SZERZETESNŐK KLASTROMA
SZERZETESNŐK KLASTROMA
1501-ben a besztercei apácák klastromát beiktatják Porkoláb Demeter szentmihálykövi javaiba. (Beke: i.m. 116., jegyz., a Kolozsmonostori Levéltár 318-ra hivatkozva.) Mindenképpen domonkos apácákról lehet szó, mivel Szentmihályköve is a domonkos kolostor régi otthona volt.
1502-ben Mara Alb végrendelkezik az apácák klastroma javára. (Beke: i.m. 116., lásd Kolozsmonostori Levéltár. 782, 6 láda.)
1431-ben Moldner Péterné a Boldogságos Szűz-templománál (Ferencesek templománál) szolgáló beginák javára végrendelkezik. Eszerint ferences apácák is voltak. (György: i.m. 647.; Az erd. kat. múltja és jelene. 34.)
A katolikus egyház a XVI. században teljesen megszűnik, templomai és hívei a lutheránus egyházhoz kerülnek. 1524-ben az új hit híve Cerusius plébános. (Ref. Névkönyv. 1889. 23.) Az új hitre való áttérés 1542-re tehető, ugyanis ekkor távolítják el a képeket
a templomból (Kemény–Gyimesy: i.m. 78.) és űzik ki a következő évben a szerzeteseket.
A változáskor a szászok a lutheránus vallásnál állapodnak meg, a magyarok tovább lépnek és reformátusok lesznek.
A katolikus élet a XVIII. században indul meg újra, amikor előbb a piaristák (1717-ben), majd a minoriták telepednek le a városban (1724-ben). Az egyházközséget a piaristák szervezik meg, 1719-től plébániai ranggal. Templomuk 1787-ből való. 1879-ben egyházmegyei papok a plébánosok. (Schematismus. 1882. 158.)
A lutheránus vallás a XVIII. század elején is anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.), míg a református egyház a XVIII. században csak leányegyház. Mai templomukat 1865–1887 között építik. (Benkő J.: i.m. II. 193.; Kovács: Magyar ref. templomok II. 685.)
Református templom
