Nevének változatai: 1298-ban Kethnyeres, azaz Olnyrus és Fulnyrus.
Kis-Devecser, Mohaj és Göcz közt feküdt egykor ez elpusztult község.
Al- és Felnyires, vagy mint máskép nevezik, Kétnyires eredetileg két külön birtok volt. Első birtokosa a Devecseriek voltak, a kik kétségtelenül a mai gróf Wass család ősei valának, mert a család Devecsert már a XII. század óta birta.
2561298-ban Devecseri Mihály fiai Ábel és András Alnyirest, 1305-ben pedig Felnyirest rokonuknak (Gőczi) Ambrus fia Tamásnak eladták mindenestől 12 márkáért (malomhelylyel) s így történhetett, hogy midőn 1305-ben Göcz miatt per volt, e régi birtokosai a Devecseriek azt állitották, hogy Göcz nem egyéb, mint ezen két Nyires s azt maguknak követelték. Az ebből keletkezett új pörben bizonyosan ezen állitásnak igaztalansága lőn kimutatva, mert Göcz és e két Nyires tovább is külön-külön szerepelnek, habár már-már azon a ponton volt, hogy mind a két Nyires Göcz határába olvadjon s nyomtalanul eltünjék, mert mind a kettő, illetőleg mind a három birtok, mint látjuk a Göcziek kezére került.
Egykori különállásának emlékét csak a határhelyek tartják fen.
Így 1347-ben Kis-Devecser határjárásában egy Fölnyiresfő nevü hely, 1357-ben pedig a Mohalyéban egy Nyires nevü hely emlittetik.
1357-ben azon Devecseri Ábelnek fia Lőrincz a kit Nyirest mint ősi birtokait újra visszaszerezni akarta, az illető hatóság el is rendelte a két Nyiresnek Lőrincz részére való igtatását.
1362-ben a Wass család tagjai ezt is, mint Szent-Egyedet, Szent-Ivánt, Pulyont, Mohalyt, Szilvást stb., két egyenlő részre osztották.
1426-ban Zsigmond király Toroczkay Lászlót Nyires községbe beigtatni rendeli.
1426–30-ban Nyiresi István mint dobokamegyei biró emlittetik.
1447-ben Lonai Miklós nejét és fiait Lonai Osvátot és Jánost Wass Miklós itteni birtokának negyedrészébe leánynegyed jogán beigtatják.
1521-ben Szilvásy Kristóf fia Gáspár itteni részét testvéreinek Márton és Andrásnak adományozza.
1524-ben II. Lajos király e falut néh. Dobokai Besenyei Bernárd gyermekei Ferencznek, Katának, Zsófiának és Frusinának adományozza, de e két utóbbi adat valószinüleg Boncznyiresre vonatkozik.