A Némethy-családok történetéhez.
A Némethy-családok történetéhez.
Folyóiratunk múlt folyamaiban (1884. 7. l., 1885. 25., 66. l.) több Némethy-családról volt szó, s nehánynak közöltük czímerét is. Azt hisszük, stemmatographiánkhoz nem érdektelen adalék, ha még egy hasonló nevű családról adunk számot, a Nemz. Múzeum levéltárában őrzött armális nyomán, mely genealogiai műveinkben eddig nem szerepel. S ez a pinnyei Némethy-család.
E családnak egyik tagja, pinnyei Némethy János a czímer-szerző, ki III. Ferdinandtól 1646. decz. 23-án nyer czímert, melynek használati jogát a király Némethy János nővérére Erzsébetre, és ennek férjére Keglevich Mátyásra is kiterjeszti.
A czímert az oklevélben nem találjuk lefestve; annak helye üresen maradt; rajzát az oklevél leirása után állítottuk össze.
A szöveg a czímert ekként írja le:
«Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi campo occupante, in quo integer fulvus leo divaricatis posterioribus pedibus insistere, cauda bifurcata sursum elevata, ore hianti ac lingua rubicunda exerta, anteriorum utroque marmoream rubri coloris columnam erecte sursumque versus fortiter compressam tenere visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam seu apertam regio diademate alterum leonem inguinetenus eminentem, anteriorum pedum sinistro ad rapiendum propenso, dextro vero strictum acinacem ferienti similem tenentem, alioquin inferiori per omnia conformem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavi et coelulei (igy) illinc vero candidi et rubri colorum in scuti extremitates sese placide diffundentibus, illudque decenter exornantibus.»
Az armálist Pozsonymegye gyűlésén 1650. évi febr. 15-én (feria tertia post dominicam Septuagesima) hirdették ki.
