129. VINGÁRD
129. VINGÁRD
1309-ben Wyngartkyrsche néven jelentkezik először a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 193.; Suciu: Dicţionar istoric.) 1329-ben Wyngarthkeerh, 1332-ben Vingarthkyr, 1345-ben Vengherskyrh alio nomine Guga, 1425-ben Vingard, 1506-ban castrum Wyngarth, 1528-ban Vengertzkirg a neve. (Györffy: i.h.)
1309-ben plébániatemploma van, papja, Bertalan a székeskáptalan és a szász papok perében szerepel. Templomáról tanúskodik neve is: kirchen. (Györffy: i.h.; Beke: Az erd. egyházmegye. 93.)
1332-ben név nélkül szereplő plébánosa a pápai tizedjegyzék szerint 4 garast és 60 régi banálist fizet. Ugyancsak 1332-ben János pap fél márkát és 1 lotó ezüstöt, 1333-ban 5 lotót, 1334-ben 5 lotót, majd 7 lotót, 1335-ben 5 lotó ezüstöt. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 130, 139, 158.; Beke: i.m. 102.; Batthyaneum. II. 130.)
1430-ban István a plébános: Stephanus capellanus nobilium in Weingartskirchen. (Urkundenbuch. IV. 404.) 1511-ben Demeter plébános igényt tart a zilahi plébánia javadalmára is, azon a címen, hogy arról András argesi püspök lemond. (Beke: i.m. 102.; Batthyaneum. i.h.)
Első templomának helyébe új templom épül, a XV. században. Építési dátumát a templom homlokzatán olvasható kőbe vésett felirat is megörökíti: Hoc opus fecit fieri Magnificus Johannes Geréb de Vingart Anno D. MCCCCLXI. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 72/12.)
A templom egyhajós, hosszú szentéllyel. Késő gótikus stílusú és torony nélküli. Hosszú szentélye szerzetesi típus és rokon a kolozsvári (Farkas utcai) ferences és a tövisi szintén ferenceseknek épült Hunyadi-templommal. Nem lehetetlen, hogy János mesternek része volt az építkezésben.
A szentélyt csúcsíves diadalív választja el a hajótól. Gótikus boltozatú és a nyolcszög három oldalával zárul. A XVIII. században a hajót barokkos dongaboltozattal látják el. Az eredeti boltozat hálós lehetett, míg a szentély keresztboltozatos, egyszerű bordákkal. A bordák záróköveire címereket faragtak: országcímer, Geréb család címere (koronás oroszlán), Hunyadiak gyűrűs hollója. A Geréb család ugyanis közeli rokonságban volt a Hunyadiakkal: horogszegi Szilágyi Zsófia
volt az egyik Geréb felesége. Gyermekük a későbbi erdélyi püspök, Geréb László, 1476-tól. (Balogh J.: i.m. 182.)
A templom nyugati és déli bejáratát dúsan faragott pálcaműves késő gótikus kapuk díszítik. A nyugati kapun ismét jelentkezik a Geréb és a Szilágyi címer. A két bolt szakaszos sekrestyébe szintén késő gótikus pálcaműves kapu vezet. (Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 153–154.)
Védőszentje Szt. János apostol vagy Szt. Jakab. Keresztelőmedence 1461-ből. A templomtól nyugatra vár álott, melyet 1544-ben leromboltak.
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 209.; Helységnévtár. 1913.)
Református templom is van. 1748-ban katolikus kápolna épül. (Fabini, Schematismus 1913)
Lutheránus templom
A lutheránus templom befalazott bejárata
A lutheránus templom oltára
