Pok
Pok. (Puk, Puck, Pock.) E nemzetség Móriczhídi-ágából való Móricz 1258-ban Vata-Somlyót és a hozzátartozó falvakat (Perecsen, Csehi, Győrtelek, Hidvég)* vette meg. Igy válik a nemzetség krasznavármegyei birtokossá.
* Hazai Okmánytár, VI. 60. V. ö. Dr. Karácsonyi János: A Magyar Nemzetségek, II. k. 438 és 440. l.
297Medgyesi Miklós, erdélyi vajda, a Móricz fia. Fia szintén Móricz mester, a ki 1329-ben szerepel s 1355 előtt halt meg. (1331-ben Móricz mester szolgái és jobbágyai Nagyfaluból Talpas István Borzás birtokban levő házába mentek.*) E Móricznak gyermekei: a) Anna, 1351-ben a Báthori László neje, 1355-ben több gyermek anyja, a ki valószinüleg 1378 előtt halt meg; b) Simon mester.* 1351-ben Anna asszony testvére Simon mester javára lemond az atyai és ősi javakban való jogairól, a minek ellenében Simon leánynegyed, továbbá anyai és nagyanyai hitbér fejében átadja nővérének a Kraszna vize melletti Somlyó várát a hozzá tartozó birtokokkal és Somlyó, Perecsen, Győrtelek, Hidvég helységekkel (s a hidvégi vámmal) stb. s vetette meg alapját, a Báthoriak somlyai ágának.* Simon mester nagyatyja és atyja némely Somlyóhoz tartozó részeket elidegenítettek: Ujlakot Sudaknak és unokatestvére Miklósnak, Szécs birtokot Lászlónak s Péternek, ezeket a részeket továbbra is a most megnevezetteknél hagyják.
* Bl. fasc. MM.
* Baczka-Madarasi Kis-Bálint: Az Árpádok királyi vére Magyarország családaiban, 28. l.
* V. ö. Dr. Karácsonyi János: A Magyar Nemzetségek, II. k. 440. l.
Móricz családfájának minket érdeklő része:
Móricz* – Rátót leány, Miklós erdélyi vajda 1270–1319 – Dáray Erzsébet 1281 – Nagymihályi Katalin, Móricz bakonyi ispán 1319–1340, Simon 1339–1365, † 1378 előtt, Anna 1351, † 1378 előtt – Báthory László, János 1378–1409, István 1378, † 1405 előtt, Miklós 1409, Simon 1409
* V. ö. Dr. Karácsonyi János: A Magyar Nemzetségek, II. kötet .437. és Baczka-Madarasi Kis Bálint: Az Árpádok királyi vére Magyarország családaiban, 28. lap.
298János mester, a Simon bán fia a saját és fiai: Miklós és Simon nevében a most említett javakat (Somlyó várát, Perecsen, Csehi, Győrtelke és Hidvég helységeket, a hidvégi vámmal stb.) Istvánnak, a Báthori Szaniszló fiának, Jánosnak, a Báthori György fiának, Antalnak és Barnabásnak, ugyanezen György fiainak s összes örököseiknek visszabocsátotta 1409-ben. Ugyancsak e János mester a Simon bán fia, saját és fiai nevében a nevezett Istvánnak, Jánosnak, Antalnak és Barnabásnak s örököseiknek azt is megigérte, hogy ha Ujlak és Szécs (Sech) birtokosai, – Sudaknak s ennek unokatestvére Miklósnak, valamint Lászlónak és Péternek utódai, – fiörökös nélkül halnának el, akkor Ujlak és Szécs is ugyancsak rájok t. i. a fenti Istvánra, Jánosra, Antalra és Barnabásra, továbbá örököseikre szálljanak.*
* V. ö. Baczka-Madarasi Kis Bálint: Az Árpádok királyi vére Magyarország családaiban, 23–27. l.
Miklós 1280-ban Aranyos-Medgyest kapta. Innen származik Meggyesi, Meggyesaljai előnevök. Így pl. 1351 decz. 6-dikán Báthori Lászlóné, mint Medyesi Móricz leánya van említve, mikor elismeri I. Lajos király előtt, hogy őt kielégítette fivére Simon, pozsonyi, győri és bakonyi ispán leánynegyedi illetőségére nézve, a mennyiben, mint előbb is mondók, Somlyó castrumot a Kraszna folyó mellett, stb. neki átadta.*
* Anjouk Okt. V. 533–534. l. – Fejér. IX. 2. 757. DI. 29.992.
Ez Anna 1352-ben, 1355-ben, 1356-ban is Meggyesi Mór mester leányának van írva.*
* Dl. 4233, Dl. 31.098., Fejér, IX. 4. 658. U. o. IX. 4. 661.
Meggyes Mauritius unokáit Zsigmond király 1393 aug. 29-dikén fölmenti az alól, hogy atyai nagynénjök, Anna leánynegyedét illetőleg ennek dédunokáit, Báthori Szaniszlót és Györgyöt újból kielégítsék, mert már 1378 ápr. 24-dikén kielégítették. Ez ügyben a király örökös hallgatást parancsol.*
* Dl. 6522.
299A Meggyesaljai Móricz – Morócznak is van mondva, mint ujlaki birtokos 1476-ban s 1487-ben, a mikor a Megyesaljai László és István (a Simon fia: János fiai) ellen a krasznavármegyei Újlak birtokért Báthori János, Miklós, Domonkos és Zsigmond folytattak pert.*
* Csánki, I. k. 588. l. – Lelesz, B. 227. f. anni 1487. nr. 1.
