay Demeter megölte 1488-ban. Két fia maradt: I. András és III. Mihály.
I. András 1502, 1505, 1506, 1510, 1518, 1519 és 1520 években volt királyi ember, élt még 1525-ben is. Utódai ismeretlenek.
III. Mihály 1502, 1505, 1506, 1507, 1508, 1513 és 1518-ban működött mint királyi ember. 1508-ban atyja I. Tamás gyilkosának, a már akkor elhalt Ilosvay Demeternek fiait Istvánt és Andrást atyjának 20 év előtt történt megölése miatt beperelte. Egy fia ismeretes:
Gáspár 1548-ban már említtetik. 1575 és 1579-ben királyi ember volt. 1570-ben pert újított Bilkey Péter deák fia Máté és ifjú György fia Ferencz, Dobrókai Palkó Péter özvegye Sára ellen, valamint Komlósy Gáspár, Miklós és Máté ellen is valami kártételek miatt, 1570-ben zálogba adott Komlósy Gáspár egy dobrókai népes jobbágytelket Dolhay Imrének,* 1575-ben pedig egyességre lépett Dolhay Györgygyel szintén egy dobrókai jobbágy iránt,* végre 1582-ben Mátyóczi Gúthy Ferenczczel perel valami homoki részbirtok végett.* Utódait nem ismerjük. I. Gergely 1454-től 1484-ig igen sok alkalommal lett királyi embernek kijelölve. 1457-ben nyugtatják Gergely, a fia Miklós, testvérei Tamás és Imre, s ezen Imre fia Mátyás – Ilosvay Karácson Lászlót a felől, hogy Komlósy Ilonát, Kisfalusy Maxem György özvegyét, néhai férje ilosvay, ilonczai, kisfalusi és reói (ma Bród) birtokaiból hozománya és nászajándékára nézve kielégítette. Még ugyanazon évben egyességre léptek Gergely, Tamás és Imre, Imre fiai Mátyás, Mihály, Ozvald és Egyed fiai Pál, András és Simon bizonyos vitás földrész iránt Ilosvay Karácson Lászlóval, Andrással és Györgygyel a leleszi konvent előtt, de hogy milyen feltételek alatt, az nincsen feljegyezve.* 1458-ban azért perelnek Gergely, Tamás, Simon, Pál, András, Imre és Mátyás az Ilosvayakkal, Bilkeyekkel és Rákolczy Istvánnal, mert ezek kövesdi birtokukról bizonyos barmokat erőszakkal elhajtattak, Kisfalusy Maxem György kisfalusi, ilosvai, ilonczai és négyforrási részbirtokait pedig elfoglalták és Maxem György özvegyét Komlósy Ilonát azokból kizárták anélkül, hogy hozománya és hitbérére nézve kielégítették volna.* A pernek az volt az eredménye, hogy Ilosvay Karácson László 1460-ban 200 arany forintot fizetett Komlósy Gergely, Imre és Tamásnak, Gergely fia Miklósnak és Imre fia Mátyásnak, Komlósy Ilona hozományáért és hitbéréért. 1471-ben zálogba vett Gergely és testvére Tamás Komlósy Páltól Komlóson két néptelen és Kövesden egy népes telket 12 arany frtért,* 1472-ben pedig perbe fogták Komlósy Gergely, Tamás, Mátyás, Mihály, Ozvald, János, Pál, György, Imre, Bálint és Benedek – Rozsályi Kún Miklóst, Lászlót, Kristófot, Jakabot és Jánost a kik Kövesdet megrohanván, a Komlósyakat 35megverték és megsebesítették;* végre 1479-ben Viski Orosz Miklós fiát Lőrinczet idézték biró elé Komlósy Gergely és Tamás, a ki az ő birtokukat Vajnág és Újbárd felét elfoglalva tartotta, Bedőy Péter özvegyét és fiait Jánost és Miklóst pedig azért, mert a nevezett birtokokra vonatkozó leveleket magoknál tartották és kiadni nem akarták.*
* Gyömrői levéltár.
* Lelesz. Lib. sig. 4. folio 193.
* Lehoczky Tivadar i. h.
* Lelesz. Actor. nr. 20. anni 1457.
* Lelesz. Actor. nr. 30. anni 1458.
* U. o. Actor. nr. 23. anni 1471.
* U. o. Actor. nr. 27. anni 1472.
* U. o. Actor. nr. 36. anni 1479.
Gergelynek neje Homoky Demeter leánya Anna volt, kitől egy fia és egy leánya maradt: II. Miklós és Ilona, Kaponyay Benedekné.
II. Miklós 1496, 1505 és 1514-ben volt királyi ember. Második neje Kricsfalusy Anasztázia, ki elébb Huszthy László Pálné volt, 1509-ben letiltotta leányát Huszthy Katalint, Huszthy Benedek deák feleségét a keselyűmezei birtok eladásától, Huszthy Benedek deákot pedig annak megvételéről.* II. Miklósnak első, ismeretlen nevű nejétől négy fia maradt: I. Péter, IV. Mihály, II. János és II. Gergely.
* Lelesz. Protocolli parvi fol. 169.
II. János 1502-től 1522-ig említtetik. Utódait, ha voltak is, nem ismerjük.
II. Gergely együtt szerepel testvérével Péterrel, mint majd alább látni fogjuk, 1513, 1514 és 1515-ben volt királyi embernek jelölve. Két fia maradt: III. János, a ki 1510-től 1525-ig, és III. Gergely, a ki szintén 1510-től 1529-ig említtetik.
Feltünő, hogy a család több fiatal vagy javakorbeli tagjának neve 1525-ön innen nem fordúl elő többet az élők között; tudjuk, hogy a beregmegyei nemesség jelen volt a mohácsi vérmezőn, lehet, hogy ezen Komlósyak ott hullottak el.
IV. Mihály 1512-ben máramarosi alispán volt.* Kétszer nősült, első neje Ilosvay Karácson Ilona volt, a második pedig Dolhay Erzsébet, a kivel apósa Dolhay Péter összes birtokainak egy harmadát kapta volt, de ezen jószágbevallást Dolhay Péter 1533-ban visszavonta. IV. Mihály leányai Anna és Margit első nejétől születtek,* biztosra vehetjük, hogy fiai III. Miklós és II. László is ezen nejének voltak a gyermekei.
* Szilágyi István úr közlése.
* Lelesz. Actor. anni 1549. fasc. 2. nr. 20.
II. László neve 1522 és 1558 között fordúl elő. Utóbb már nem említik adataink.
III. Miklós is 1522-ben említtetik először, 1543-ban királyi ember volt, de nem élt már 1548-ban, midőn nővérei Anna Hetényi Fejes Ferencz* özvegye, és Margit, Szigethy Bertalan deák özvegye panaszolják, hogy azon oklevelek, melyek néhai Vajnághy György vajnági és újbárdi birtokaira vonatkoznak ,testvérök Komlósy Miklós halála után Sztojka Péter özvegyének, néhai Margitnak adattak át megőrzés végett, kit azonban, midőn vajnági birtokáról Kricsfalvára költözött volna, Sztojka Ferencz fegyveres erővel megtámadott s tőle a nevezett irományokat elvette. Később ezen okmányok néhai Sztojka Simon kezeibe jutottak, halála után pedig özvegyéhez (Strezemlyei) Borbálához, – testvéréhez Sztojka Ilonához, Dolhay Imrénéhez, – és Petrovay Péterhez, mint említett néhai Sztojka Simon első nejétől (Vajnághy Mircse) Annától* született Ferencz, Gáspár és Klára nevű gyermekei gyámjához – kerültek. Azon okmányok pedig, melyek Bedő Imre, Fejes Miklós és Fejes Gergely ugocsamegyei hetényi és velejtei birtokaira vonatkoznak, néhai Fejes Eleknél voltak, ki a nevezett Fejes Miklósnak nagybátyja volt, Fejes Elek halálakor özvegyére Juliannára maradtak, ki is aztán Hetényben lakó Komlósy Dothor Péternek adta át. Ezen panaszra megintette I. Ferdinánd király 1549-ben Petrovay Pétert, özvegy Sztojka Simonnét, Dolhay Imre nejét Sztojka Ilonát és Komlósy Dothor Pétert, hogy a kérdéses okleveleket Komlósy Annának és Margitnak adják vissza.* Ugyanezen 1549. évben az Ilosvayak ellen is pert indított Komlósy Anna és Margit, követelve nagyatyjok Ilosvay Karácson László birtokaiból, anyjok Ilosvay Karácson Ilona leány negyedét. 1530 és 1569 között élt egy Komlósy Margit, Bulcsúy Farkas neje, egy személy-e a IV. Mihály most említett hasonnevű leányával Margittal, azt nem tudjuk megmondani.
* A Hetényi Fejes család egyik őse János 1469–1471-ig említtetik. Székely oklevéltár, I. 214.
* A rokonság így áll:
Petrovay János; Péter 1548.; Margit (Vajnaghy Mircse Jakab.); Mircse Anna (Sztojka Simon.); Sztojka Ferencz 1548.; Gáspár 1548.; Klára 1548.
* Lelesz. Actor. anni 1549. fasc. 2. nr. 20.
III. Miklósnak neje Szigethy Vágó Orsolya volt, kitől két fia született: V. Mihály és II. György. 1559-ben elismeri Szigethy Vágó Orsolya, már mint özvegy, fiai Mihály és György nevében is, hogy a Kricsfalva, Darva és Csománfalvából nekik járó részt Dolhay György neje Sztojka Klára és testvérei a Sztojka fiúk, kiadták és őt teljesen kielégítették.* Az özvegy még 1564-ben is élt.
* Eredeti. Sziget, 1559, május 23.
III. Miklós ágát adatok hiányában tovább 36nem folytathatván, visszatérünk I. Péterhez, a ki tanúlt ember lévén, mesternek czímeztetett s 1508-ban* és 1513-ban* királyi kuriai jegyző, 1525-ben pedig a kisebb kanczellária jegyzője volt.* A mohácsi vész után állandóan híve maradt János királynak, a kitől 1529-ben adományba kapta unokaöcscse Gergely nevére is Csulai Móré László hűtlensége bélyegén annak külső-szolnokmegyei czibakházi részbirtokát az ottani tiszai rév felével együtt.* Azonban hivataloskodása daczára is gondot viselt Péter mester beregmegyei ősi jószágaira, – sőt azokat szaporítani is igyekezett. 1505-ben Komlósy Jánossal és Mihálylyal együtt megjáratta a Sarkad és Komlós közötti határt, 1508-ban pedig Kövesd határát járatta be Kisfalud és Ilosva felől, 1506-ban megintette Komlósy Mihálylyal együtt Viski Orosz Jakab fiának Lőrincznek özvegyét Margitot és fiát Miklóst, hogy a vajnági és újbárdi birtokokat, melyek ősanyjok Vajnághy Búth leányának hozományát képezték, s melyeket Ugron László fia János elzálogosított volt, – becs szerinti árban adják vissza. Orosz Lőrincz özvegye vissza is bocsájtotta a keresett jószágokat, de Péter mester és rokonai nem részesítették azokból Komlósy Pált, Albert deákot, Györgyöt és Mózest, miért is ezek keresetet indítottak 1525-ben Péter mester, néhai Gergely fiai János és Gergely, néhai Miklós fiának Mihálynak fiai Miklós és László és Tamás fia András ellen.
* Gyömrői levéltár.
* Leleszi levéltár.
* U. o.
* Eredeti. Buda, 1529. deczember 7.
1507-ben megidéztette Péter mester és Mihály Csaholyi Ferencz munkácsi várnagyot és Klacsanói Gallis István beregmegyei alispánt a komlósi határban lévő Liget nevű erdőből 15 ökörnek elhajtása miatt.
1509-ben felkérte a királytól a fiú-örökös nélkűl elhalt Homoky Demeter birtokait, de a beiktatás ellen tiltakozott Homoky Kelemen fia György, Homoky Benedek és Homoky Demeter unokája Komlósy Ilona, Kaponyay Benedekné, ez utóbbi oklevelei visszatartása miatt is óvást emelt. 1512-ben pedig Homoky János kezdett pert Komlósy Péter mester, Mihály, János és Gergely ellen Homokon tett foglalás miatt.
Kaponyay István – minden bizonnyal Kaponyay Benedek és Komlósy Ilona fia – örökbe fogadta Péter mestert és testvérét Gergelyt, s erre a királyi beleegyezést is megszerezték, annak alapján aztán 1513-ban megkisérlették a beiktatást Kaponyay István zemplénmegyei kaponyai, és ungmegyei tasolyai, kis-szeretnai, pinkóczi és kereszti részbirtokaiba, de többen óvást emeltek. 1514-ben újból beiktatták magokat Péter mester, Gergely és Kaponyay István a már megnevezett, és azonfelűl a beregmegyei homoki, komlósi, kövesdi, és a máramarosmegyei vajnági, más néven dománházi és újbárdi résztbirtokokba, azonban ez alkalommal is többen ellentmondottak.
Péter mesternek csak egy fia maradt: László, a ki mint a királyi nagyobb kanczellária jegyzője 1539-ben új adományt kapott János királytól a czibakházi birtokra,* melyet – mint már elmondottuk volt – még atyja Péter mester szerzett, s melynek László is tényleges birtokosa volt. Utódairól nincs tudomásunk, valószínű, hogy fiai nem is maradtak.
* Eredeti. Buda 1639. november 23.
S most visszatérünk Egyedhez, kiről már elmondottuk, hogy sok baja és hosszas pere volt Koriathovics Tódor herczeggel, mert a munkácsi vár fenhatóságát elismerni nem akarta. Négy fia maradt: I. Pál, Simon, Illés és András.
Simon 1430-ban és 1447-ben volt királyi ember, más adatot nem ismerünk róla, utódairól sincs tudomásunk. Illés 1447, 1454 és 1458-ban viselte a király képét, egyéb adattal róla sem rendelkezünk.
András 1447, 1454, 1458 és 1463-ban szerepelt mint királyi ember. 1477-ben felvévén fia Mihály terhét is, komlósi és kövesdi egész birtokát, a két falu felének egy negyed részét, a komlósi udvarházzal együtt szülői szeretetből oda ajándékozta leányának Erzsébetnek és férjének Beregi Weress Jánosnak,* azonban hamarosan megbánta, vagy lehet, hogy fia Mihály s talán leánya is váratlanúl elhalt, mert még ugyanazon 1477-dik évben Komlósy Gergelynek és Jánosnak adományozta összes komlósi és kövesdi birtokait azon feltétellel, hogy azok őt, a meddig él, eltartani tartozzanak.*
* Lelesz. Protocolli parvi fol. 111.
* U. o. fol. 114.
I. Pál 1447- és 1454-ben volt királyi ember. Egy fiát ismerjük csak, II. Pált, a ki 1461-ben állított ki ügyvédi meghatalmazást.* Nem élt már 1502-ben, midőn özvegye Kricsfalusy Ilona, nővérei Kricsfalusy Anasztázia Huszthy László Pál deák özvegye (utóbb Komlósy Miklósné) és Kricsfalusy Krisztina zálogba vették 700 frtért testvéröknek, Kricsfalusy, máskép Sztojka András fiának Miklósnak kricsfalusi, csománfalvi, darvai, kövesligeti és kalocsai részbirtokait.* II. Pállal, úgylátszik, Komlósy Egyed ága megszakadt s ezt az is bizonyítja, hogy Komlósy András birtokait, a mint láttuk, az Ugron ágon lévő Gergelynek és Jánosnak ajándékozta. Ezt a Jánost 38azonban nem tudjuk a családfán elhelyezni; 1468, 1484, 1485 és 1493-ban királyi ember volt, más adat nem maradt fel róla.
* U. o. Actor no. 13. anni 1461.
* U. o. Protocolli parvi fol. 145.
II. tábla.
Komlósy Miklós 1505 † 1523 előtt. (. . . . . . . Erzsébet 1501.); I. Albert deák 1501–1546.; III. Pál 1501–1525 szolgabiró 1525.; I. István 1522.; III. György 1545–1560 beregi alispán 1560.; II. Albert 1576–1602 munkácsi várnagy 1589, munkácsi udvarbiró 1595 (Simonyi Székely Erzsébet.) †; IV. János 1543–1548.; Sebestyén 1589– † 1611 előtt. (1. Bégányi N. 1592. 2. Ugray Anna özvegy 1611.); 1-től Tamás. Folytatása a III. táblán.; IV. György 1614–1646 követ 1646 (Csepei Zoltán Anna özvegy 1649.); VI. Mihály 1629.; V. János 1629–1631.; V. György.; VII. Mihály 1636–1713 követ 1669. 1681. és 1683. alispán 1692–1696. (Komáromi Judit.); Katalin.; Sára.; III. László 1676–1759.; I. Sámuel 1679 † 1749.; II. István 1681 † 1763. (Bajomy Katalin.); VI. János †; VIII. Mihály 1738 † 1808. (Bakos Rebeka.); IX. Mihály vak † 1829.; I. József (Szendrey Zsuzsánna.); II. Sámuel 1773 † 1802. (Böszörményi Juliánna.); I. Dániel 1775 † 1844. (Konti Juliánna.); II. József †; II. Dániel †; Julianna (Kuttor Sámuel.); Juliánna †; IV. László 1801–1855. (Keméri Mikó Juliánna.); III. Sámuel †; Károly †; Albert †; V. László †; Emma (Radeczky József.); Teréz 1809 † 1876 (Tikos István.); Lajos 1811 † 1881. (Pauker Antónia.); Imre 1813 † 1879. (Turzó Róza.); Karolina 1815 † 1890.; Johanna †; Helena (Tripolczky László.); Evelin. (Fényes Lajos.); Lajos vak,; Dezső 1846. (Szalay Erzsébet.); Arthúr 1848. (Pusztay Róza.); Miklós 1854.; Erzsébet.; Margit.; Dezső.; Lajos † 1873.; Arthúr szül. 1874.; Róza † 1876.; Lajos szül. 1877.; Imre szül. 1878.; Etelka † 1890.; Róza szül. 1888.
Ugron ágából származott, s valószínűleg I. Imre unokája lehetett azon Miklós, aki fiával Pállal 1505-ben pert indított Komlósy Péter, János, Mihály és Gergely ellen a komlósi, vajnági és újbárdi birtokok egy harmadának visszatartása miatt. Abból, hogy Miklós igényt tartott a vajnági és úrbárdi birtokokhoz, következik, hogy ő is Ugron ágához tartozik, az pedig, hogy a birtokok egyharmadát követelte, teszi valószínűvé I. Imrétől való származását. Erzsébet nevű nejétől két fia maradt: III. Pál és I. Albert.
I. Albert írástudó lévén, deáknak neveztetett. 1523-ban beperelte Komlósy Mihályt, a ki két év előtt egy kövesdi jobbágyát úgy megkínozta a saját házában, hogy rövidesen bele is halt, – továbbá Komlósy Gergelyt a ki 1522-ben a Borsova melletti rétjét lekaszáltatta és elfoglalta, végre ugyanazon Gergelyt, a ki 1523-ban bizonyos cserjés földjét kiirtatta és kaszálóvá alakíttatta, valamint Komlósy Miklóst, Lászlót és Andrást, a kik a kövesdi út mellett lévő irtvány földjét elfoglalták. 1546-ban eladta komlósi és kövesdi birtokait 200 forintért Komlósy Erzsébetnek, Huszthi Pelejthy István feleségének.*
* Lehoczky Tivadar. i. h. III. 368.
Miklóstól a leszármazást a mellékelt táblázat mutatja.
(A családfát l. az előző oldalon.)
Petrovay György.
