Pető
Pető. Benseteluke, Kraszna mellett 1341-ben a váradi káptalannak I. Károlyhoz küldött egyik jelentése szerint Pethő (Pethev) Tamás és Lászlónak, a Mihály fiainak, továbbá Fark Mihálynak birtoka.* Szántói Pethő (Zontowi Pethew) fiainak adják vagy zálogosítják el 1461-ben a kegyei birtokot Kegyei Márton fia János és ennek fiai, a mi ellen a Szakácsiak tiltakoznak.* 1378-ban vizsgálatot parancsolnak Zantou-i Pető 283(Peteu) fiai: János és István számára Szarvadi László fiai László és István ellen, a kik megölték és kifosztották előbbieknek kegyei szolgáját nyilt úton.* Petew fia, János mester 1388-ban tanúsítja, hogy Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza birtokokat jogtalanul foglalták Kővárhoz; mert azok Aranyos várához tartoznak.*
* Dl. 3422.
* Nagyv. Múz. Blt.
* Lelesz, Act. 1378. nr. 24.
* Wl.
Nemes Petheőfalvai Petheő István egyike vala azoknak, kiknek javára 1608-ban egy Tatai gondnoki vallomást tesz a középszolnoki Tasnád meg más, szatmár-, szabolcs- és abaújvármegyei részbirtokokról.*
* Lelesz, Prot. 50. folio 53. anno 1608.
1696-ban Pető Gáspárnak három kucsai jobbágya jótáll Szécsi Guthi Farkasnak egy jobbágyáért negyven forintig.*
* Szgy.
Pető István ekkor és 1727–1736-ig zilahi bíró, István 1741-ben zilahi szenátor, egy István 1781-ben kraszna-utczai, másik István, Mihály, János székely-utczai, Füredi Pethő János tyúkól-utczai lakosok.
Pethő János 1835-ben középszolnokvármegyei segédalügyész, 1836-1837-ig esküdt.
László 1822–1839? krasznahorváti evang. reform. káplán, 1839-ben Menyőre ment s itt halt meg 1867-ben.
