Luka
Luka. Luca Jánost és Józsefet (egr.) 1548-ban a krasznavármegyei M.- és O.-Keczel, F.- és A.-Sereden, Zemn˙cheallya birtokokba iktatták be.*
* Lelesz, Stat. L. 26.
Luka Illyés egyike azoknak az esküdt bíráknak, kik 1577-ben a Gyulafi László és Csáki László között folyó perben mint fogott bírák ítélkeztek.*
* GKG. cista A. fasc. II.
Luca Leorentz mint szomszéd volt jelen, 1579-ben, a mikor be akarták iktatni Rátóti Gyulafi Lászlót a középszolnoki Kőőd, Kelencze birtokokba és Aranyosmező, másként Aranyos-vára praediumba.*
* GKG.
Szilágyfő-Kereszturi Luka Mihály récsei házánál Szécsi Guthi Farkas kérésére 1685 jan. 4-dikén tanúvallatást tartanak.* Tanuskodnak itt Luka Mihályné Ramocsa Erzsébet récsei jobbágyai is.* A nemes Luka Mihálynak s feleségének Ramocsa Erzsébetnek egy jobbágya 1690 febr. 4-dikén Somlyón Kraszna vármegye hites jegyzője előtt valami zálogos levelekkel jelent meg, melyekből ifjabb Gólya György «párt» kivánt.* Luka János (de Keresztur) 1693-ban Közép-Szolnok vármegye hites assessora.
* Nagyv. Múz. Blt. egyszerű fogalmazvány.
* U. o.
* Szgy.
István, János, ifjú és idősb Mihály, keresztúri, más Mihály, szentkirályi nemeseket Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.
Stall Mátyásné Luka Anna, récsei lakos 1722 október 30-dikán elzálogosít tizenkét évre tizenkét forintért visszaválthatólag 41Guthi Benjáminnak egy Ramocsa-részbeli, sz.-szécsi házhelyet.*
* Szgy.
1741-ben Szilágyfő-Keresztúrról Mihály, Gergely, János, Pál és István, 1781-ben innen Mihály idősb és ifjabb András, György stb., tizenketten, adózó nemesek, 1741-ben Szilágy-Szentkirályról András és Bálint, M.-Baksáról István, 1781-ben M.-Baksáról Ferencz adózó nemes, Panitról András és Márton, nemesek tettek homagialis esküt. Márton de Szilágyfőkeresztúr 1781-ben középszolnoki assessor.
Luka György, de Szilágyfőkeresztúr, tordai lakos, 1765 márcz. 14-dikén Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt kap.*
* V. Test. 91. l.
1774-ben máj. 9-dikén Gencsi Zsigmond részére arról tartanak nyomozást, hogy a Luka-család miféle jószágot bír Keresztúron.*
* Gencsi-lt. nr. 671.
1777 aug. 17-dikén tartott tanuvallatás szerint nemes Luka István, m.-baksai lakos és Oláh János, deésházi lakos harmincz évvel azelőtt vérség jogán váltották ki a menyői Gólyáktól Puszta-Baksát vagyis a régi faluhelyen egy kaszáló rétet és két felé osztották.*
* Szgy.
1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe a szilágyfőkeresztúri Luka-családot, a mely bebizonyította, hogy vérségi kötelékben áll Luka Jánossal, Mihálylyal és Mártonnal, a kiket 1783 szept. 27-dikén adómenteseknek nyilvánított ki a kir. tábla. E családot minden elmarasztalás nélkül adóztatták meg még mielőtt a productionalis ügy lefolyt volna a continua táblán. A vármegye közönsége özv. Luka Andrásné, paniti nemest is visszahelyezte ekkor előbbi adómentességébe azon az alapon, hogy ez özvegy férjét a continua tábla 1777 okt. 19-dikén adómentesnek itélte.
A Luka-család tagjai közül 1797-ben Márton Nyírmonban 42főbb birtokos, a többiek Panitban és Szilágyfő-Keresztúron saját telkükön lakó, egyházi adómentes, ugyancsak Szilágyfő-Keresztúron más telkén lakó adómentes és adózó, Magyar-Baksán és Szilágyfő-Keresztúron saját telkükön lakó adózó nemesek. 1805-ben Ferencz és fia János magyarbaksai adózó, Gáspár, paniti adómentes, András, Bálint, György, György fia István, István és fia János, János, József, Mihály, M. Mihály és fia Bálint, Mihály fia Mózes, Pál és fia György, ifjú Pál, Pál Ferencz és Pál János, szilágyfőkeresztúri nemesek homagialis esküt tettek.
1808-ban Luka Györgynek, Jánosnak és Ferencznek, kik közűl utóbbi kettőt gyalogosnak irták ki, két és egynegyed antiqua jobbágytelkök volt Rátonban.
Luka Sándor 1809–1810. középszolnokvármegyei alügyész.
