2. A Szeghi birák pecsétje 1606.
2. A Szeghi birák pecsétje 1606.
A Történelmi társulatnak Századok czímű (kivált 1867–1873. évbeli) folyóírata gazdag tárháza* nem annyira rajzokban, mint leírásokban ismertetett magyar köriratú községi pecséteinknek, mivel azonban a sphragistika inkább az azóta alakúlt Herald. és geneal. társulat szakkörébe tartozik, azért a következő érdekes és eddig ismeretlen pecsétnek e folyóiratba iktatását indokoltnak vélem.
2 L. Századok 1871. 513. és 1873. 720.
Szeghi Zemplén vármegyében a Bodrog partján jelenleg csak puszta, hajdan azonban falu volt;* sőt a pecsét körírata megtette városnak is, a mint látni fogjuk. Régente a kihalt Szeghy család birta, azután a Szapolyai család. János király egyéb birtokokkal a szepesi egyház egyik nevezett kanonokjának adományozta.* Később Bethlen Gábor birtokába, ettől 1626-ban II. Ferdinánd király alá került. Azután birták többen és többen birják ma is. Mindez Szeghi multjára tartozik. Legnagyobb nevezetessége azobnan Szeghinek hajdan és valószinüleg most is az, hogy szőlőhegyei jó bort teremnek és ennélfogva lakosainál a szőlő-birtoklás mindig kiváló érdekeltségében részesült. Azon 1616. évi magyar szövegű érdekes okmány is, melynek pecsétjét rajzban itt közleni szerencsém van, szőlő adás-vételi szerződést tartalmaz. Az oklevél egyszer összehajtott nyilt alakban kelt és bekezdése így szóló: «Mi szögi Főbiró Vaga Pál, Biró társam Dajka Tamás, Tanácsbéli Uraim úgymint Pásztor Benedek, Kerekes Mihály» stb. és még meg nevezve van tizennégy tanácsbeli, ha gyanúsítani illenék a becsületes falusi tanácsot, valószinüleg azért annyian, mivel az eladási szerződés ünnepélyes végrehajtását kellő áldomás követte, melyben minden községi esküdt polgár óhajtott részt venni. Ugyanis az oklevél szerint Pereczsütő Gergely a «Mézpest» nevű hegyen volt szőllejét eladta Szentjóbi Jánosnak és feleségének Sára a sszonynak örökösen százhét magyar forinton. Igen érdekesnek tartom ide írni szórúl szóra az oklevél végsorait: «Az áldomását Szentjobi János magára vállalta és éppen meg is adta, az bornak penigh itczéje volt hét pénzen, teszen az áldomása suma szerent for. 12. den. 30.* Ennek nagyobb bizonságára adtuk az mi falunknak közönséges pecsetivel megerősíttetett levelünket. Költ Szögiben in anno 1616. 26. die janaurii. (P. H.)
3 Szirmay Notitia … montium et locor. viniferorum C. Zemplin. Cassoviae. 1798. 116.
4 Ugyanott 115.
I Szabad legyen itt megjegyezni, hogy jól ivott a falu 18 tagjából álló tanácsa. Ha jól számítám, tíz itczénél több jutott egy személyre.
Az érdemes falu kerekded pecséte csinos vésetű, kivitele jártas mesterre vall, és e tekintetben falusi pecséteink közt ritkítja párját. És daczára, hogy az oklevél zárlatában a község magát «falu«-nak nevezi, a pecsét szélső emelkedett vésetű karimájában a következő magyar körírat olvasható:
A karima belterét körből alakított, felűl bemetszett és két oldalon kivájt, úgynevezett tarcsa paizs (Tartschen) foglalja el, abban könyökben meghajlott kar egy, két fürttel és levelekkel ellátott szőlőágat tart, azzal bizonyára a falu legnagyobb nevezetességére a szőlőmívelésre czélozván, 131nem tagadva meg a nemzet geniusát, mely szerint községi és átalában testületi pecséteink czímerjelvényeiben területek természeti vagy mesterséges kiváló productumait kivánnák visszatükröztetni.
NAGY IVÁN.
