Virág. 1549-ben Récsé-ből többek között Wyragh Istvánt is maguk mellé vették özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós, a mikor elfoglaltak és bevetettek Haraklányi Miklós Vártelek birtokán és nyirsidi birtokrészén tizennyolcz hold szántót. Ez ellen Haraklányi nevében panaszt emelt Horváti Peres Gáspár, mire az országbíró helyszíni vizsgálatot parancsolt e tárgyban.
Kügyi előnevűek szerepeltek különösen. Talán már ehhez a családhoz tartozik az a Virág Ferencz, a kinek a krasznavármegyei Lompérton 1654-ben udvarháza van. Kügyi Virág Ferencz és neje Szilágyi Zsuzsánna ilosvai (Kraszna vm.), derzsidai birtokaikat és jobbágyaikat és lompérti puszta udvarházuk felét, a mely Virág Ferencznek és Ilosvai Bajnóczi Andrásnak elhagyott udvarházaik közt esett, odaadják cserébe 1654-ben Szénási Dávidnak ennek köbölkúti biharvármegyei birtokáért, az ugyanott levő elhagyott udvarház telkeért és két szőlőért.
750Virágh (de Kügy) Gáspár 1675-ben krasznavármegyei assessor. Talán az ő (Virág Gáspár) kémeri jobbágyai tanúskodtak 1673 okt. 14-dikén egy Kémeren tartott tanúvallatásnál.
Virág Zsigmond 1722-ben krasznavármegyei assessor, 1731-ben alszolgabíró, 1738–1745. szolgabíró, 1739-ben jegyző. Aláírt 1722 ápr. 21-dikén egy szerződést lompérti telek kiváltásáról, 1725 ápr. 23-dikán egy nyomozó levelet szintén lompérti telek tárgyában. Kügyi Virág Zsigmond, nemes ember jobbágya a Dabjonban 1732-ben végbement tanúvallatások szerint szomszédja a Fodor-örökösök több jobbágyának: Kurta Gábornak, Rogozz Demeternek, Veres Péternek, Goron Demeternek.
Kügyi Virág Sámuel 1738-ban krasznavármegyei assessor, 1739–1754. szolgabíró. 1741 febr. 25-dikén (Virág Sámuel) aláírt egy ilosvai kúriára vonatkozó szerződést, 1751 ápr. 20-dikán, mint királyi előttemező, szerepelt két lompérti jobbágy továbbzálogosításánál.
Egy Virág Ferencz 1765–1772. középszolnoki szolgabíró, talán az a Kügyi Virág Ferencz, a ki 1781-ben középszolnoki assessor.
Kügyi Virág László és István 1772-ben, Péter 1772–1775. krasznavármegyei (utóbbi 1773-ban középszolnoki?) esküdt assessorok. Péter 1775 decz. 19-dikén, mint ilyen, bizonyítja a kucsói jószágért folyó perben hozott ítélet végrehajtásának megakadályoztatását.
K. Virág Károly, egyike vala ama krasznavármegyei birtokosoknak, a kik 1860-ban a Széchenyi özvegyéhez intézett részvétfeliratot aláírták. Talán ő 1842-ben krasznavármegyei 751al(?)ügyész, 1860-ban törvényszéki ülnök, 1867 és 1870 közt főszolgabíró, 1869-ben alispán.
Virág Jánosnak 1684-ben háza van Zilahon.
1797-ben Virág János krasznamihályfalvi és újnémeti kisebb birtokos, Ferencz dabjoni saját telken lakó adómentes nemes.
Virág Adám a XVIII-dik században nagydobai evang. reform. pap; egy évi szolgálat után Szigetre ment tanárnak. Virág Ádám 1806–1846. zoványi evang. reform. pap; egyházmegyéjében előbb fiskális, majd assessor lett, 1830-tól viczenótárius, 1831-től főnótárius, meghalt Zoványon 1846-ban.
Virág István 1800–1812. Bagoson volt evangelikus református pap.
Virág János 1803-ban középszolnoki assessor. 1806-ban Lecsméren két antiqua, 1808-ban Récsén egy antiqua és egy nova jobbágytelke volt.
Az 1805-diki összeírásban Virág Péter (lóval), dabjoni, s a már említett János (lovas) krasznamihályfalvi fegyverfogható adómentes nemesek fordúlnak elő. Utóbbi homagiális esküt is tett.
Virág Gáspár 1807-ben krasznavármegyei assessor. 1808-ban «a perecseni járásban van birtoka» s előfordúl a somlyai nemesség névsorában. Ekkor – a már fentebb említett s Középszolnok vármegyében lakó – Virág Jánosnak, továbbá Gáspárnak, Sámuelnek, Gábornak és Lászlónak Récsén két adómentes lakótelkök, egy antiqua meg egy és egynegyed nova jobbágytelkök volt; Kraszna vármegye – János kivételével – gyalogosoknak írta ki őket, de nincs nekik sem köntösük, sem fegyverök. Legtöbb telke (egy antiqua és egy nova) Jánosnak volt. Sámuel és Gábor Bádonban is bírtak egy-egy antiqua jobbágytelket; László, récsei lakosnak Oláh-Keczelben egy antiqua és egy nova, Kraszna-Horváton egy és egy 752negyed, Borzáson egy, Varsolczon fél antiqua jobbágytelke volt. – Gábor 1814-ben krasznavármegyei assessor.
Virág Zsigmond 1831-ben krasznavármegyei assessor. Egy Zsigmond 1846–1847. középszolnokvármegyei esküdt.
Virág Farkas 1833-ban krasznavármegyei alszolgabíró, 1834-ben táblabíró.
Ifj. Virág József (másutt Virág József) 1861–1862. krasznavármegyei tiszteletbeli esküdt; László ugyanekkor szintén esküdt.