639Toroczkai T. Mihály, mint Kapi András felperes ügyvédje szerepel ama perben, melyet ez 1627-ben Boczikai István és Báthori Anna ellen folytat.
Toroczkay István gondviselője, Fazakas János aláírt egy, Szilágy-Csehben, 1087 ápr. 18-dikán kelt okiratot. 1692-ben Szabó Pintye nevű jobbágya jelen van Fónyi Istvánnak és Jódi Simonnak egy középszolnokvármegyei szamosújlaki részbe való beiktatásakor. 1695-ben nyolcz jobbágya (kettő nagypaczali) jótáll Guthi Farkas kispaczali jobbágyáért Kocsis Andrásért. 1702 április 24-dikén udvarhelyi jobbágya Guthi Farkas kisgoroszlói jobbágyáért vállalt kezességet. 1699 okt. 4-dikén kérést intéz Közép-Szolnok vármegyéhez Szilágy-Cseh város terheinek könnyítése érdekében. Közép-Szolnok vármegye 1705-ben (Torotzkai) két lovas zsoldos állítására írta ki; szükség szerint pénzzel adózott. Az 1712 aug. 4-dikén néhai Kapi Mária grófnő nagypaczali javairól felvett lelettár szerint Paczalon (Thoroczkai) puszta udvarházhelye van, ezenkívül szántóföldje az Usztató felőli járásban.
Toroczkószentgyörgyi Toroczkai Zsigmond sz.-csehi jobbágyai s zsellérei 1733 június 10-dikén gr. Gyulai Istvánnak Mészáros András nevű, szilágycsehi örökös jobbágyáért 400 magyar forintig, győrtelki jobbágyai másokkal együtt ez évi február 25-dikén 300 forintig ugyancsak e Gyulainak középszolnoki győrteleki jobbágyáért, Rojb Simonért, a ki Hadad várában volt letartóztatva, kezeskedtek, 1766 nov. 10-dikén felszólították, hogy a Lekcsei Sulyok György, középszolnoki főispán magvaszakadtával Cseh vár- és városból meg a hozzátartozó falvakból reá eső birtokot adja vissza a kincstárnak. 1791 jún. 25-dikén Marosnémeti gróf Gyulai István kijelenti, hogy a Toroczkai Zsigmond által Sz.-Csehen 640bírt nemes curialis hely egyharmadához fenntartja jogát. 1721-ben Thoroczkai Zsigmondné Thoroczkai Klára Kapi-részen egyike a nagypaczali örökös és legnagyobb birtokosoknak. E részen van három örökös jobbágy és két zsellér. 1725 július 7-dikén Ardón e Klára ardói jobbágyai kezességet vállalnak gr. marosnémeti Gyulai István örökös jobbágyáért ifjú Pataki Mihályért, a kit Hadad várában letartóztattak. Egyike (Toroczkószentgyörgyi Thoroczkai Zsigmondné Thoroczkai Klára) azon n.-paczali nagyobb közös birtokosoknak, a kiket 1743 aug. 2-dikán arról értesítettek, hogy az erdőt fel fogják osztani. Egy jobbágya elfoglalt Macskási Katának a tótfalusi határban Vadafalva felől való fordulón fekvő rétjéből egy bizonyos részt. Ez ügyben 1754 május 14-dikén Oláh-Horváton tanuvallatást tartanak.
A középszolnoki Náprádon 1733 január 21-dikén tartott tanuvallatás szerint, a mikor a Toroczkai-, Gyulai-, Mikes-, Macskási- és Bethlen-családok megosztozkodtak, a Toroczkai-családnak a vadafalusi jószág jutott. 1736 előtt Toroczkai-, Gyulai- és Macskási-részre oszlott a széplaki Kapi-rész, de a hozzá tartozó Kreszul pusztája osztatlan maradt. 1766 ápr. 30-dika előtti tanuvallatás szerint Toroczkai, Gyulai, néhai Kemény Sámuelné és gróf Mikes Kapi-részen birták majorságul a monói Mocsár-erdőt. Fele a Mikes-családot, fele a többit illeti.
1734-diki tanuvallatás szerint Torotzkai J. zsellérének Alsó-Csaholyban jobbágytelkei vannak.
A Toroczkaiak A.-Szivágyon (Ágnes, br.); A.-Várczán, Ardóban, Benedekfalván (Pál gr.), Bikáczán (Ágnes br.), Bükk-Tótfaluban (Pál és Teréz gr.), Egerbegyen (Zsigmond br.), F.-Várczán (Pál gr.), Kelenczén (Pál gr.), Mosóbányán (T. N. gr.), 641Örményesen (Zsigmond gr.), Sámsonban (Mihály), Sülelmeden, Sz.-Csehben, Tóháton (Pál gr.), és Vadafalván (Pál és Teréz gr.), főbb, vagy kisebb birtokosok. 1805-ben Pál grófot azon szilágycsehi járásbeli adómentes nemesek névsorába vették föl, kik a haza csendességben való tartására lóval, fegyverrel, vagy gyalog kiállhattak.
Toroczkai Pál gr. és Teleki Juliánna a krasznahorváti evang. reform. egyháznak 1834-ben egy 1703-ból való kókuszdiópoharat adtak. Pál gr. és neje br. Bruchentál Ilona, özvegy báró Bruchentál Mihályné Wesselényi Anna 1875-ben orgonát készíttettek s értékes úrasztali terítőket adtak ennek az egyháznak.
Pál és Balázs grófok 1861-ben krasznavármegyei tiszteletbeli esküdtek.