Magyar családi czímerek gyűjteménye.
Magyar családi czímerek gyűjteménye.
Nem sok ideje annak, hogy napi lapjaink egy készülőben levő nagy czímeres könyv felől hoztak értesítést. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezen magyar heraldikai és genealogiai tekintetben valódi eseményt képező vállalatfelől tagtársainknak és az érdeklődő szakférfiaknak részletesebb tájékozással szolgálhatunk.
A lapokból olvastuk, hogy a Bauer és Raspe-féle nürnbergi czégnek sikerült Nagy Iván és Csergheő Géza tagtársainkat egy nagy magyar családi czímerkönyv szerkesztésére megnyerniök, mely a nagy Siebmacher kiadásnak egy részét teendi. A szerkesztő társak neve elég kezesség arra, hogy a vállalat sikerében ne kételkedjünk s tudományos becsével tisztában legyünk.
A czímerkönyv szövege, a vállalat természetével összefüggőleg, német lesz; s habár így az közvetlenűl nem is a magyar irodalmat gazdagítja, de mint a magyar heraldika ismeretének terjesztője külföldön, kétségtelen, hogy szakférfiaink osztatlan tetszésével találkozik. A nyelv kérdéses egyébiránt mellékes; a fődolog az, hogy szigorúan tudományos alapokra fektetett heraldikai munkával van dolgunk.
A szerkesztők eddigelé mint egy hétezer magyar családi czímerrel rendelkeznek; ez anyagnak mintegy harmada a heraldika legközvetlenebb forrásaiból, az armálisokból, a királyi könyvekből s hitelesített czímerlevél-másokból van merítve; a mű másik főforrását a pecsétek képezik. Harmadsorban pedig egyéb emlékek, sírkövek, kőbe vésett czímerek, ékszerek stb. vonattak a mű keretébe.
A vállalat füzetenként fog megjelenni, melyek betűrendben fogják a tárgyalandó czímereket tartalmazni. E füzetek elseje (az A és Ba betűk) jövő évi 135május haváig okvetlenűl megjelenik. Mintegy 180 czímert fog tartalmazni, s e számból 150 az A betűvel kezdődő családokra esik. Tekintve, hogy az A egyike az abc azon betűinek, melyek alá legkevesebb családnevünk sorolható, ez arány mutatja, mily nagy mérvű, széles alapokra fektetett munkával van dolgunk.
Minden egyes czímerről szóló czikk annak pontos leirásával kezdődik (az ábrák színei árnyék-vonalkákkal – Schraffirung – jelezvék); erre következik a czímer-adományozás s esetleg a kihirdetés kelte. A honosított családoknál felemlítettik az indigenatus szerzője s az azt tartalmazó törvényczikk. Végre a források idéztetnek, honnan a czímerre vonatkozó dolgok meríttettek; s pontosan megneveztetik a hely, hol az illető czímeres-levél található; sőt kiterjeszkedik e rész annak felsorolására is, mily emlékek, pecsétnyomók, sírkövek, fegyverek, zászlók, ivó poharak, ékszerek, kőemlékek stb. tartották fönn az illető czímert.
E vállalat azért nem teszi nélkülözhetővé a magyar heraldika és genealogia alapvető munkáját Nagy Iván Magyarország Családait, noha annak is ez szolgált legelső alapjául. Egyrészt mert abban a genealogiai rész teljesen hiányzik, másrészt mert azokat a forrásokat, melyeket Nagy Ivánnál találunk, az új vállalat nem idézi, hanem egyszerűen hivatkozik Magyarország családaira. Ez utóbbi tehát továbbra is nélkülözhetetlen kézikönyvünk marad.
Annál örvendetesebb e nagy munka megjelente, mert itt egy tömegben ezer meg ezer magyar czímer lesz összegyűjtve, melyeknek jellemző vonásaiból a magyar heraldika sajátszerűségei könnyen le lesznek vonhatók. Ismeretes, hogy a magyar czímerek a klassikus heraldika szabályaitól vajmi gyakran eltérnek; sok esetben ezen a rajz és a czímeres levelek leirásak közötti ellenmondások kiegyenlítésével segíteni lehet; sok esetben a czímernek stilizálása is segít a dolgon. Ily módon tesznek a szóban forgó vállalat szerkesztői is; hol pedig oly könnyen ki nem lehet egyeztetni a kettőt, ott tanácsosabbnak tartják a hibás czímernek reprodukálását, mint az önkényes stilizálást.
Ez volna a nagy «Magyar Czímertár» belső berendezésének terve; a külső berendezésről még annyit, hogy minden füzet tizenkét táblát fog tartalmazni, melyeknek mindegyikén tizenhat czímerrajz foglal helyet.
A magyar czímerek kiadásával összefügg a nagy Siebmacher-féle czímeres könyv új kiadása, mely ezúttal egészen új modorban, országok szerint csoportosítva, s egészen új feldolgozásban lát napvilágot. A Bauer és Raspe czég a külföld legkiválóbb heraldikusaival kötött szerződést e részek szerkesztésére nézve. Igy a porosz és brandenburgi nemességet tartalmazó résznek Mühlverstedt lesz a szerkesztője; Anhalt, Braunschweig, Hannover nemességét Hildebrand, Nassauét Günther von Göcking, Schleswig-Holsteinét és Lotharingiáét Gritzner, a német városok czímereit Clericus állítják össze.
Minket e vállalatban a magyar részen kívül különösen a Dalmátia nemességét tartalmazó érdekel, melynek szerkesztője az ismert heraldikus Heyer kapitány. Mint értesülünk Hovátország nemességének czímereire nézve a kiadó czég egy ottani kiváló heraldikussal kötött szerződést. Külön szerkesztője van az Erdély nemeseit tárgyaló résznek is, sőt ebből egy füzet már meg is jelent. Mindenesetre kár, hogy ezek külön jelentek meg, mert jogilag sem horvát, sem erdélyi, hanem csak magyar nemességet ismerünk.
Egy-egy füzetnek előfizetési ára hat márka (későbbi ára magasabb); s a vállalat tudományos értéke és epochalis volta miatt óhajtandó, hogy az hazánkban mennél szélesebb körben nyerjen elterjedést.
