A BILKEI GORZÓ-CSALÁD TÖRTÉNETE 1339-TŐL NAPJAINKIG.
A BILKEI GORZÓ-CSALÁD TÖRTÉNETE 1339-TŐL NAPJAINKIG.
Bereg megye egyik legrégibb adományos nemes családja, a Bilkei Gorzó, mely néha Lipcsei és Rákóczi előnevet is viselt, egy törzsből származik a kihalt Bilkeyekkel* és a ma is élő Bilkei Lipcseyekkel.* Első ismert közös ősük Bilkey Karácson vajda.
Lásd a Turul XII. évfolyamában a Bilkeyekről közlött dolgozatomat.
Lásd u. o. a Bilkei Lipcsey-család leszármazását.
Bilkey Karácson vajda 1339–1347. Szerecsen 1341–1367. Miklós a Bilkeyek őse. Lukács. Bálint. (Balicza, Balk.) a Bilkey Baliczák őse. János a Lipcseyek őse. Drágos. (Dominicus.) de Bilke. 1380–1414. Gorzó 1412–1451 de Bilke, de Lipcse. János. (Iván.) 1448–1480. Bilkei Gorzó, Lipcsei Gorzó. Mihály 1467. † István 1467–79. Bilkei Gorzó. András 1467 † 1505 előtt. Bilkei Gorzó. I. Péter 1467–1519. Rákóczi Gorzó dictus «Nagy». II. Péter 1501–20 dictus «Kis». László 1519–49. I. György 1519–51. Bilkei Gorzó. Lázár 1559–1580. II. György 1552–1582. János 1548–1576.
Bilkey Karácson vajda fiától Szerecsentől származott unokája Drágos és rokonai örök adományt szereztek 1380-ban Erzsébet királynétól azon szállásaikra, melyeket a hegyek között eddig is birtak már, s a királyné különös pártfogásába veszi a Bilkeyeket és a beregi ispán védelme alá helyezi.* Ebből az adományból keletkezett az a hosszú per, melyet a Hunt-Pázmán nemzet ugocsai ága folytatott a Bilkey, Lipcsey és Gorzó családok ősei ellen Miszticze és Rákócz végett, s melyet a Bilkeyekről írt dolgozatunkban már bővebben elmondottunk.* Drágosnak, ki 1398-ban királyi ember volt,* csak egy fia maradt, Gorzó, a ki, egy évnélküli okmány tanusága szerint, több Bilkeyvel együtt beperli Úrmezey Miket lipcsei birtokuknak fegyveres megrohanása miatt. 1418-ban vizsgálat tartatik ellene Bilkey Balicza Sándor özvegye Ilona, fiai László és István, valamint Balicza Péter fiai János, Dániel és Jakab kérelmére, kiknek bilkei és miszticzei birtokát több más Bilkeyvel és Ilosvay Karácsonnal fegyveresen megrohanta, teljesen elpusztította, s onnan 200 új forintnál többet érőt elhordatott.* 1433-ban tiltakozott összes rokonságával együtt Perényi Péter fia János, valamint másik Perényi János és István királyi étekfogó mesterek ellen Borsovahavassa nevű helységök erőszakos elfoglalása miatt.* 1437 október 6-án 50 forintot, mindegyiket 100 denárjával számítva, kellett volna Gorzónak és rokonainak Héderváry Lőrincz nádorispán itélete következtében Újhelyi Miklós fia Demeter részére a leleszi konvent előtt letenni, azonban a fizetést nem teljesítették.* 1871448-ban azért tartatik vizsgálat Gorzó, fia János, Lipcsey István, Péter, Hodor és Bilkey Tivadar István ellen, mert február 22-ike körül Bilkey Péter fia János miszticzei és lukovai birtokait a magok részére elfoglalták.* 1449-ben perben állottak a Bilkeyek Úrmezey Péter fiával Jánossal és Mik fiával másik Jánossal máramarosmegyei egész Hernicse és a lipcsei részbirtok iránt, de választott birák közbejöttével abban egyeztek meg a vízkereszti nyolczados törvényszéken az ország rendei előtt, hogy a birtokokat magok között egyforma két részre osztják, fentartva kihalás esetére a kölcsönös örökösödést,* s ennek következtében május 19-én a leleszi konvent közbejöttével az osztály végre is hajtatott.* Gorzó 1435-ben mint királyi ember szerepelt, 1451-ben még él és jelen van Dolhay Ambrus és Mihály beiktatásánál Kereczkén és Kusniczán.* Utóbb már nem olvassuk nevét, egy fia maradt, János, vagy máskép Iván, a ki atyja nevéről Gorzó Jánosnak neveztetett, így támadt a családnév, s nem a Gorz pusztától vétetett fel, a mint Lehoczky Bereg megye Monographiája III. kötetének 155. lapján állítja, különben ez esetben nem Gorzó, hanem Gorzy lett volna a családnév.
Kelt Somban, 1380. április 9-én.
Turul XII. évfolyam.
Lelesz. Statutor. Litt. H. nro. 115.
Zsigmond király parancsa. Kelt 1418. július 26-án.
Lelesz. Actor nro. 9. anni 1433.
Miklós leleszi prépost bizonyítványa. Kelt 1437 október 7-én.
Lelesz. Actor nro. i. anni 1448.
Eredeti. Kelt Budán, 1449. április 9-én.
Lelesz. Actor nro. 59. anni 1449.
U. o. Statutor, Litt. D. nro. 225.
Gorzó János, egyetlen férfi unokája lévén Bilkey Drágosnak, az összes bilkevidéki és nagyág-menti jószágok egy hatodát birta, s így atyjafiai között ő volt a legtekintélyesebb, ezért 1459-től 1480-ig számtalan alkalommal lett királyi embernek kijelölve. 1457-ben nagyobb hatalmaskodást követett el rokonaival együtt Ilosvay László és András ellen s az ebből keletkezett hosszas perben arra itélte őket Mátyás király 1467-ben, hogy 84-ed magokkal esküt tegyenek a leleszi konvent előtt. Ugyanazon évben zálogba adta Gorzó János a Bilkeyek és Lipcseyekkel együtt Ökörmező, Kelecsény, Ripinye és Vízköz felét Dolhay Ambrusnak és fiainak 400 arany forintért.* 1476-ban megosztozott a Bilkeyekkel és Lipcseyekkel egész Bilke, az ottani két malom, egész Dobróka, Miszticze, Lukova, a komári puszta és Rákócz háromnegyed részének birtokán és a rákóczi malmon. Négy fiát ismerjük: Mihályt, Istvánt, Andrást és Pétert. Mihály csak 1467-ben említtetik, úgy látszik, még ugyanazon évben elhalálozott.
Lelesz. Actor. Nro 40. Anni 1467.
István 1468., 73. és 79-ben királyi ember volt. 1476-ban az egymás ellen folytatott pereiket kölcsönösen beszüntették egy részről az Ilosvayak, más részről pedig a Bilkeyek, Lipcseyek és Gorzó István. Utódait nem ismerjük.
Péter 1484., 1506–8., 1510., 13., 18. és 19. években működött mint királyi ember. 1503-ban elfoglalta unokaöcscsével, a másik Gorzó Péterrel, Szarvaszói Bank Illés feleségének Nesztának (Anasztázia) bilkei, rákóczi és lipcsei birtokait, miért is 1505-ben perbe idéztettek. Állandóan Rákóczi Gorzónak neveztetett, de íratott Nagy Gorzó Péternek is. Gyermekeiről nincsen tudomásunk.
Ez időtájban egy Gorzónak, kinek keresztneve az okmányban olvashatatlan, a felesége Kemecsey Zsigmond leánya Borbála volt, s két leánya maradt: Zsófia és Anna. Zsófia férje egy Majthényi volt, fia Majthényi Imre 1574-ben említtetik.
Anna férjének nevét sem lehet kibetűzni, leánya Judit, Varsolczi Horváth Györgyné szintén 1574-ben fordúl elő. Nem lehetetlen, hogy ezek Rákóczi Gorzó Péter utódai.
Gorzó András 1484- és 1495-ben volt királyi ember. 1496-ban beiktattatott néhai Úrmezey János, Péter és Lázár ökörmezei, kelecsényi, ripinyei és vízközi birtokaiba, de Ilosvay András fia György, valamint Ilosvay Miklós fiai Miklós és Máté ellentmondottak. – Három fia maradt: II. Péter, László és I. György.
II. Péter 1501., 1506–8., 10., 13. és 18. években működött mint királyi ember. 1519-ben testvéreivel együtt elfogatta Therjék János huszti várnagy által Lipcsey Demeter lipcsei orosz papot s annak lipcsei udvarházát és ottani birtokát elfoglalván, Pogány Zsigmondnak zálogosította el; ezért bepereltetvén, kiegyeztek a Gorzók a lipcsei pappal, a ki bevallásuk alapján lipcsei udvarházuk egynegyed részébe beiktattatott. 1520-ban megintetik a Lipcseyek, Bilkey György, valamint Gorzó Péter és Gorzó Miklós Dolhay Jánost, Tamást, Pétert és másik Jánost, Katalint, Dolhay Kálmán özvegyét és Dorottyát Dolhay Péter özvegyét, hogy felvévén a zálogösszeget, Ökörmező, Kelecsény, Ripinye és Vízköz nevű falvak felerészét eresszék vissza birtokukba. Ezen Gorzó Miklóst nem tudjuk elhelyezni a családfán. Péter utódait nem ismerjük.
László és Lipcsey György az Ilosva és Bilke között fekvő ligeterdőben önkényesen új határjeleket állítottak, ez ellen tiltakozva, beperlik őket Ilosvay Miklós és János 1522-ben. Még 1549-ben mint királyi ember szerepelt László, ezentúl nem olvassuk nevét. Gyermekeiről nincs tudomásunk.
I. Györgynek három fia maradt: Lázár, György és János.
Ez idő tájban élt Gorzó Ferencz, kit adatok hiányában szintén nem tudunk elhelyezni a 188családfán, 1549-ben királyi ember volt. 1575-ben néhainak íratott, midőn leányai Anna, Bereznai Thegzes Jánosné, Katalin, Lipcsey Péterné és Margit, providus Theökeös, máskép Kenéz Elek felesége és a Lipcseyek ellen perújítást kezdett Kerepeczy Demeter deák valami magvaszakadt jószág végett. 1577-ben pedig kiegyeztek Gorzó Katalin, Gorzó Margit és az ekkor már elhalt Gorzó Anna leánya Thegzes Anna, providus Pilák Jánosné, valamint a Lipcseyek is Daróczy Szerafinnal, néhai Bilkey György fia János bilkei udvarháza, bilkei, rákóczi, lukovai, lipcsei, bereznai, ripinyei és vízközi részjószágaira nézve, a melyekbe midőn 1575-ben Daróczy Szerafin beiktattatott, a Lipcseyek, Gorzó György és a Gorzó lányok ellentmondottak.
Gorzó Lázár 1569-ben és 1580-ban említtetik. Utódait nem ismerjük.
II. György 1552-től 1582-ig íratik élőnek. Gyermekeit nem ismerjük.
Gorzó János 1548-ban királyi ember volt. 1571-ben Bilkey Máté perújítást kezd Gorzó János, másik János, harmadik János és György ellen valami közelebbről meg nem nevezett ügyben. 1574-ben ellentmond Thernei Keszthelyi György beiktatásának néhai Zovárdffy István rákóczi birtokába. 1576-ban beiktattattak II. Maximilián császár új adománya czímén Gorzó idb. János, ifj. János, György, Lázár, a Lipcseyek és a Bilkeyek a bilkei, dobrókai, rákóczi, miszticzei és lukovai ősi birtokokba ellentmondás nélkül.*
Eredeti. 1576. szeptember 12-én.
Az apáról fiúra való leszármazást tovább nem folytathatjuk, csak egyes tagokat sorolhatunk fel, kikről itt-ott említés tétetik. Ilyenek Gorzó Máté, ki 1580-ban és 82-ben fordúl elő s az utóbbi évben ügyvédi meghatalmazást állított ki. Lukács 1574-ben és 80-ban szerepelt. Idb. János, a ki 1595-ben 60 év körül volt és Bilkén lakott. Másik János, a ki 1614-ben tiltakozott azon egyezség ellen, melyet Lipcsey András kötött volt ezen évben Papp Mihály, Jakab és Gergelylyel egész Tyuszkára vonatkozólag. – Máté, a ki 1588 körül született, 1629-ben tiltakozott Gorzó Lázárral s több másokkal azon egyezség ellen, melyet a Bilkeyek kötöttek volt Bilkey Erzsébettel, Egressy Istvánnéval a dobrókai, rákóczi, miszticzei, lukovai, szajkófalvi és ökörmezei részbirtokok iránt. 1648-ban beperli Lipcsey Gergely Gorzó Mátét és Pétert, azért mert több társaikkal házára rontottak volt s őt elfogták, habár később szabadon bocsájtották is. – András eladta 1633-ban rákóczi és szajkófalvi részét 300 forintért Lipcsey Gergelynek és feleségének Szuhay Annának.
Gorzó. Idősb. János 1659. Ferencz 1660. Ifj. János 1660. 92. Anna. (Tyuszkai Piszkovics Szabó N.) Szabó János 1689. Pál 1689.
Idb. János 1659-ben királyi ember volt, fia ifjabb János nagybátyjával Ferenczczel 1660-ban ügyvédi meghatalmazást állított ki. Ugyanazon évben visszavonják János és Ferencz azon egyezséget, melyet valami rákóczi jobbágy felől kötöttek volt néhai Lipcsey Gergelylyel. János neje 1692-ben egy darab szántóföldet vett zálogba (nincs megirva, melyik határban) Viliczko Jánostól 1 forint 22 polturáért.
Ferencz leányának Annának fiai, Tyuszkai Piszkovics Szabó János és Pál 1689-ben említtetnek.
Gorzó Mihály 1664. Éva. (Csókásyné.) Csókásy Katalin 1695. (Nemes Mátyás 1695.) Mária 1695. (Ilosvay Miklósné 1695.)
Gorzó Mihály 1664-ben Beregh megye táblabirája volt. Leányának Évának, Csókásynénak leányai Katalin, Nemes Mátyásné és Mária, Ilosvay Miklósné 1695-ben éltek.
Gorzó László 1668-ban beregmegyei táblabiró volt, 1669-ben eladott örök áron Polyánkán egy Duklyákláz nevű kaszálót ifj. Ilosvay Péternek 30 forintért. 1689-ben nem birván kiváltani három egytestvér lipcsei jobbágyát Lipcsey Prodánytól, azok kiváltását Bilkey Miklósnak engedi át, de minthogy utóbb Bilkeytől sem birta kiváltani, 1700-ban abban egyeztek meg, hogy Bilkey Miklós és felesége Semsey Julia birják halálukig, – magtalan kimúlásuk esetében szálljanak vissza minden fizetés nélkül Gorzó Lászlóra és utódaira. 1689-ben valami részbirtokot adott át 125 magyar forintba Tyuszkai Piszkovics Szabó Jánosnak és testvéröcscsének Pálnak, mire utóbbiak minden keresettől elállottak édes anyjok, Gorzó Ferencz leánya Anna kiházasítását illetőleg.
Gorzó Lászlónak három fia maradt: János, György és András.
János felesége Ilosvay Katalin 1718-ban 56 évesnek vallotta magát.
András 1669-ben született, 1701-ben beregmegyei esküdt volt, élt még 1709-ben is. Családfájok következő:
189Gorzó László 1668–1700. Ifjú János 1689–1718. (Ilosvay Katalin 1718.) György 1689–1700. András 1669–1709.
Ezen időtájban éltek László és Mihály testvérek.
Gorzó. László † 1718 előtt. (Ugyán Anna, 1718-ban Bakotey Ferenczné.) Mihály 1688–1718. Kiskorú Gorzó leány 1718.
Ezen időtájban éltek László és Mihály testvérek.
Gorzó. László † 1718 előtt. (Ugyán Anna, 1718-ban Bakotey Ferenczné.) Mihály 1688–1718. Kiskorú Gorzó leány 1718.
László özvegye Ugyán Anna, Ugyán Sándor leánya, 1718-ban Bakotey Ferenczné, kis leányát nem akarta tartani, minthogy a Gorzó-család birtokai leányágat nem illettek, e végett a kis leány bátyja Gorzó Mihály kérelmére tanúkihallgatás tartatott.
Gorzó Pál 1731-ben egy telket vett zálogba Miszticzén 30 forintért, Szőllős-Végardón lakó N. Szabó Dánieltől.
Gorzó László 1797-ben zálogba adott Lipcsén egy telket 100 vforintért sógorának Lipcsey Györgynek és feleségének Gorzó Zsófiának.
Simon 1774–1802. (Lipcsey Ágnes.) Jakab 1774–1802. (Bradács Éva.) Mihály 1807. György. 1807. Ágnes. (Gorzó János.) János, főszolgabiró (Gorzó Ágnes.) Bálint. (Komlósy Piroska.) Neszta 1884. 88. (Szabó Elek ügyvéd N.-Szőllősön.) Nándor mérnök 1894. László bányász 1884. Mária. Bálint tanuló 1884.
Gorzó Jakab 1762-ben beregmegyei esküdt.
Gorzó Mária 1780-ban Szabó János neje.
Tamás fia János 1777-ben zálogba vett Bilkén, a felső mezőben két darab szántóföldet Zékány Páltól 30 vforintért. 1790-ben beregmegyei táblabiró volt.
Simon fia János 1797-ben birtokos volt Lipcsén.
Idb. Gorzó János, beregmegyei táblabiró, bilkei, szajkófalvi és lukovai birtokos, továbbá ifjú György, János, Jakab, Ferencz, Simon és Pál, bilkei birtokosok, ellentmondottak 1802-ben Bartóffy András beiktatásának Bilkey Miklós magvaszakadtán, annak bilkei birtokába, minthogy a Gorzó-család fiágon származván a Bilkeyektől, ennek magva nem szakadt.
1805-ben Gorzó János birtokos Rákóczon.
Gorzó Ker. János 1830-ban a bilkei bentlakó nemesség helyettes főbirája, 1851-ben pedig az alsó-vereczkei járás főszolgabirája volt. Fia Bálint 1867., 71–77. alszolgabirói tisztet viselt. Bilkei Gorzó Dénes görög katholikus esperes 1887. febr. 26-án halt meg Kökényesden, 69 éves korában. Özvegye Csernek Terézia.
A Gorzó-család jelenleg is birtokos Komlóson, Bilkén, Dobrókán és Lukován.
Az egész család görög katholikus vallású.
Czímere teljesen egyezik a Lipcseyekével,* a sisakon oromdíszt szintén nem viselnek.
Lásd a Turul jelen évfolyamában a Lipcsey-czímert.
PETROVAY GYÖRGY.
