Kucsó.
Kucsó.
Nevének változatai: Kuczó, Kwczo, Kwcho 1450, Kucho 1472, Kuchov 1547, Kuchio 1549, Kuchoo 1553, Kucsó, Cukhyo 1555, Kuczo 1557, Kwch˙o 1570, Kuchjo 1610, Kutso 1620, románul Kucseul 1733. Az óbolgár kušt’a, szlovén kuča: ház, hajlék.
Középszolnokvármegyei helység, 1745-ben Szolnok vármegyeinek van mondva. 1387-ben az aranyosi várhoz tartozott.
1722-ben megjárják a kutsói határt.*
* Gencsi lt. nr. 240.
Kwczo egy 1450 decz. 14-dikén kelt oklevél szerint Kusalyi Jakcsi György s testvére néhai László (néhai Jakcsi János fiai) részjószága, a melyet Kémeri Miklós részére el akartak foglalni.*
* Szabó K.: Az Erd. Muz. Er. Okl., 64. l.
Egyike volt azoknak a birtokoknak, (a középszolnoki Kucho) a melyekbe 1472-ben beiktatják Bélteki Drágfi Miklóst és fiait: Bertalant, Ferenczet, Györgyöt és Pétert.*
* Lelesz, Stat. D. 228.
1475 körül Kwchoról a Drágfi jobbágyait 6 frt 2 dr. adóval rótták meg.* 1543-ban (a középszolnoki Kwchon) 2 kapu után adóztatták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait, de ugyanekkor felmentettek 1 birót, 2 szabadost, 4 szegényt és 3 új házat.* 1549-ben és 1555-ben (a középszolnoki Kuchion, Kuchoon) 2 kapu után adóztatták meg Drágfi özvegyének a 730jobbágyait, de felmentettek 1 birót, 7 szegényt és 4 új házat.* 1570-ben (Kwch˙on) 2 kapu után rótták meg adóval Dobszai János özvegyének a jobbágyait.* 1604-ben (Kucson) 1 rótt ház után 2 forintot fizetett adóban a Szécsenyi jószága.*
* E mű I. k. 179. l.
* Dical.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
Drágfi Gáspárné Báthori Anna adta ajándékul a szolnokvármegyei Kucho falut Kereszturi Dobszai Jánosnak.*
* Gencsi-levéltár. nr. 2.
Kuchovból is leánynegyed illette meg Panaszi Pázmán Farkast és Annát az anyjuk által kötött szerződés alapján s ennek a kiadására 1547-ben meg is intették Jakcsi Mihályt.*
* Lelesz, Act. an. 1547. fsc. 2. nr. 53.
1555-ben Drágfi György Cukhyo birtokához is igényt támaszt a kincstár, Báthori, Ország, Perényi, Nádasdi, mert ezek ellen tiltakoznak Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, Mihály és András.*
* GKG. marosnémeti lt. cista A. fasc. XX. – Lelesz. Prot. 13. fol. 108. an. 1555.
1557-ben Kuczo felét Báthori Györgynek és nejének, Báthori Annának meg ezek fiának, Istvánnak adományozzák.*
* U. o. Act. an. 1557. nr. 13.
1559-ben Kucsón tanuvallatást tartanak a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett. Kucsóhoz tartozott a Bodon erdőnek egy része a Szent-Izsák nevű helyig, továbbá a Csiglen erdőnek fele. Kucsó Dobszai István tulajdona.*
* Nagyv. Muz. Bl. – Dobszai Zsófia kutsói részbeli öröksége hitelesítetlen jegyzékben megvan a Gencsi-lt. nr. 61.
Kucsóba, mint Guthi Annának egyik jószágába beiktatták férjét, Dobai János, de Majádi Mátyás ellenmondott. 1562-ben kibékűlnek.*
* Gencsi-lt. nr. 944.
Kuchjó részbirtok felett 1610-ben Ramocsaházi István és Mihály cserelevelet kötnek.*
* Lelesz, Prot. 53. folio 77. anno 1610.
1620 okt. 20-dikán Bethlen Gábor meghagyja Bihar vármegyének, hogy azon kutsoi részbirtokokat, melyeket Wesselényi Pál hatalmasul elfoglalt Szénási Pétertől, Sándorházi 731Istvántól, Romonczai Mihálytól és Sennyei Sándortól, foglalja vissza Wesselényitől és adja ismét utóbbiak birtokába.*
* Gencsi-lt. nr. 154. egyszerű más.
Kuchjon részbirtokon 1628-ban megegyeznek a Ramocsaháziak.*
* Lelesz, Prot. 68. fol. 60. anni 1620.
1632 jun. 7-dikén Dobai Miklós elzálogosít három kutsói jobbágyot Gyulafi Zsuzsánnának háromszáz forintért.* 1639 ápr. 19-dikén is írja Csehből Gyulafi Zsuzsánna, hogy Dobai Miklós háromszáz forintot kért tőle a kucsai jószágára.* Gyulafi Zsuzsánna a zálogösszeg felvétele után kibocsátja aztán a kucsói birtokot.*
* Gencsi-lt. nr. 50. e. és más.
* U. o. nr. 237.
* Gencsi-lt. nr. 237.
Kucho részbirtok felett 1653-ban szerződést kötnek Dányádi Hidi György és neje, Kollát Anna.*
* Lelesz, Prot. 91. fol. 50.
1728 aug. 25-dikén a kutsoi zálogos jószág tárgyában Szécsi Guthi Dénes és Bályoki Szénás Zsigmond közt folyó perben hoznak határozatot.*
* Gencsi-lt. nr. 8.
1731-ben Gencsi György tiltakozik a kincstár ellen a kutsói birtok tárgyában, mely Dobszai István halálával anyai ágon a Gencsi-családot illeti.*
* U. o. nr. 95.
Guthi Farkas itteni részjószága feleségére, Keserű Zsófiára szállott. Ez ügyben 1742 jan. 29-dikén és márcz. 1-sején vizsgálatot tartanak Gencsi István és György javára.* Csáki Tamásnak itteni részbirtokát bírta zálogban Guthi Farkas.*
* U. o. nr. 267.
* U. o. nr. 268.
1745 aug. 10-dikén a kucsói jószágot illető levelek kiadására inteti Gencsi György Káli Kun Istvánné Keserű Zsófiát.*
* U. o. nr. 283.
1749 jan. 13-dikán tanuvallatást tartanak Gencsi György számára arról, hogy Kutsó hegységben negyedrészes volt-e a Gencsi-család;* máj. 2-dikán az itteni jószág elzálogosított részeinek ki nem bocsátásáért Gencsi György megidézteti Guthi Benjámint, Veres Zsigmondot, Osváth Jánost, Káli Kun Istvánné Keserű Zsófiát és társaikat.*
* U. o. nr. 295.
* U. o. nr. 296.
732A Gencsi-család perel a Szénás-családdal. 1762 február 24-dikén Gencsi Zsigmond és György – Szénás Zsigmonddal és Péterrel. (A jószágot ugyanis a kincstár kihalás miatt publikáltatta).* Amazok 1770 aug. 6-dikán Szénás Zsigmonddal és Józseffel.*
* Gencsi lt. nr. 331.
* U. o. nr. 413.
1775 decz. 6-dikán a jószágért a Szénás-családdal folytatott pert megnyeri Gencsi Zsigmond, mert az előbbi család nem jelent meg;* de decz. 19-dikén új itélet meghallgatására idézteti meg Gencsi Zsigmondot a Szénás-család, a mely tiltakozott volt az e tárgyban előbb hozott itélet ellen.*
* U. o. nr. 427.
* U. o. nr. 426.
1781 nov. 20-dikán Gencsi Zsigmond megegyezik a kucsói jószág visszaszerzése ügyében Terjéni Rebekával.*
* U. o. nr. 450.
1782 julius 4-dikén Gencsi Zsigmond az itteni részbirtokára még 525 forintot vesz föl Szénás Józsefné Terjéni Rebekától.*
* U. o. nr. 460.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Kutso községből a következőket: saját telkükön lakó, adómentes nemesek: Vajda Benjámin, Debrinán Vonucz és Feketené Dul Krisztina; saját zálogos telkén lakó, adózó nemesek: Puskás Máté, Jákob, Szentmihályán Tódor és Filimon; gör. kath. pap: Popa Petre, kántor: Marosán Vonucz.*
* Szv. lt.
1805-ben a községből lóval vették fel Vajda Sámuelt a fegyverfogható adómentes nemesek névsorába.*
* U. o.
A szilágysomlyói alesperességhez tartozó görcsöni róm. kath. egyháznak filiája Kucsó, a melynek az 1470-dik év körül volt egy fakápolnája kriptával, mert régen nem volt szabad az egyház vagy a kápolna mellé temetkezni.*
* Bunyitay Vincze: Schematismus 347. lap.
A gör. katholikusok kőtemploma 1858-ban épűlt. Anyakönyvök 1822-ben kezdődik.*
* Sch. 1886. 177. l.
Gör. kath. jellegű egytantermű elemi iskoláját 1892-ben szervezték és építették.
733Kucsó adóját 1696-ban Guthi Farkas fizette ki (72 frtot, járulékaival 84 rhenus frtot), a lakosok a fizetés elől elszökdöstek.*
* Jlt.
1715-ben 5 jobbágy és 2 zsellér, összesen 7 háztartás fizetett adót, melyek közül 3 magyar és 4 oláh; 1720-ban 17 jobbágy és 9 zsellér, összesen 26 háztartás, és pedig 6 magyar és 20 oláh. A népesség száma 1715-ben 63 lélek, magyar 27, oláh 36; 1720-ban 234 lélek, 54 magyar és 180 oláh.* A lakosok vezetékneve magyar, de nyelvre nagyobb részük oláh.
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65. és 67. l.
1720-ban tíz telek volt már ötven éve puszta.*
* U. o. 341. lap.
1733-ban Kucsón (Kucseul) 35 volt az oláh családok száma; egyesült papja Karácson nevet viselt.* 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 341.*
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 284. lap.
1847-ben a lakosok száma 636; róm. kath. 8, gör. kath. 622, evang. reform. 6.* 1890-ben 943 lakosa van; nyelvre nézve magyar 31, oláh 912; vallásra nézve gör. kath. 913, evang. reform. 12, izr. 18. Házak száma 192.
* Nagyv. Nvk. 1847. 108. l.
Szántóföldje 1715-ben 29, 1720-ban 309 1/2 köblös; rétje 1715-ben 18, 1720-ban 137 kaszás.* 1895-ben gazdaságainak száma 293. Területe 3036 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1694, erdő 552, rét 281, legelő 241, kert 127, szőlő, beültetve 1, terméketlen 140 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 10,856 K. 80 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3589 K. 74 f.
Utczái: Nagy-, Templom- és Berc- = Bërk (berek) utcza.
Határrészei: Prisacă = Priszáka (méhes), Şesuri = Sëszurj (rónák), Osiel = Oszijël (tengelyes?), Bercul lui Roman = Bërkul luj Román (Román berke), Nagy-rét, Ciglean = Csiglján (Csiglen), între Arini = intrë Aríny (égerfák köze), Budii = Budij (hordócskák), Fęnaţ = Funácz (kaszáló), Hermán, 734Cuceul Sěc = Kucsëul Szek (száraz, vízben szűkölködő Kucsó), Spinaţe = Szpináczë és Sztyinácza (tüskés), Buiaca = Bujáká (pajkos, élén), Bercul Costii = Bërkul Kosztij (a halom berke), Nagy-erdő, Valea Bochii = Váljá Bokij (Boka (?) völgye), la Dealul Merilor = lá Gyálul Mërilor (az almafás dombnál), Ignatie = Ignátyë (Ignácz), Strîmturi = Sztrimturj (szorosok), Dumbrava, Jireadă = Zsirjáda (kazal), Izvoare = Izvarë (források), Aluniş = Álunyis (mogyorófás), sub Vezurişte = Szub Gyëzuristyë (a borfogó alatt). Erdők: Dilma, la Părăul Rîiosului = lá Pereul Rijoszuluj (? siójánál), Sub Cărpiniş = Szub Kerpinyis (a gyertyános alatt). Szőlőhegyek: la Sesuri = lá Sëszurj (a rónáknál), la Coaste = lá Kasztë (a halománl), Coastea cea Mare = Kasztjá csá Márë (a nagy domb), ennek más neve Porondbánya, la Hermani = lá Hermány (a Hermánoknál) és la Spinaţe = lá Szpináczë (a tüskebokroknál). A Bërkul luj Román, Román előnevű, gazdag ember tulajdona volt.
A Kucsëul Szek határrészben állítólag telep volt, a lakosság azonban a száraz időben beálló vízhiány miatt e helyről elköltözött.
Vize: a Kucsó-patak, mely a határon a szilágypaptelki patakkal egyesűl.
