13. DÉVA
13. DÉVA
1269-ben jelentkezik először az oklevelekben Dewa vára. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 291.; C: Suciu: Dicţionar istoric.) 1303-ban ismét Dewa, 1449-ben oppidum Dwa a neve (uo.)
1307-ben már plébániájáról van adat.
1332-ben plébánosa Benedek, aki a pápai tizedjegyzék szerint 4 pensa dénárt fizet és 25 dénárt, majd 3 pensa dénárt. (Györffy: i.m. III. 292.; Documente. XIV. C., III. 129.)
1391-ben János esperes a plébános (Beke: Az erd. egyházmegye. 12., jegyz.; Urkundenbuch. III. 36.), 1490-ben Lőrinc, aki javait a Szent Lőrinc-oltár javára hagyományozza. Ezek a javak Oláhfenesen voltak. (Erdélyi Káptalani levéltár. 356., Cista Cap. f. 4, n. 16.).
1526-ban István a plébános. (Budai: A hunyadi főesperesség. 28:) Temploma román kori a XIII. századból.
Hunyadi János restauráltatja (Bíró: Erdély művészete. 26.; Balogh J.: Az erd. renaissance. 50, 186.), amire Hunyadi János címere is emlékeztet. Kővári szerint egyike volt legrégibb templomainknak, belsejében több feliratos kővel (Kővári: Erdély régiségei. 231.; Beke: i.m. 121.), többek között a Bakó Katalinéval 1554-ből. A XVI. században a törökök többször feldúlják.
A templomot lebontják és helyébe egészen újat építenek. A hajó terébe benyúló, oszlopokon álló tornya volt.
Falfestményeit a Műemlékek Országos Bizottsága megmentette másolatban. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 209, 230, 251.) Védőszentje Szent Miklós volt.
A dévai vár helyén, a tatárjárás előtt, királyi udvarház állott, és a tatárjárás után 1269-ben épült Déva vára, amelyben bizonyosan mindig volt kápolna.
A reformáció századában a középkori katolikus lakosság a templommal együtt református lesz. A XVIII. században református anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 182.)
A XVIII. század elején, 1710-ben bulgárita ferencesek telepednek le és kezdik el újra a katolikusok gondozását. Előbb kápolnát építenek, majd templomot, 1723-tól pedig rendházat. (Schematismus. 1882. 88.) 1725-től a XVIII. század végéig a vár kápolnájában ferencesek működnek.
A várat az 1848-as években robbanás dönti romba. (György: A Ferencrendiek. 397.)
E század elején Déván római katolikus, református és lutheránus anyaegyház van. (Helységnévtár. 1913.) 1911-ben itt bukovinai székelyek telepednek le, és részükre külön templom épül.
Katolikus templom
Református templom
Új katolikus templom
