Korda (és Karda). A Borosjenői Korda-csaldából Zsigmond, a ki 1655–1668. huszti kapitányságot viselt szerepel nálunk. Rákóczi György 1655-ben megparancsolja udvari kanczelláriai irnokainak és Dobokavármegye alispánjának, hogy Borosjenői Korda Zsigmondot és nejét iktassák be Fel-Egregy és Hídalmás birtokokba, melyeket Kis-Rédei Rédei Ferencztől vett, a ki 1655- és 1657-ben kelt leveleivel nemzetes Korda Zsigmond uramnak, becsületes jámbor szolgájának, gyermekségétől való hűséges szolgálata jutalmazásaul adja a hídalmási részjószágát az ott való nemes udvarházával, Fel-Egregy s Szentpéterfalva faluival együtt s ezek tartozékait. Ezeket a jószágokat Szunyoghi Szunyogh Gáspártól vette ő maga, mert ezekért Korda Zsigmond ezerkilencszáz tallért adott s e mellett egy nemes udvarházat a szatmárvármegyei Kide faluban. Korda Zsigmond s felesége Tordai Erzsébet, valamint ezek maradékai, a fiúág megszakadtával a leányág, örökösen bírják a jószágokat, a melyek mindkét ág kihalásával sem vehetők el, csupán kétezer tallér lefizetése mellett.
Zsigmondnak második neje Farkas Zsuzsa. Zsigmond fia volt az a Korda Ferencz, a kinek Vicsai János nevű jobbágya jelen van 1692-ben Fónyi Istvánnak és Jódi Zsigmondnak egy középszolnokvármegyei szamosújlaki részjószágba való beiktatásakor. A Boros-Jenői Korda Ferencz jobbágyai 1702-ben a középszolnokvármegyei Bősházán: Sárközi István és Fóris György. Közép-Szolnok vármegye 1705-ben korda Ferenczczel lovas zsoldos állítására írta ki; szükség szerint pénzzel adózik.
797Karda András de Csikjenőfalva 1712 és 1723 közt jegyző, majd 1715-től szolgabíró Kraszna vármegyében. Talán már ő (Karda András) írt alá, mint királyi tanúsító (testificans regius) 1711 szept. 16-dikán egy ilosvai kuria, továbbá lompérti és hosszúmezői jobbágytelkek elzálogosítását tartalmazó szerződést. 1716 május 5-dikén királyi előttemező hídvégi háztelkek elzálogosításánál. 1716 márcz. 10-dikén Somlyón tartott tisztújtáson választották szolgabíróvá az alsó kerületbe. 1725-ben mint krasznavármegyei királybíró, 1726-ban ismét, mint szolgabíró szerepel.
Karda György 1756-an szintén krasznavármegyei szolgabíró, 1757 márcz.15-dikén a majádi makkos erdőre, 1758 máj. 8-dikán a lompérti korcsmárlás szabályozására vonatkozó leveleket írt alá. 1759 febr. 5-dikén a Gencsiek osztozkodásánál volt jelen, s ő is Jenőfalvi, 1761-ben is krasznavármegyei szolgabíró.
Az a Br. Korda György, a ki 1763-ban Teleki Zsuzsánna férje, kolosi főispán, 1786-ban halt meg, a legelöl említett Zsigmond dédunokája. Kétségkivül ezt a korda Györgyöt szólították föl 1766 nov. 13-dikán, hogy a Lekcsei Sulyok György, középszolnoki főispán magvaszakadtával Cseh vár és városból meg a hozzátartozó falvakból reá eső birtokot adja vissza a kincstárnak. 1770-ben neki adta zálogba Egrespatakot Báró Vitéz Klára, Homoródszentmártoni Bíró Zsigmond neje 4000 forintért.
798I. Zsigmond; 1665–1668.; II. Zsigmond gróf – Sárpataki Rebeka; III. Zsigmond – a) Bánffy Zsuzsa – b) gr. Nemes Julia; László – gr. Lázár Anna; György – gr. Teleki Zsuzsa; Anna – a) Bánffy Elek – b) Toldalaghy László
1797-ben Korda László árvái, zsákfalvi és János ököritói kisebb birtokosok fordúlnak elő a hadi segedelemhez való hozzájárulásra összeírt személyek között, kiket családfánkon nem tudunk kellő biztossággalelhelyezni.
Korda Anna gr. 1784-ben a perecseni evangelikus református egyháznak egy ezüst tányért adott. 1800 május 16-dikán Toldalagi Lászlóné gróf Korda Anna az ilosvai, lompérti, hídvégi és hosszúmezői, Nagy Lázár-féle részbirtokok kibocsátására inteti a Gencsi-utódokat és egy kisebb összeggel meg is kináltatja őket.
1805-ben Gr. Korda Anna, sülelmdi és Zsuzsánna (gr.), szilágycsehi adómentes nemesek a haza csendességben való tartására lovast vagy gyalogost tartoztak állítani. 1808-ban gr. Korda Annának volt Somlyón 3 antiqua és 2 nova jobbágytelke, S.-Csehiben 4 antiqua és 3 nova jobbágytelke, Varsolczon 3 antiqua jobbágytelke.
Karda György, szegény 1790-ben somlyai adózó.
Korda Elek 1876-ban, 1896-ban szilágyvármegyei járási orvos.