57. MAGYARLÓNA

Teljes szövegű keresés

57. MAGYARLÓNA
1298-ban villa Louna néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 362.) 1332-ben és 1519-ben Lona, 1652-ben Szász Lona a neve. (C. Suciu: i.m.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 20 banálist fizet, majd 40 új banálist és 40 dénárt, 1333-ban 7 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 134.; Documente. XIV. C., III. 145.; Györffy: i.h.)
1288-ban Mikud bán Péter püspöknek adja birtokul a szomszéd Garab-kolostort patronátusi jogával együtt. Egy 1519. évi oklevél szerint is: possesio episcopalis. (Beke: i.m. 134.; Cista Capituli. f.5., p.12.; C. Suciu: i.m.)
A korai püspöki patronátus és az ásatások alapján joggal teszik a templom eredetét az 1300-as évek elejére. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 665.) Ezt erősíti meg a helyi hagyomány és erre utaló egykori, 1652-ből való előneve (szász), ami arra utal, hogy szász telepítés volt. Ennek ideje pedig ezen a tájon legkésőbb a tatárjárás előtt lehetett. (Göllner: Geschichte der D. in R. 29.) A XVII. századtól magyarosodnak el a szászok.
A templom mai formája gótikus, bár „görbe északi falai” egy régi, félköríves ízlésű templom falaira utalnak. (Kelemen: Művészett. I. 81.) Szentélye tiszta gótikus stílust képvisel: a nyolcszög három oldalával záródik, és két ablaka megtartotta régi keskeny csúcsíves formáit és egyszerű kőrácsait. A hajó ablakai félkörívesek, de ezt a későbbi átalakításnak köszönheti. Csúcsíves a diadalív és az eredeti alakjában megmaradt déli kapu is. A diadalív mellett megmaradt egyetlen csonka vállkő és a szentélyzáródás északi támpillére azt árulja el, hogy a szentély eredetileg boltozatos volt.
Jeles értéke a templomnak a hajót egész hosszában és szélességében fedő kazettás mennyezet 120 kazettája, melyből 42 keretdíszítéses, mértani mintákkal, a többi, különösen 72, gazdag virágdíszes változatosságot mutat, közöttük gyengén sikerült állat- és emberalakok bibliai képeivel.
Egyik kazetta felirata korát is jelzi: 1752, diebus Augusti. A legénykarzat feliratából szerzőjét is ismerjük: „Laurentius Umling artifex Claudiacus. Anno Domini 1752, Diebus Augusti.” (Kelemen: i.m. I. 84.)
Tornya új, a XIX. századból. Elődje fatorony volt. Ma is meglévő harangjának korát felirata jelzi: „Cristus, rex. venit. in pace. deus. homo. factus. est. anno Domini MCCCC8II.” (Kelemen: i.m. I. 82.; Ref. Névkönyv. 1871).
A középkori tiszta katolikus falu a reformációig elveszíti szász jellegét és a reformáció során ezért nem marad lutheránus, hanem tovább lép és református lesz, templomával együtt.
A XVIII. században református anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 185., még Szász Lunának írva; Helységnévtár. 1913.)

Református templom

Református templom

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem