13.
13.
Hosszútóthy László püspöknek benyújtott emlékirata a váradi püspökség tiszántúli hat falujának birtoklása tárgyában. Torda. 1635 április 18-án.
„Az váradi püspökséghez tartozó jószágoknak, úgymint Kis-Rhábénak, Udvarinak, Bárándnak, Püspök-Ladánybeli portiónak, Fürednek és Turpásztónak állapotja ily charba jutott volt az Cároli Tractában 1619. esztendőben, mely tractában 399Palatinus uram ő nagysága volt akkor praeses commissionis Császár Urunk ő Felsége részéről.
Az szombati tractában ily articulussal ment volt az megnevezett jószágok dolga az Cároli tractára: De bonis Episcopatus Varadiensis, semper libere possessis, sub termino Caroliensi decidetur.
Az károli terminusban azért előkölt az megnevezett jószágok dolga, és ultro citroque bizonyságra kelvén ez dolog, megbizonyította az váradi püspök, ki akkor Thelegdi János uram volt, hogy az felül megmondott jószágoknak szabad usussában voltak mindenkor az váradi püspökök, nemcsak leveleket pedigh, melyek sokak bizonyságit contineálták magokban az dologrúl, hanem eleven bizonyságokai is evincalta az szabad usust Thelegdi uram, kik közöl némelyeket maga Palatinus uram, akkorbeli főcommissarius erős hit alatt publice esküttetett meg, és kiváltképen egy Oroszy Jánost, ki szegény Pethe Márton uramnak, váradi püspöknek szolgája volt. Állatták az erdélyi uraimék is az dolgot, hogy ők is bírták volna az jószágot.
Az deliberatio az két felől, az békességre tekéntve, arra ment, melyrűl levelet is adtának magok pöcsétjek és subscriptiójok alatt, mind az két részről való commissarius urak, hogy az váradi püspökök az ő usussokban helyheztessenek és abban meg ne bántassanak.
Ez meglevén, az erdélyi uraimék mingyárást kívánták, hogy az megnevezett faluk jövedelmérűl újonnan valami bizonyost concludálna az boldogemlékezető Marcus Crisinus, ki az nemes esztergomi cáptalannak prefectusa volt akkor Széplakon, Cassa mellett, és az ki Telegdi uram képében, úgymint váradi püspök képében jelent volt Cároliban az dolognak promotiójára, az mint megtetszik az maga kezével irt levelbűl, melyet Telegdi uramnak mindgyárást az dolognak decisioja után irt és most is megvagyon in specie.
Az dolog azért immár abban volt, hogy az meghnevezett jószágok uroknak tartsák az váradi püspököt és szokás szerint adózzanak neki.
Ez lévén, azután egy néhány holnappal történék az 1619 esztendőbeli támadás és az boldogemlékezető Crisinus is megöleték Cassán, az jószág azért meg elszakasztaték az váradi püspököktűl.
400Az pacificatiós hogy meghlének, szegény meghholt Bethlen fejedelem nemcsak szóval, hanem levelével is meghadta Piber János uramnak, akkorbeli váradi püspöknek az meghnevezett jószágokat, de minthogy csak egymást érte az újobb-újobb támadás, mikor szinte akarta az jószágnak usussát apprehendalni, kételenétetett az violentusok kezénél hadni az ő meghitélt és meghadott igazságát.
Most immár, mivelhogy Isten kegyelmességébűl az békeségnek az előbbeni állapotra köll jutni, hanemha az meghlett végezés ellen lészen az intézkedés; de egyébaránt az váradi püspöknek megh köll az ő jussának és igazságának lenni.
Az posonyi végezis de restitutione bonorum, melyet az szegény meghholt erdélyi fejedelem diplomájával erőséjtett megh. az tartotta, hogy az 1619 esztendőtől fogva elfoglalt jószágok kinek-kinek meghadassanak, minthogy azért az meghnevezett jószágoknak usussa az váradi püspöktől az meghmondott 1619. esztendőben foglaltatott el, az diploma is azt kívánta volna ez ideig is, hogy az jószágok restitualtattak volna.
Mint adóztanak légyen az felül meghmondott jószágok régenten az váradi püspököknek, arrúl az szepesi camora az következő signaturát adta ki:
In inquisitione de bonis Varadiensibus per reverendissimum dominum Joannem Telegdy instituta haec signatura ratione proventuum reperta est.
Anno 1580. 81 et 82. Bornemisza Gergely váradi püspök idejében volt Arachy Péter ispán váradi püspökséghez való falukban; azután anno 1583 és 1584. volt Nagy Gáspár és Horvát Boldizsár ispán Bornemisza Gergely idejében. Rudolphus császár számára az szepesi camarára bírták három esztendeigh, Olayos István birta ispánságul; Rudolphus császár ő felsége adta Pethe Mártonnak váradi püspökséget ezen jószággal együtt anno 1587. Pethe Márton uram ő nagysága újonnan adta az tisztet Olayos Istvánnak, birta két esztendeig. Anno 1590. adta Ciffra Istvánnak és Nagy Istvánnak, azok bírták másfél esztendeigh. Azután adta Orossy Jánosnak, az is birta két esztendeigh tisztül. Azután hol egy rendbeli szolgáit jártatta az jószághban, hol mást, mindaddigh, migh Micatius uramnak adta ő felsége az váradi püspökséget mind jószágostul. Micatius uram újonnan adta az tisztet Olayos Istvánnak, ő sokáigh birta.
401Volt ennyi adójok:
| Püspök-Ladánnak… | iuvenci | 8 |
| meddő tehén | 8 |
| egy csődör | 1 |
| Kis-Rábé… | tulok | 4 |
| meddő tehén | 4 |
| csődör | 1 |
| Báránd… | tulok | 8 |
| meddő tehén | 8 |
| csődör | 1 |
| Udvari… | tulok | 8 |
| meddő tehén | 8 |
| csődör | 1 |
| Thur-Paztoh… | tulok | 10 |
| meddő tehén | 12 |
| csődör | 1 |
| Füred… | in paratis fl | 75 |
| Tulok | 8 |
| meddő tehén | 8 |
| csődör | l |
| Néha többet is adtanak. |
Az morotvákbul fele hal járt.
Ezeken kívül az faluk szép ajándékokat: darutollakat, szőnyegeket, paplanokat, csizmát, kapczát, papuczot eleget adtanak.
Kívül: „Memoriale ratione bonorum ad episcopatum Varadiensem pertinentium. 18-a Aprilis Thordae anno 1635. Productum”.
(Papír, két íven. Orsz. Ivf. kincst. oszt.: Ecclesiaslica, 66. 49.)
