Romlott.
Romlott.
Romlott 1408, Romloth 1460. Doboka vármegyéből csatolták Szilágy vármegyéhez; azelőtt is Doboka vármegyéhez számították, csupán 1524-ben van belsőszolnokinak mondva. Határos volt Közép-Szolnokkal.
Oláh neve: Romita. Hodor azt mondja: II. Rákóczi Ferencz 299kora óta viseli e nevet, melyet elpusztúlt várától kapott.* De Romlott sokkal régibb falu, mint mindjárt látni fogjuk.
* Hodor K.: Doboka, 531 lap.
Egy 1722-diki összeírás szerint a dobokavármegyei Romlott falu lakosai elhagyván az Egregy völgyében levő régi faluhelyet, egy domboldaira vonúltak vissza. Az út hiányát igen gyakran érzi. Távolsága Zilahtól egy mértföld.*
* Cons. Dob.
Temetője – mint Hodor írja – olyan helyen fekszik, a hol minden valószínűség szerint hajdan római út volt. A rómaiak ugyanis halotti emlékeiket utak mellé szokták volt emelni. Ilyen halotti emléket ástak ott ki a tizenkilenczedik század elején.*
* Hodor K.: Doboka, 532. lap.
Története 1638 előtt az 1408, 1461, 1507, 1520, 1522, 1524, 1525 éveken át Kékes-Nyárlóval egyezik. Itt is Bonyó Miklós, Dobokai János, Vitéz László özvegye, az Ördög-család tagjai, Dobokai Miklós, a Hidalmási Kántorok, Szilágyszegi Pál, Zsombori Péter, Deésházi Péter, Drágfi János, Bárándi (?) Dobai Ferencz, Dományhidai Fruzsina, Ferencz, Dobokai Bessenyei Bernát leányai, Dobokai Bessenyei Ferencz, Károlyi Láncz László gyermekei szerepelnek ép úgy, mint Kékes-Nyárlónál.* Csupán csak annyit említek meg, mint eltérő adatokat, hogy 1460 nov. 25-dikén Dobokai János elzálogosította a dobokavármegyei Romloth és más birtokait Kusalyi Jakabfi Györgynek. A kiváltó köteles letenni a kiváltáskor Gerőfi Márta jegyajándékát és kiházasítani Dobokai Ilonát.*
* Az ezen évekre vonatkozó adatokat l. Kékes-Nyárlónál.
* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 102. a. nr. 2.
Romloth birtokból kielégítették özv. Dobokai Jánosné Katalint, a ki azért 1461 febr. 2-dikán menedéket vallott Dobokai Jánosnak,* febr. 23-dikán Dobokai János leányai: Orsolya és Katalin e birtokuk védelmét Suki Mihályra bízták.*
* U. o. p. 102. i. nr. 3.
* U. o. p. 102. m. nr. 1.
A dobokavármegyei Romlothon is Hadad várának tartozéka 300volt egy rész, melyekbe 1545-ben Kusalyi Jakcsi Mihályt iktatták be.*
* Lelesz, Stat. B. 434.
Dersei Dobokai Farkasnak e (Romloth) birtokban levő huszonkét népes jobbágyházhelyét lefoglalhatta Bánfi Farkas, dobokavármegyei ispán, arra az esetre, ha amaz a tőle 1586. Vízkereszt napján felvett kétszáznegyven magyar forintot karácsonytól számított harmad napra le nem fizeti.*
* Bl. fasc. QQ. nr. 11.
1760-ban Toldi Ádám gróf birta a falu nagy részét.*
* Hodor K.: Doboka, 532. l.
1837-ben birtokosai: Rédei, Kun grófok, Wesselényi, Jozsinczki bárók, Máté, Papp, Ketheli nemesek.*
* U.o.
1733-ban Romlotton (Romita) harminczkét oláh család volt; egyesült papjaik: György és Mihály, kik közűl az előbbi kétnejű.*
* Tr.
1750-ben a gör. kath. lelkek száma 231, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, öt köblös szántóföld, három szekérnyi széna.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 286. l.
Lakosai 1837-ben gör. nem egyesült oláhok, kiknek helyben papjuk s fatemplomjuk van – és zsidók.*
* Hodor K.: Doboka, 532. l.
Most is a gör.-keletieknek van itt templomuk (fából) s iskolájuk (egytantermű). Ezt az utóbbit 1870-ben építették.
1837-ben a lelkek száma 273; a házaké 35.*
* U. o.
1890-ben 381 lakosa van; nyelvre nézve magyar 17, német 1, oláh 359, egyéb nyelvű 4; vallásra nézve róm. kat. 1, gör. kat. 23, gör. kel. 337, evang. reform. 1, izr. 19. Házak száma 64. A zsidók szilvából pálinkát főznek. (1837.)*
* U. o.
1722-ben a falu határa két részre oszlik; nagyobb része délre, a kisebbik része pedig északra terűl el. Talaja a síkságon félfekete és termékenyebb; a domboldalokon veres és sovány. Négy és hat ökörrel szántanak. Trágyában szűkölködik. A lapályon megterem a kétszeres. Szénája vegyes. Az 301Egregy ki szokott néha önteni. A malom földesúri területen áll. Tűzi használatra van erdejük.
Ekkor az összeírt 7 jobbágy, 1 bujdosó és 2 udvari szolga kezén volt 8 egész és féltelek, 12 ökör, 15 tehén, 2 borjú és üsző, 2 ló, 10 juh és kecske, 22 sertés, 24 köblös szántóföld, 7 köböl és 2 metreta őszi vetés, 4 köböl és 2 metreta tavaszi vetés; termett e falu határán a megelőző 1721. évben 67 kalangya búza, 27 kalangya zab, árpa és alakor, 12 kalangya kender és len, 1 metreta borsó és lencse, meg 18 szekér széna.*
* Cons. Dob.
1895-ben gazdaságainak száma 87. Területe 1538 katasztrális hold, a melyből szántóföld 624, erdő 516, rét 168, legelő 94, kert 62, terméketlen 74 hold.*
* U. o.
1721-ben a falu adója 188 rhf. 30 (36?) dénár volt. 1722-ben e falu közös tartozása 130 magyar frt.*
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 5207 K 58 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1409 K 56 f.
Határrészei: Şes = Sësz (róna), Muncel = Muncsel (dombocska), Meliţă = Mëlicza (kendertörő), Iserel = Izërël (Îezer tengerszemet, hegyi tavat jelent, ennek lehet dialektikus kiejtéssel a diminutivuma), Brezë (farkasok), Trajáná (trajáni), Merţoagă = Mnyërczaga és Mnyerczuga (dögló), Hiru, Helimán, Dosul Mielii = Doszul Mnyëlij (bárány háta), Mieaoa = Mnyáuá (bárány), Zsurtyána, Poeni = Pojëny (erdei rétek).
Határán, mint már említém, római nyomok, vár- és épületmaradványok vannak. A Trajána határrészen szép kiterjedésű négyszögű téren vannak ily emlékek. Vizei: az Egregy és a Zsurtyána pataka.
I. Apafi Mihály naplójában ezeket írja 1681 augusztus 22-dikéről: «Mentem a pánczélcsehi mezőre». 23-dikán: «Innét szállottam a rákosi rétre az Egregy mellé». 24-dikén: «Onnét mentem Romlothoz. Ott nyugodtam másnap vasárnap». 26-áról: 302Romlottól mentem Zilahhoz».* 1682 okt. 14-dikéről: «Czigányitól jöttem Romlotthoz». 15-dikéről: «Romlottul jöttem Pánczélcsehhez. Ugyanazon nap érkeztem be Szamosujvárba vacsorára hét órakor, kiért áldassék Istennek szent neve érette»).*
* Cons. Dob.
* Tóth Ernő: I és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek naplója, 1634–1694. 33. l.
