Telegdi klastrom.
Telegdi klastrom.
Templariusok vagy apátság? – Csanád érsek második biharmegyei alapitása. – A telegdi klastrom hosszu fennállása, de annál rövidebb története.
Szent-Ferencz szigorubb rendjének történetirója nem ismeri, mert talán az ugynevezett conventualisokhoz tartozott; de Pázmány Péter határozottan szól róla azon érdekes megjegyzéssel, hogy e rend tagjait Csanád érsek telepitette Telegdre, a templáriusok egykori klastromába 1335-ben.* A «veres barátok»-ról szóló hagyomány, ugy 457látszik, már Pázmány korában is élt a nép között s a halhatatlan bibornok e hagyományt vehette tudósitása alapjául, mert hogy a mai Mező-Telegden – Pázmány tudósitása ide szól – valaha templáriusok laktak volna, annak legkisebb elfogadható nyoma sincs történeti emlékeinkben.* De minden valószinüség szerént volt ott valamely monostor, mely Csanád érsek korában már elhagyatva állt s az érsek azt népesithette meg Szent-Ferencz szerzeteseivel. Telegd szintén már az Árpádok alatt egy tekintélyes nemzetségi birtok központját képezé, melyhez a Sebes-Körös völgyén még tizenegy község tartozott* s ily központ ama korban nem állott monostor nélkül, mint később csakugyan találunk benne klastromot.
«Telegdiense (claustrum) olim templariorum: restauravit et dedit Franciscanis anno 1335. Chanadinus Archi-Episcopus Strigoniensis.» Péterffy K: S. Concilia. II. 281. l.
«Relationi huic assentiri difficile est» mondja a telegdi templáriusokról szóló tudósitásra Fuxhoffer-Czinár: Monasteriologia. II. 164. l.
E községek: Bertény, Boros-Telek, Szakadát, Szabolcs, Pósalaka, Sonkolyos, Dubricson, Telki, Jenő, Battyán s Telkesd egy része. Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: N. R. 922. 14.
Hajdani monostorának mintegy árnyéka gyanánt tünik fel amaz apátság, melyet szerzetesrendeink történetirói Szent-Gábor főangyalról czimeznek s helyéül Mező-Telegdet jelölik ki. Ez apátság egykori létezése bizonyos, de helyisége nincs kellőkép meghatározva, sőt ellenkezőleg, amit e meghatározás indokolására felhoznak, az épen Telegd ellen szól s a kérdéses apátság helyéül a szintén biharmegyei Gáborjánt sejteti, amint kétségtelen is, hogy nem mező telegdi, hanem gáborjáni apátságot kell értenünk alatta.*
«Tres passim a nostris in provincia Bihariensi recensentur Abbatić. Prima: B. M. V. de Szent-Jobb, secunda Bibariensis oppidi (!) etiam B. M. V. tertia denique de Mezőtelegd. Hanc et Vindisch et compendiator Belii eo cum axiomate referunt fuisse Abbatiam celebrem. Bonbardi in Topographia Hungarić Abbatiarum Bihariensis (Szent-Jobb) et Mezőtelegdiensis suo tempore rudera superfuisse narrat, seculo nempe XVIII-vo (látta a telegdi vár romjait). Ladislaus Thuróczi in elegante sua Hungaria tres ćque enumerat Abbatias Comitatus Bihariensis, duos ut supra B. M. V. tertiam sine certo loco S. Gabrielis.» Fuxhoffer-Czinár: Monasteriologia. I. 297. l. – Lásd fentebb: Szent-Mihály főangyal gáborjáni apátsága.
Különben is az állitólagos telegdi apátság a Ferencz-rendüek Telegdre jövetele előtt létezhetett, de ugyanakkor léteztek volna ott a templáriusok is, ez pedig együtt véve egy olyan hely és birtokra nézve, mint Telegd, nemcsak szokatlan, hanem terhes is lett volna. Ennélfogva 458csak az egyiket fogadhatjuk el, éspedig a valószinübbet: az apátságot, de ezt sem Szent-Gábor czime alatt, mert e czimre a szintén csak véleményezett telegdi apátságnak történeti jogosultsága nincs.
Hogy Csanád érsek, a volt váradi prépost s a váradi kiskáptalan alapitója, mily módozattal tette le e másik biharmegyei alkotásának alapjait? arról hallgatnak történeti forrásaink, valamint általán tovább, mint két századon át nem értesülünk a telegdi klastrom sorsáról. De hogy e hosszu idő alatt folyton létezett s buzgalma és munkásságával nemcsak kegyurai, a Telegdyek, hanem az egyszerü nép rokonszenvét is meg tudta nyerni: azt igazolják azon történeti adatok, melyek e klastromot annak már csak megszünte után emlegetik.
Csanád érsek késő utódjai: Telegdy Mihály és Miklós nagy meghasonlásba estek egymással: Miklós az uj hit hive lett s azon javakat, melyeket ősei a birtokaikon létezett egyházak s egyházi személyek részére adományoztak, elfoglalta. Mihály, ki hű maradt atyái hitéhez, azon alapon, hogy a kegyuri jog kettejöket közösen illette, az elfoglalt javakból két egyenlő részben osztályt követelt.* Miklós erről elejéntén hallani sem akart, de végre küzdelmes per után megirták az osztálylevelet, melyben apróra elő van sorolva, hogy az egyházi javakból kinek mi jutott?
«Curia et hortus Cśnobii iuxta ipsum Claustrum existens in duas partes ćquales» etc. Br. Vesselényi-család levéltára.
E levél vet világot a telegdi klastrom multjára is s megtudjuk belőle, hogy a szerzetesek leginkább a kegyuri család évenkénti kegyes adományaira s a nép alamizsnáira voltak utalva, mert birtokaik oly csekélyek valának, hogy az élet szükségeit csak kis részben fedezheték s mindössze egy kevés szénát adtak teheneik s a vendégek lovainak számára és egy kevés bort asztalukra.
Nevezetesen volt egy kuriájok s kertjök a klastrom mellett,* továbbá egy-egy szőlejük Telegden és Szabolcson, melyek közől az utóbbit Okos György, Telegdy Miklós őseinek jobbágya hagyományozta lelke üdvösségéért örökös misére a klastromnak;* végre szintén egy-egy rétjök ugyancsak Telegden és Szabolcson, melyek közöl a telegdi – «Barátok rétje» nevet viselt.* De annál gazdagabb volt klastromuk 459egyháza, mert nem kevesebb, mint ezer kétszáz magyar forint becsára volt azon arany-ezüst szent edényeknek, s drágakővek és gyöngyökkel kirakott egyházi öltönyöknek, melyeken a két atyafi-testvér szintén osztozott s melyek közt valánek kétségkivül a klastrom volt ruhái s edényei is.*
«Curia et hortus Cśnobii iuxta ipsum Claustrum existens in duas partes ćquales» etc. Br. Vesselényi-család levéltára.
E munka I. kötete 431. l. – «Vineas ad Claustrum Thelegdiense pertinentes ex progenitorum suorum largitate eo dedicatas fuisse, similiter et fenetum in territorio Szabolcs existens» etc. .In territorio Thelegd essent duć insulć: «Barátok-rétje megett kis fizes» etc. Br. Vesselényi-család levéltára.
E munka I. kötete 431. l. – «Vineas ad Claustrum Thelegdiense pertinentes ex progenitorum suorum largitate eo dedicatas fuisse, similiter et fenetum in territorio Szabolcs existens» etc. .In territorio Thelegd essent duć insulć: «Barátok-rétje megett kis fizes» etc. Br. Vesselényi-család levéltára.
«Insuper res ecclesiasticć, nempe aureć, argenteć, gemmćque, ac alii lapides pretiosi et margaritć, item indumenta sacerdotalia et altarium ad summam fere mille ducentorum florenorum hungaricalium extendentia ab antecessoribus et patribus nostris ad ipsas ecclesias ordinata... quibus... ipsć ecclesić et Cśnobium monachorum fuerant decoratć et refertissimć.» Br. Vesselényi-család levéltára.
Csak «volt» mondjuk, mert ugyanezen alkalommal Mihály és Miklós urak Telegd két egyházán is megosztoztak, s a klastromi egyház, mely temetői joggal birt,* az ősi hit hivének, Mihály urnak jutott, hogy – mint az idézett oklevél mondja – «vallása szertartásait ott folytathassa... de a két különböző vallás papjai egymást megbecsüljék.»* Telegdy Mihály papjai azonban már ekkor nem voltak szerzetesek, mert a Szent-Ferencz-rend tagjai 1561-ben már ejhagyták volt telegdi klastromukat.*
«ad murum Cymeterii eiusdem claustri. i. h.
«Michael Thelegdy suas, quas amplectitur cerimonias in Claustro, Nicolaus autem in templo Sancti Stephani... continuare et exercere possint libere... cautela ista interiecta, quod ordines ecclesiastici unus ab altero honorifice et pacifice conserventur.» i. h.
«Quia autem iam huiusmodi ritus ecclesiastici desierunt, monachi etiam cśnobiaum (Telegdiense) incolere defecerunt.» Br. Vesselényi-család levéltára.
Ma már e klastrom egykori helye is bizonytalan. A hagyomány szerént azon emeletes urasági épület lett volna, mely a protestans egyház éjszak-keleti végében áll, ami lehetséges is, csak az a bökkenő, hogy ott egyháznak semmi nyoma; pedig a klastromnak, mint láttuk, külön egyháza volt. Annyi bizonyos, hogy benn a városban állt, de kérdés, hogy a régi vár falain belül-e?
