24. HARASZTOS
24. HARASZTOS
1291-ben Hory néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1332-ben Harastus (Beke: Az erd. egyházmegye. 192.; C. Suciu: i.m.), 1592-ben Haraszto (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint kétszer is 40 dénárt fizet.
A középkori templom a falutól keletre állott, ahol a Pusztatemplom helynév őrzi emlékét. Orbán Balázs idejében nyomai, faltöredékei még tanúskodtak templomáról, valamint az Egyházpataka elnevezés is.
Az egykori templom körül fekvő falu akkori neve Hori volt, s innen költözött őslakossága a mai helyére, Harasztosra, és a régire emlékezve használták a Hori-Harasztos elnevezést is. Az ősi templom a régi helyén még sokáig, 1704-ig fennállott. Ekkor a kurucháborúk következtében leégett s helyette már benn a faluban építették a ma is fennálló templomot. 1815-ben ez is leég, 1818-ban állítják helyre. (Ref. Névkönyv. 1867. 31.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 183.) és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
A katolikusok a XVIII. század közepén jutnak újra szóhoz. 1770–1783 között templomot építenek. 1915-ben ez is leég a falut pusztító tűzvész miatt.
A XVIII. századtól katolikus egyháza is van (Benkő J.: Transsilvania. II. 163.), így századunk elején a református mellett katolikus anyaegyház is működik. (Helységnévtár. 1913.)
Régi kastélya az Orbán, majd a Toroczkai család birtokában állott, az 1754. évi leltár szerint még teljes épségben. Ennek egyik részében templommal. A várszerű erős kastélyból a múlt század elejére már csak romok maradtak. (Orbán: Székelyföld. V. 81.)
Katolikus templom
Református templom
