Nevének változatai:1594-ben Vyfalu. 1607-ben Chiurfalva, Cherefalwa, másként Újfalu. 1627-ben Churfalva alias Ujjfalu. 1658-ban Czurfalva. 1820-ban Klicz vagy Czurfalu. 1831-ben Czűrfalva, oláhul Csurény (praedium.) Nevét a magyar csűr szóból vette.
Jelenleg Csákához tartozó puszta, fekszik ettől nyugatra, északról délre húzódó völgyben, patak partján szétszórtan, csákigorbói járásban.
Csurány, mint első neve Újfalu mutatja, mivel azelőtt soha sem fordul elő, 1594 körül keletkezett, az 1644-ik évi összeírás alkalmával még él azon Derse Prekup nevű jobbágy, a ki e falut telepitette s ezért élethossziglan szabadosságot nyert; az illetőt mesterségére nézve pallérnak mondják.
1594-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Gábor 1 itteni jtelkét Kolozsvár polgárainak adományozta oda.
1600-ban Mihály vajda a kolozsvári polgárokat itteni részükben szintén megerősíti.
4761607-ben Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót, Bocskay István végrendelete alapján, annak itteni részében megerősíti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
1609-ben birtokosa Gyulafi Sámuel.
1627-ben a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részeikben megerősíti.
1632-ben a hűtlenségbe esett néh. Csáky István itteni részének egy harmadát a fejedelem elfoglalta, másik két rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára maradt.
1633-ban ugyanezek és Krisztina tiltakoznak az ellen, hogy a fejedelem ezen részt Zólyomi Dávidnak adta.
1644-ben a fiscus Csáky István és László 8 itteni jtelkét elfoglalta, de 1645-ben ismét visszaadta.
1652-ben Csáky István e birtokát több szomszédos község birtokával együtt Kemény Jánosnak adta zálogba 5000 tallérba vagy 9000 frtba, hogy tőle bármikor kiválthassa.
1658-ban gr. Csáky Istvánnak itt 2 adófizető jobbágya van.
1668-ban gr. Csáky László birja.
1694-ben birtokosai: Csáky László és Nagy Pál.
1696-ban Csurány a török hódoltsághoz tartozik.
1713-ban elpusztult falu, 1712 óta 3–4 ember szállt oda.
1743-ban gr. Csáky Imre e pusztáját, annak magvaszakadtával gr. Csáky Borbála br. Bornemissza Jánosné, Katalin br. Haller Györgyné, Lázár Druzsánna Henter Dávidné és Lázár Ádám, Gábor és Antal birják.
1772-ben szeptember 12-én három völgyből u. m. Válya purkureczi, Porkuluj és Drumbreviczi szép bükkös és cserjés erdőből álló határát két részre osztották, a határ keleti része gr. Lázár Ádám, a nyugati Henter Klára Cserei Mihálynénak jutott.
1804-ben br. Bálintit Zsigmond egyik birtokosa.
1810-ben birtokosai: Cserei Miklósnak van 1 jtelke, gr. Kornis Imrének 1 jtelke.
4771820-ban e pusztát Cserei Miklós birja.
1825 febr. 12-én Cserei Miklós e birtokát Szamosujvár városának adja zálogba.
1831-ben január 30-án és február 5-én az enyedi ev. ref. collegium Cserei itteni birtokára végrehajtást vitt 4000 frtig, melyet br. Jósika János kifizetvén, Csereinek visszaadta, a ki itteni részeért a búzait adta helyette.
1838-ban gr. Bethlen Józsefné birja, kitől br. Miske József kezére került egy rész.
1839-ben egy rész birtokosa Pataki Dani.
Jelenleg 1898-ban a gr. Kornis rész vásár útján való birtokosa Hirsch Lipót Deésről.
A török hódoltság idejéig, vagyis 1696-ig önálló község, lakói elköltöztek s azóta mint puszta áll fenn ma is oláh lakosaival, kik Csákával képeznek politikai és egyházközséget.
Legmagasabb hegye a Klicz.
1713-ban 3 jobbágy lakosa van, kik 3 házban laknak, el van pusztulva 3 ház.
1831-ben e pusztának 19 lakosa van.