Lengyel. Minden bizonynyal különböző családokat illetnek az alábbi adatok.
Kereszthuri Lengyel Jakabné Katalin felperesnek itélik 1549-ben a krasznavármegyei Somlyó, Perecsen, Hídvég, S.-Csehi, Badacson, Gyulakúta, Kerestelek és Endrefalva birtokokat Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István, továbbá Elek, Imre és Gáspár alperesekkel szemben.
Tasnádi Lengyel András, középszolnokvármegyei szolgabíró tanúvallatást tart Perecseni Nagy András utódai javára Szent-Királyon, Mihályfalván és Új-Németen 1678 deczember 23-dikán, tasnádi lakos, 1687-ben középszolnokvármegyei hites assessor, 1689 január 3-dikán ismét középszolnokvármegyei szolgabíró, 1690-ben mint szolgabíró (ekkor is tasnádi lakos) Vas János, hites assessorral arra vonatkozólag 22állít ki levelet, hogy Guthi Farkas egy fegyverneki Keresi Péter nevű jobbágya «megvesztegetődve a rossz társaságtól» 1689-ben Pelei Veres Péternek és Györgynek több marháját ellopta; Guthi Farkas a károsultaknak 25 magyar frtot ad, kegyes könyörületes indulatból. Az összegért azonban Veres Péter és György jótállanak. Ugyanez évi jan. 12-dikén (Tasnádi Lengyel Deák szolnokvármegyei szolgabíró) aláírt egy oklevelet Pap István ügyében, júl. 7-dikén már, mint helyettes alispán egyike azoknak, kik a Bartos Lászlótól elvett, két ákosi jobbágyot Ákosi Pap Istvánnak adták. 1705-ben («Lengyel András úr») mint tasnádi nemest lovas zsoldos állítására írta ki Közép-Szolnok vármegye. 1707-ben Tasnádi Lengyel Andrással, mint középszolnokvármegyei assessorral találkozunk. Lengyel István 1694-ben és 1695-ben (de Szécs) mint középszolnokvármegyei peéri szolgabíró van említve, nevével Guthi Farkasnak 1697 júl. 22-dikén kelt levelében is találkozunk, melyben Guthi írja, hogy Géczi Tamás és Lengyel István – várakozása ellenére – eddig még nem vittek pénzt neki, 1718-ban ismét mint középszolnokvármegyei szolgabíróról van róla szó. Lengyel István s Rácz Anna 1720-ban a peéri evang. reform. egyháznak egy ónba foglalt kőkorsót adtak. Lengyel László 1722-ben szolgabíró ugyancsak a peéri járásban, 1741-ben pedig középszolnokvármegyei assessor.
1741-ben Lengyel Demeter Szélszegen homagialis esküt tett.
Lengyel László id. de Pér 1756 decz. 8-dikán Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt kap.
Lengyel János, más telkén lakó, királydaróczi adózó nemest és Alexa, mutosi kántort fölvették a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt személyek névsorába. András, érszentkirályi fegyverfogható adómentes nemest 23lovasnak, Stefán, szélszegi adómentességet nem élvező, szabad állapotú lakost gyalogosnak vették föl az 1805-diki összeirásba; András homagialis esküt is tett. 1806-ban Istvánnak Kémeren fél lakott antiqua és egy puszta nova, Márkaszéken egy lakott nova jobbágytelke volt.
Lengyel István 1898-ban érszodorói evang. reform. pap.