1. Magyar-Baksa.

Teljes szövegű keresés

1. Magyar-Baksa.
Neve románul: Bocşiţă = Boksicza.
A Faluhely nevű határrészben, Dull László utódai tagjában feküdt a község, de 1601-ben Básta elpusztította. E helyen ma is kivehető a templom helye, neve: Harangláb. Az elpusztúlt község határán két út látszik, melyek egyike a kisdobai, másika a menyői határra vezet. Vén fák is vannak itt.
II. Endre uralkodása alatt ebből a falúból való volt Zsadány, a ki azt állította, hogy az ő tehenének borja volt azon ökör, a melynek elsikkasztásával Horvátba való Závida vádolja Dömötört és hogy azt ő adta Dömötörnek. Állításának igazolására Zsadány kész a vasat hordozni, de ekkor Závida bevallja tévedését.* Kandra Kabos szerint is Boka = Boksa = Baksa s ez alapon Magyar-Baksára értelmezi.*
* Kandra K. V. R. 222. lap.
* 223. l. 7 sz. j.
Baksa völgyet említ egy 1349-diki oklevél Diósad (Ód) birtok keleti felében, a mely mellett folyik el a Szilágypataka.* Ez adatunk szintén Magyar-Baksára vonatkozik.
* Jlt. (Egy mult századi másolat után).
Alsó-Baksa eredetileg Horogszegi Szilágyi Mihály birtoka volt, a ki azt hűséges szolgálatiért Szilágyi Mártonnak adományozta. László király az adományozást Csanádon 1456-ban meg is erősítette.* Szilágyi Márton másként Dobai Csete Mártonnak van mondva, a ki a Csete Pál fia.* «Az oláhbaksai határszélben – mondja Szikszai – ott áll ma is egy szép szálas erdő Csete név alatt, mely jelenleg a mocsolyai határ kiegészítő része s drági báró Wesselényi Ferencz birtoka, de régi okíratok tanúsága szerint ez az úgynevezett Várdomb 68határrészszel együtt egész a mocsolyai patakig Alsó-Baksához tartozott s itt lehetett a Szilágyiak vára is, melynek környékén részint a mocsolyai, részint az ó-baksai határhoz tartozó fennsíkon egy földvárnak és egy régi településnek nyomai a nagy mennyiségben előforduló cserép- s tégladarabok s konyhahulladékok maradványaiból tisztán kivehetők.*
* Jlt. nr. 71. perg. – Dl. 27.899.
* Gencsi lt. nr. 71.
* Szj.
1472 jul. 17-dikén Mátyás király meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Menyői Ramocsa Albert Alsó-Baksa jobbágytelkeibe iktassa be Baksai Barlát, nejét és gyermekeit meg özv. Baksai Albertné Erzsébetet, kiket ama telkek zálogjogon illetnek meg.* 1488 márcz. 13-dikán Mátyás király pedig azt hagyja meg e konventnek, hogy Adi Anna e birtokába iktassa be ennek férjét, Szilágyszegi Pált, a kit az zálogjogon megillet.*
* Dl. 27.921.
* Dl. 27.957.
1475 körül («Baxa Barla») 2 frt adót fizetett.*
* E mű I. k. 180. l.
1510-ben Császári Szele István eladta, más birtokokkal ezer forint örök áron, Báthori Gergelynek, István- és Andrásnak.*
* Lelesz, C. Kraszn. Prot. 1. folio 114. – Gencsi lt. 881. – Szgy. – Gencsi lt. 404. más.
1514-ben Lelei Kaplyon János Deésházi Antaltól akarja visszaváltani. A birtokot még Kaplyon Illés zálogosította el.*
* Dl. 36.402. Km. Prot. Magn. p. 75. nr. 1.
1518 jun. 10-dikén Szentmártoni Mártonné Köblösi Teke Ilona örökbe vallja itteni szántóföldjeit és kaszálóit Csiszér Mártonnak és nejének, Brigittának.*
* Dical.
1549-ben 25–25 dénárnyi adóval rótták meg Baksai Márton, Bálint és Ferencz, egytelkes nemeseket.*
* Szgy.
1601-ben pusztúlt el, mint említem s ettől fogva jó darabig neve is: Puszta Baksa. 1635-ben Puszta-Baksán birtokos Haraklányi Miklósné.*
* Jlt.
1669-ben Dul Péter, középszolnoki szolgabiró itt lakik.*
* Szgy. – Jlt.
Szécsi György kérésére a fejedelem rendeletére, 1684-ben nemes Nagy István biró házánál tanuvallatás folyik arról, 69ismerik-e itt az öreg Szécsi Andrásnak házastelkét, ki volt annak a szomszédja? A tanuk: Magyarbaksai Nagy András biró és Magyarbaksai István nemes személy, az első csak házhelyet tud, melynek szomszédosa Decse Jakab és a falu földe, a második pedig csak kaszálót említ.*
* Szgy.
1705-ben nemesek: Dull András, Dull Péter, Szabó János, Dull Tamás, Jankó István, Birtalan György, Hajdu János, Nagy János, Szász István, Székely István, Vérvölgyi Könyü János.*
* Szv. lt.
M.-Baksa egyike volt Szécsi György és neje, Guthi Judit ama javainak, a melyeknek felosztására 1716 jun. 20-dikán az előbbiek leánya, Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia meginti Gencsi Györgyné Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást.*
* Gencsi lt. nr. 951.
1718 decz. 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermekei megosztozkodnak a szüleikről maradt itteni részjószágon.*
* U. o. nr. 213.
1777 aug. 17-dikén tartott tanuvallomás szerint a Puszta-Baxa «vulgo Haranghegyallyán vagyi a régi faluhelyen a határban egy kaszáló rétet, melyen a tanú áll s hitét letette» m.-baksai lakos nemes Luka István és deésházi lakos Oláh János, harmincz évvel ezelőtt a Menyői Gólyáktól vérség jussán váltottak ki s kétfelé osztották.*
* Szgy.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a községből a következőket.
Főbb birtokos: Farkas József; kisebb birtokosok: Dull László és Lajos, Szabó Ferencz, Dul Sándor, Dul Ferencz, Gyárfás Pál, Sebes Ferencz, br. Wesselényi Farkas, Orgován Ferencz, Kincses István, Vajda László, Jákobfi Kristóf; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Luka Ferencz, Márton Zsigmond, Alszegi Péter és Sándor; pap: Popa Juvon oláh; lévita: Nagy András ref.*
* Szv. lt.
701805-ben megeskették a következő adómentes nemeseket: Dúll Sándor, Farkas János és Dúll Antal; adózó nemeseket: Luka Ferencz és fia János, Alszegi Sándor és fia János, Alszegi Péter és fia György, Márton Zsigmond, Alszegi János.*
* Szv. lt.
Református egyháza a Básta csatái után nem is állt helyre. 1773-ból Sárkány Mihály lévitáról tudunk.* 1800 elejéről van említés még lévitákról, de már 1820 után az sem volt, 1883-ig mindaddig míg elemi iskolát nem szervezett az egyházközség. Még 1620 előtt Diósad filiája.* Anyakönyvét 1750-től a diósadival együtt vezetik.
* A diósadi evang. reform. egyház levéltára.
* Névkönyv. ev. ref. 1879. 50. l.
Gör. kath. temploma fából épült.
Lakosai számáról csak az újabb időkből vannak adataink, mert 1715-ben és 1720-ban kimaradt az összeirásból.* 1847-ben 511 a népesség száma, még pedig gör. kath. 270, evang. reform. 240.* 1890-diki lélekszáma 284; nyelvre nézve magyar 40, oláh 244; vallásra nézve róm. kath. 1, gör. kath. 241, evang. reform. 38, izr. 4. Házak száma 57.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Nagyv. Nvk. 1847. 99 l.
1895-ben gazdaságainak száma 63. Területe 1070 katasztrális hold, a melyből szántóföld 654, legelő 191, rét 126, kert 18, erdő 4, szőlő (parlag) 2, terméketlen 75 hold.*
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 1622 K. 56 fil. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1525 K. 50 fil.
Határrészei: Szirpó, Horgas, Irtás, Hágó-tető, Dióbokor, Büdösszék, Láb, Puszta, Békás, Faluhely, Sűrű, Hosszúrét, Dániel kerített rétje, Füves-domb, Ravaszlik, Szarkahegy. Kútak: Bodon-kút, Büdösszék.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem