268Pelei István, a Miklós fia, 1352-ben elősorolja András mester, az Endre fia, külső-szolnokvármegyei alispán s négy szolgabiró előtt – a mint ezeknek Szeődemeteren kelt levele mondja, – hogy ellene az Ábrahám fia Pál minő hatalmaskodást követett el.
János fiai: András és Mihály azok között voltak, a kiket 1450 júl. 26-dián Szentkirályi Imre a maga és rokonai nevében eltiltott Szent-Király birtok elfoglalásától.
György, Benedek és Gergely tanúk a Csaholyiaknak Tasnádszántón elkövetett erőszakoskodása ügyében.
Pelee-i (?) Albert jobbágyai 1475 körül 13 forint adót fizettek.
Imre királyi emberül volt kijelölve 1493-ban, a mikor Ilosvai Jeromost Girolt és Ilédtelke birtokok felébe iktatták. Egy Imre neje K. Kémeri Erzsébet 1532.
1520-ban nemes Pele˙ Fülöp és Szunai István átadták Keszi részbirtokot Szodorói Ungvári Péternek.
1543-ban Ferencz pelei jobbágyait hat, a mindszentieket s a Péter pelei jobbágyait két-két kapu után, 1549-ben Ferencz mindszenti és pelei jobbágyait három-három, a Péter pelei jobbágyait másfél kapu után rótták meg adóval. Ugyancsak 1549-ben utóbbi helyen följegyeztek a Péter részéről két nemesi udvarházat is. 1547-ben Albert Pele és Mindszent birtokainak felosztása tárgyában Kávási Györgyné Szunai Adviga, Pelei Elena, Paczali Farkas János és Pelei Péter megintik Pelei Ferenczet. Ekkor ez (nemes Pelei Ferencz) is meginti Mindszenti Gencsi Imrét és Lászlót, hogy adják ki azon okleveleket, a melyek a fenti Pelei Pele és Mindszent részbirtokaira vonatkoznak.
269Pelei György, Imre, Albert, Ferencz 1547, Elena, Erzsébet, Katalin, Paczali Farkas János 1547, Pele˙ Péter 1547
1548-ban Pétert és Gáspárt (egr.) beiktatták a középszolnoki Pele részbirtokba, ez utóbbinak pelei jobbágyai egy kapu után adóztak 1570-ben, a mikor még a Peley Ferencz özvegyének a jobbágyait rótták meg adóval, még pedig Balázsházán három, Pelén két kapu után. 1585-ben Ferencznének mindszenti jobbágyai tanúskodnak a Gencsi Miklós másként Gencsi Csöghy Miklós, Gencsi László fia részére Szeődemeteri Kenesy János ellenében Mindszenten tartott nyomozásnál. (Giróti özv. Pelei) Ferenczné, Csomaközi Julianna mindszenti jobbágyai 1586-ban is jelen voltak, mikor Ladmóczi Horváth Jánost, Bőnyei Ferencz girolti birtokrészébe akarták beiktatni.
Pelei Peley Gáspár 1570–1586. közt királyi emberül jelölve, majd (1584-től) középszolnoki alispán. Neje Mindszenthi Sára. Peley Gáspár 1588-ban többedmagával pert indít Ladmóczi Horvát János ellen Bőnyei Ferencznek középszolnoki Girolt, Mihályfalva és Újnémet birtokaiért, de Báthory Zsigmond itélete szerint csak 300 magyar forinttal, Mihályfalva és Girolt ötödével s Újnémet felével elégítik ki őt és társait. 1604-ben Peley Gáspárné pelei jószága két rótt ház után négy forintot fizetett adóban.
Peley Ferencz 1674 előtt zálogba vett Pap Istvántól egy szakácsii jobbágyot. 1674 márcz. 16-dikán Peley Ferencztől egy jobbágyot Szakácsiban e Pap István fia, szintén István számára foglal vissza két középszolnoki hites megyebíró. 1689 febr. 28-dikán Peley Gábor jobbágyai tanúskodnak egy szakácsii jobbágy marháiról tartott vizsgálatnál.
270Pelei Miklós de Érmindszent 1781-ben homagiális esküt tett.
1797-ben a család tagjai Ér-Mindszenten, Balázsházán, Zölczén, Szamosújlakon főbb, Kelenczén főbb és kisebb, Haraklányban, Fürményesen, Újnémeten, Szakácsiban, Kis-Dobán, Oláh-Csaholyban és Czigányiban kisebb birtokosok. 1805-ben Zsigmond, monói és Lászlóné, sz.-újlaki adómentes nemesek lovas, fegyveres, vagy gyalogos állításával járúlhattak a haza csöndességben tartásához. 1806-ban Lászlónak egy lakott antiqua jobbágytelke volt Ippon, 1808-ban Vaján egy antiqua jobbágytelket birt Peleiné. Mihály 1803–1806., László 1804-ben, Farkas 1815–1824. közt assessor, utóbbi 1821–1830. közt mint táblabíró van említve Közép-Szolnok vármegyében. A Mihály (Érmindszenti) fia Lajos, a kinek neje Legényi-leány. Lajos 1823–1829. tiszteletbeli aljegyző (1828-ban a zilahi magistratusban főjegyző), 1827-ben h. szolgabíró, 1829 és 1845 közt főszolgabíró, 1835 és 1847 között táblabíró, 1841-ben követ (táblabíró), 1848–1861 első alispán Középszolnok vármegyében, 1865–1867 középszolnokvármegyei országgyűlési képviselő (Zsibó), Lajos 1871-ben középszolnok-, 1876-ban szilágyvármegyei árvaszéki ülnök. 1837-ben Peley nemes birtokos Borzován és Pósán.
Lajos, alispán gyermekei: Móricz, Kálmán s négy leány. Mór 1871–1875. középszolnokvármegyei (hadadi járás), 1876-ban szilágyvármegyei szolgabíró.
Nagy Iván, Lajoson kivül még Istvánt s Esztert említi, mint szilágysági birtokost.