Pató
Pató. Magosmarti Patho Menyhért, Berendi Baráti Kelemenné Katalin és Magosmarti Hatvani László 1550-ben megidézik Bőnyei Mátyást az ilosvai, lompérti, majádi és szoldobágyi részbirtokok elfoglalásáért.*
* Lelesz, Act. an. 1550. fasc. 3. nr. 21.
1551-ben Magasmarthi Patho István és neje, Hodosi Anna árvája, Ferencz a közötte és Dobai Borbála többi jogutódai között e Borbála birtokaira nézve létrejött osztály alapján és Baráti Kelemenné Hodosi Katalin együttesen kaptak három ököritói jobbágyot, továbbá egy rátoni birtokot, a mely azonban Ilosvai Mihály deákné Majádi Katalinnal és ifj. Rátoni Jánosné Majádi Erzsébettel közös. Úgyszintén Ököritó birtok termése valamennyi jogutód között egyenlően oszlik meg.* 1553-ban Pathoo Istvánnak három szegénye volt Ilosván,* 1566-ban Patho Ferencz részén két puszta házat találtak Oláh-Ököritón,* 1604-ben Pató Ferencz, Zsombori Zsigmond, Szabó Péter, Majádi László özvegye, Rátoni István, Kőrösi Mihály, Zilahi Benedek, Literatus Gáspár és Berei Pál részéről egy jobbágyház adózott Ilosván és Lompérton.*
* Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. M. nr. 17.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
Mihály 1697-ben zilahi bíró.
1731 márcz. 7-dikén vizsgálatot tartottak Gencsi István és György érdekében arról, hogy Pacho Ferencz hány jobbágyot birt Ilosván, Lompérton és Hosszúmezőn és kikre szállottak e jobbágyok Pacho halála után.*
* Gencsi-lt. nr. 136.
Pató Ferencz, érszentkirályi nemes 1781-ben homagiális esküt tett.
Pato Jánost és Józsefet gyalogosoknak vették föl a Szakácsi községből 1805-ben összeírt, fegyverfogható adózó nemesek névsorába.
