1. A vár fekvése és romjai.
1. A vár fekvése és romjai.
Mint Bél Mátyás írja: Valkóvár hajdan a megye lakosainak a barbárok betörései ellen menedéke. A Réz hegység tövében feküdt, meredek helyen. Már (1753) romokban hever.* Valkó vára a Váralja község közelében levő Pláj nevű hegyen emelkedett, a melynek tetején szép romjai ma is megvannak. A természet szépségeivel gazdagon megáldott pont az. A Pláj s a Ptyëtrilë relë (rossz kövek) hegyek közt a Berettyó tör át, mely a Plájt keleti oldalán mosa, míg a Berettyóhoz ép a hegy lábánál ömlő Halastó nevű patak* a Pláj északi oldalán csörgedez. Itt a vizek övezte gyönyörű, ma sűrű erdővel borított hegy tetején állt a híres vár, a melyről a nép ma is beszél s azt tudja róla, hogy ezelőtt ezer esztendővel (a nép szereti a kerek számokat) védelmi helyül épült ádáz ellenségek ellen; innen lövöldöztek az ellenségre Nagyfalu, Zovány, Ipp felé s közelebb hatolni nem is mert az ellenség. Egy ezred katonával volt a vár megrakva rendszerint…!
*Bél M.: Comp., 120. lap.
*Nem érdektelen megemlíteni, hogy ez a patak maig megtartotta – a környék tiszta oláh lakósságú népénél – eredeti magyar nevét, oláhul is: Halastó az.
Fönt a tetőn a körsánczokkal (körülbelül 300 méternyi kerülettel), majd körfalakkal erősített helyen belül négyzetalapú építmények romjai vehetők ki. A vár nyugoti oldalán hatalmas falromok állanak ily négyzetalapon. Az oldalfalakból 244még 13–15 méter magas részek állanak ki. A négyzetalap oldalhossza 9 méter; a falak vastagsága 2.225 méter. Ez bizonyára egyik egy védőtorony maradványa, melynek három szögletén (észak, kelet, dél) a falak testszögeikkel meglehetősen ép töredékei a hatalmas védőműnek. Hasonló építmény lehetett a vár északkeleti oldalán is, hol szintén 13–15 méternyi falrészek magasodnak még ki. A vár keleti oldalfalából is megvan még mintegy 1.95 méter magas, 180 méter szélességű falrészlet s e helyt egy pincze omladékaira is bukkanunk.
VALKÓ VÁRÁNAK ROMJAI.*
*Valkó várának romjai. Fényképfölvétel után.
Bunyitay azt tartja, hogy Valkó vára csakhamar a tatárjárás után keletkezett s hogy 1149-ben még, mikor IV. Béla adománylevele* egyszerűen Valkót említ, nem létezett. A vár 245alaptervezetét a biharvármegyei fenesi váréhoz hasonlítja, melynek rajzát A váradi püspökség történetében (II. kötet) közli. «Alaptervezete – úgymond – háromszögű; öregtornya ennek is a leggyöngébb oldalon áll, csakhogy itt nem hengeralakú, hanem négyeget képez. Egy-egy oldala kívül közel 9 méter, falainak vastagsága több mint 4 méter». 1886-ban Bunyitay a terméskőépületnek a belső két szögletében látott még egy-egy faragott kőgyámot, mely a boltozatot tartotta. Az öreg toronyból kelet felé, a vár déli oldalán terjedelmes épületnek, talán épen a hajdani palotának alapfalait véli, hasonlóképen az északkeleti szögleten, a hol mint fönnebb is említettem, néhány méternyi magasan egy csonka torony is emelkedik. Udvarát, falait már akkor «benőtte s elborította az erdő, mint történetét a feledés».*
*Wenzel G.: Árpádkori új Okmánytár, II. 208. – VII. 284. l.
*Bunyitay: I. m. 27. l.
