II. Az Orsini-Blagaji grófi család egyik ősének pecsétje 1336-ból.

Teljes szövegű keresés

II.
Az Orsini-Blagaji grófi család egyik ősének pecsétje 1336-ból.
Az oklevél, melyről a mellékelt pecsét eredetije pergamen-csíkon függ, a bécsi cs. és kir. államlevéltárban őriztetik; Lichnowsky herczeg regestáiban* akadtam reá; másolatát dr. Károlyi Árpád szivességéből birom, kinek gondos és szakértő felügyelete alatt készült e pecsétrajz.
Geschichte d. Hauses Habsburg, III, 1060. számu regesta.
A pecsét maga sárga viasz, fészke pedig vörös viasz, háromszögű pajzsot ábrázol, melynek körirata:
A mezőben a köriraton belül megfelelő háromszögű czímerpajzs van, melyben két, balról jobbra párhuzamosan leereszkedő gerendáról egy medvének felső teste jobbra nézőn emelkedik.
Ki volt e pecsét tulajdonosa? Erre útmutatást ad az oklevél, mely így kezdődik: Nos comes Jeorius, Dyonisius et Paulus fratres, filii quondam Stephani bani de Stenischnach etc.
Stenischnach, Stenisnyak, mai írással: Stieničnak székhelye volt a goriczai, immár eltünt megyének;* egyházi tekintetben a zágrábi püspökségnek guerchei (gerczei) másként goriczai főesperességéhez tartozott;* fekszik pedig a Kulpától délre, a Károlyváros és Glina közti egyenes vonalban, mintegy középen; ma Sjeničak falu a báni kerület vrginmosti járásában jelöli helyét.
Pesty, Az eltünt régi vármegyék. II, 272–5
Tkalčić, Monum. eccl. Zagrab. II, 62.
Stieničnak a Baboneg fiainak, István, János és Radoszló «nagyispán»-oknak* volt főbirtoka, hol 1307 junius 23-án igazságot szolgáltattak.* – A testvérek legidősbike, István, 1310-ben mint Tótország bánja szerepel.* Ennek fiaival van tehát e helyt dolgunk.
Vat.-magy. Okiratt. I/II, 305.
Tkalčić, Monum. civ. Zagrab. I, 79.
Tkalčić u. o. I, 82.
Igen érdekes e pecsét azért is, mert végleg eldönti sorsát az állevélnek, mely állítólag 1197-ben iratott, de reánk csak Miksa királynak 1571 november 7-én kelt átiratában jutott.*
Schönleben, Rosa Ursina, 7. – Pray, Annales I, 179. – Fejér, CD. II, 304.
Ez állevél szerint Imre király földiszítette 180István grófot, az Orsini-Blagajiak ősét, királyi czímerével: pajzs fölött álló sisakkal, melyből arany-koronás és arany-karmos oroszlánynak felső teste kimagaslott.
Jóllehet régibb, nevesb történetiróink ez oklevél hitelessége ellen kétséget nem támasztottak; újabban dr. Fejérpataky László,* báró Nyáry Albert* és Majláth Béla* nyomós belső okokból e czímerlevél hitelességét igen megingatták, míg a jelen pecsét, a nemzetség magyar ágának eddig ismert legrégibb pecsétje, sem a sisakdíszről, sem az ágaskodó oroszlányról tudomást nem vett és ez által igazságot szolgáltat föntisztelt jeles tudósaink nagy elmeéllel lehozott következtetéseinek.
Kir. Kanczellária, 93.
Heraldika, 27.
Turul, V, 157.
Jelen pecsét birtokosának személyét megállapítandó, kutatnom kellett az Orsini-Blagajiak történetét, mely kutatásaim eredményeül közlöm ime azok leszármazását. I. (Orsini) István római senátortól, a magyar ág egyenes ősétől, addiglan, mígnem a pecsét tulajdonosához érkezünk.
Orsini Miklós, római senator. István gróf circa 1196–1212; neje: Hermann goricai ispán leánya. Baboneg, vodicai ispán 1218–1241; neje: Rátót nb. Lóránt bán leánya. István, 1218–1242 vodicai ispán. Dénes, 1274 szlavon bán, 1275 a királyné tárnokmestere, zalai ispán, † 1285 előtt. Gergely, szalvon bán, somogyi ispán 1275. Radoszló 1251. 1254. 1256. 1285. glaasi, orbászi, zanai ispán, 1290. 1292. szlavon bán. 1295. † 1299 előtt. István. 1251. 1254. 1256. 1287–1290 szlavon bán, 1294. Baboneg 1249. 1251. 1254. 1256. Gergely, 1290. Miklós és testvérei 1298. Miklós, horvát bán 1288. 1290. 1323. Pál mester, 1288. 1290. 1323. István bán, 1278–79. 1288 István, 1299. 1309. 1310. szlavon bán, † 1316. János, 1299. 1309. 1317. szlavón bán, 1323. szlav., horv. és dalmát bán, 1326–1333. királyné tárnokmestere. Radoszló, 1299. 1301. 1306. 1309. Ottó, 1299. Henrik. István. György, 1327. 1336. Dénes, 1336; felesége Ortembergi Ottó leánya. Pál, 1336; felesége Ortembergi Menyhért leánya János, 1330. Katalin, 1. férje: Ortembergi Henrik, 2. férje: Biezzeni György. N. fiú. Anna, szekcsői Herczeg Péter 1328. felesége, 1362. özvegye. Miklós, 1324. Doim † 1368 körül; neje: (Osl?) Miklós, macsói bán leánya, Margit János, ifjan elhalt. Jákó, 1266. 1269. Péter, 1266. 1269. 1313. Mátyás, 1266. 1269. Krisztián, 1266. 1269. Farkas. András, 1313. István. András. Jakab. Endre, 1344. 1353. Péter. András. Fülöp, 1355. István, 1355.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT