Pándi. 1546-ban Kraznai Pandy Literatus Ferencz (egr.) meginti Valkói Miklóst meg nejét Petronellát és özv. Álmosdi 260Csire Andrásné Borbálát, a kik tönkre tették és kivágták Pándinak varsolczi gyümölcsös kertjeit, más kárt is okoztak meg hatalmaskodtak varsolczi jobbágyain. Krasznai Pandy Ferencz érdekében meg akarják járni Lecsmér birtok ama részét, mely Szénási vagy Bályoki Szénás András, István, János, László, Péter és György Somály birtokával szomszédos, de a Szénásiak ellentmondottak, a miért is megidézik őket. Borzási Péter özvegye is ellentmond, a kit ő és másik Pandy Ferencz (egr.) megintettek bizonyos lecsméri közös földek tárgyában, a melyekre az özvegy néhai férje jobbágyokat telepített le. 1547-ben is folyt a per e földek megosztása ügyében. Sőt csak 1549-ben hoztak ítéletet, mely szerint a jobbágyokkal együtt osztandók fel a felek között. Krasznai Pandy Literatus Ferencz ez évben mint szomszéd, Varsolcz határának a megjárásánál lehetett jelen. 1553-ban Pandi Ferencz lecsméri jobbágyai négy kapuszámnyi adót fizettek.
Krasznai Pandy János és Tamás szintén jelen lehettek, mint szomszédok, Varsolcz határának 1549-ben elrendelt megjárásánál. 1553-ban Pandy János varsolczi jobbágyai három, a krasznaiak (Pandy) harmadfél kapu után adóztak. Özv. Pandy Jánosné Kaplyon Petronella fürményesi jobbágyai 1559-ben a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott nyomozásnál tanúk. Pandi János lelei jobbágyait 1570-ben két, a fürményesieket (Pandy) egy kapuszámnyi adóval rótták meg.
Lecsméri Pándy Balázs nemes 1587 máj. 25-dikén Ippi Lászlónak a krasznavármegyei Ipp, Szék, Néháza, Márka, Felső-Kaznacs, Alsó-, másként Kis-Kaznacs falvak és Bucsum puszta birtokába való, megkisérlett beiktatásánál volt jelen.
261Pándi Péter 1588 jún. 24-dikén, mint szomszédos birtokos volt jelen, a mikor Kövesdi Sarmasági Miklóst a krasznavármegyei Récse birtokába iktatták.
Pandy Gergelyt megidézték, mint szomszédot, mikor a fejedelem 1596 máj. 28-diki beleegyezésére beiktatták Pesti Nagy Albertet Újfalu birtokba és tizenhat inói jobbágytelekbe.
1604-ben Pandi Ferencz és Szilágyi István lelei jószága együttesen két rótt ház után négy forintot fizetett adóban. Özv. Pandi Miklósné, Dévai György, özv. Kabós Tamásné, Vajda Boldizsár, Sándor János, Kulcsár János és Járai István részéről Varsolczon, továbbá Peres Zsigmond és Rátoni István részéről Borzáson három telek, özv. Pandi Miklósné, özv. Erdőteleki Mártonné, Hídi Gergely, Járai István és Bideskúti Boldizsár részéről pedig Lecsméren, továbbá Peres Zsigmond és özvegy Peres Pálné részéről Horváton két jobbágyház, 1605-ben özv. Pandi Miklósné és négy társa részéről Lecsméren egy negyed telek adózott, Pándi János, Jánosné, Kerczegi Margit, Krasznai Pándi Pál és Péter 1630-ban Varsolcz falu «Apró nemesek részé»-hez tart igényt; János birtokai Báthori Katalin kezén voltak zálogképen.
Pándi Péterné Pipalyi Borbála egy jobbágyot az ehhez tartozó minden örökséggel Ilosván Beniczki Imrének adott zálogba; 1656-ban kötelezi magát, hogy Beniczkit vagy örököseit e birtokban nem háborgatja és egyúttal szavatosságot vállal.
1751 május 13-dikán Pándi Erzsébet – az ő szerencsétlen s boldogtalan állapotában – a reá s félszeg elmével biró, néma testvérbátyjára Lászlóra maradt minden jussukat «Pándi nevezetű karasznai, varsolczi, lecsméri, czigany vaay és borzási possessiokban» id. Mező Gyulai András s ifj. Mező Gyulai Andrásnak adja, hogy őket gondozzák.
262Az ide tartozó családfa:
Pándi János – Csoma Zsófia, Erzsébet 1751, László 1751
1808-ban Pándi Erzsébetnek egy antiqua és egy nova jobbágytelke volt Krasznán.
Pándi János 1753–1758., 1762–1764. és 1768–1771. somlyai elüljáró. Egy Szatmári Pándy János 1805-ben krasznavármegyei assessor, 1809-ben levéltáros s talán másik 1823-ban tiszteletbeli aljegyző, 1824-ben alszolgabíró, 1831-ben táblabiró. Egy Jánost, a kinek «személyes nemessége van», gyalogosnak vettek föl a Somlyóról 1808-ban összeírt nemesek névsorába.