A szent jobbi konvent tagjai.
A szent jobbi konvent tagjai.
1469. Mihály áldozár; él 1483-ban is, mert ekkor mellette egy másik Mihály is emlittetik ifjabb előnévvel.*
Kállay- és gr. Károlyi-család levéltára.
1469. Bálint áldozár.*
Kállay- és gr. Károlyi-család levéltára.
1469–1484. Mátyás áldozár.*
Kállay- és gr. Károlyi-család levéltára.
1471–1478. Ipoly áldozár, őr (custos.) Következő társaival együtt a konvent többrendbeli kiadványa alatt előfordul, nevezetesen azon határjáró oklevél alatt, melyet 1471-ben Nyiregyház, Oros, Nagy-Kálló stb határairól két példányban, hártyán, félselyem zsinórról függő pecséttel kiadtak.*
Kállay- és gr. Károlyi-család levéltára.
1471–1478. Miklós áldozár.*
Kállay- és gr. Károlyi-család levéltára.
1471. Ambrus áldozár.*
Kállay- és gr. Károlyi-család levéltára.
1471. László áldozár, ki Zegy (Szegi) Bertalan király emberével Bayony Istvánt s fiait: István mester váradi kanonokot és Miklóst a békésmegyei Szerep és tartozékainak birtokába beiktatá.*
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 856. 12.
1471. István áldozár.*
Kállay- és gr. Károlyi-család levéltára.
1471. Demeter áldozár.*
Kállay- és gr. Károlyi-család levéltára.
Balás áldozár 1478–1479. években fordul elő. Nevéhez oly esemény emléke fűződik, mely a legkomolyabb zavarba ejté a konventet. Károlyi János 1479-ben megkérte Mátyás királytól a szatmármegyei Apáti birtokban rejlő fiscusi jogot, azt meg is nyerte, s a király parancsot küldött a szent-jobbi konventre, hogy Károlyit a nevezett birtokba iktassa be. A konvent Balás áldozárt küldé ki, ki Berei János király emberével az atyafiak és szomszédok jelenlétében teljesité a beiktatást minden ellenmondás nélkül, miről a konvent Balás és Berei öszhangzó jelentése nyomán pecsétes levelet is adott.* Azonban nehány 347hét mulva Károlyi András s rokonai: Lancz Mihály és László panaszt emeltek a királynál, hogy Károlyi János őket Apáti birtokából, melyhez nekik is joguk volt, álnokul kijátszotta, mert a beiktatásnál király embere helyett saját tisztjét szerepeltette, a konvent bizonyságát pedig, hogy meg ne ismerjék, világi ruhába öltöztette.* Legalább igy adják elő a panaszos felek ez ügyet, de előadásuk, mint általában minden vád, aligha vehető teljes egészében igaznak. A kérdéses beiktatásnál mindenesetre történt valami hiba, mert a konvent, észrevévén bizonyosan a hibát, emlitett iktató levelét másodszor kiadni már vonakodott;* de konventjeink akkori zilált viszonyai között sem tehető fel, hogy a szent-jobbi konvent oly nagyon is átlátszó cselszövényhez, mint a fentebbi, szándékosan hozzájárult volna. Ily merényletet Mátyás király, ki a bünösökre épen ugy, mint ellenségeire azonnal 348le szokott csapni, nem hagyott volna büntetlenül, de büntetésről az 1481-iki országgyülés végzései sem szólanak; ellenben a szent-jobbi konvent még éveken át zavartalanul folytatja hiteles-helyi működését egész 1486-ig, midőn feleveniték ugyan, mint láttuk, az 1351-iki végzést a kisebb hiteles-helyek megszüntetéséről, de «nem valamely vétek miatt»,* és nem csupán Szent-Jobbon, hanem az összes kisebb konventekben is.
«una cum prćfato Johanne de Bere homine suo regio, nostrum hominem videlicet virum religiosum fratrem Blasium presbiterum socium et nostrum conventualem ad premissa fideliter exequenda nostro pro testimonio fide dignum duximus destinandum; qui exinde ad nos reversi nobis uniformiter retulerunt, quod ipsi feria secunda proxima ante festum heate Margarethe virginis et mattiris proxime preteritum ad facies prescripte possessionis Apathy consequenterque dicti sui iuris regy in eadem habiti, vicinis et commetaneis eiusdem universis, videlicet Ladislao Lancz necnon Michaele et Andrea de dicta Karol, item egregio Johanne Leukes de Kallo ac Ambrosio de Gwlach, necnon Bartholomeo Zeremy et Gregorio Reregy de Jand inibi legitime convocatis et presentibus accessissent, introduxissentque prefatum Johannem de prefata Karol in dominium eorumdem, statuissentque eandem et idem eidem simul cum cunctis suis utilitatibus et pertinencys quibuslibet nomine dicti iuris regy sibi incumbenti perpetue possidendun, diebusque et horis legitimis in facie eorumdem permanendo, nullo penitus contradictore inibi apparente. In cuius rei memoriam firmitatemque perpetuam presentes nostras literas privilegiales et autentici sigilli nostri munimine roboratas eidem Johanni duximus concedendas. Datum sextodecimo die diei introduccionis et statucionis prenotatarum, anno domini supradicto; religiosis viris Ipolito custode, Petro predicatore, necnon Michaele ac Martino item Cozma et Blasio presbiteris, ceterisque fratribus in dicto nostro monasterio salubriter existentibus et devote deo famulantibus.» Gr. Károlyi-oklevéltár: II. 486. l.
«Johannes de eadem Karol acceptis quodam familiari suo pro homine nostro regio et testimonio conventus ecclesić de Zenthiog, eundem testimonium ipsius conventus, ut ne idem ab aliquibus nosceretur vestibus secularibus induisset et per eosdem totalem possessionem Apathy vocatam in comitatu Zathmariensi habitam ... pro se dumtaxat dolose statui fecisset.» Mátyás király idéző parancsa ez ügyben a váradi káptalanhoz. Gr. Károlyi-oklevéltár: II. 486. l.
«ammonuisset eundem conventum (a váradi káptalan bizonysága) .... ut ipse paria prćtactarum literarum statutoriarum ... dare et concedere deberet et teneretur; qui id facere recusasset», amiért a király elé meg is idézi a konventet. Gr. Károlyi-oklevéltár: II. 488. l.
«non pro aliqua culpa.» 1498-iki végzés.
1478–1483. Péter áldozár «praedicator»*
Kállay- és gr. Károlyi-család levéltára.
1479. Kozma áldozár.*
Kállay- és gr. Károlyi-család levéltára.
1479. Máté áldozár.*
Kállay- és gr. Károlyi-család levéltára.
1480–1483. Márton, áldozár, őr. Működésének több nyoma maradt fenn; 1480-ban a király embereivel, Szarvadi Szénás János és Farkasfalvi Nagy Simonnal Jankafalvára megy Vetésy Mártont Györgynek fiát, Ambrus unokáját, és Reszegey Pált Vetésy Ambrus leányának, Dorottyának fiát beiktatni.* 1481-ben az apátság piskolti vámjogát védi Dengelegi Bernát és János tulkapásai ellenében.* 1483-ban pedig a király parancsára vizsgálja azon hatalmaskodást, melyet a három Károlyi: Lőrincz, András és János Kállay Jánosnak Panyola birtokán elkövettek.*
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 12. 41.
Leleszi országos levéltár: Actor. 1481. 14.
Kállay-család levéltára.
1483. ifjabb Mihaly áldozár. A király emberével becslést tart Kállai Lökös János birtokain, nevezetesen a biharmegyei Bagoson.*
Kállay-család levéltára.
1483. Benedek áldozár. Vizsgálja a Kemecseyek hatalmaskodását, melyet Kállai Lőkös János birtokán, a szabolcsmegyei Turán elkövettek.*
Kállay-család levéltára.
Antonius Salonensis. Bonfin emliti, hogy az ő korában állott az apátság élén. Nevezett történetirónk 1485-ben költözött hazánkba s 1503-ban halt meg. De ezen egész idő alatt, kivéve az utolsó két évet, mint láttuk Váradi birta az apátságot; mindemellett Bonfin állitása nem lehet téves, mert korabeli eseményről szól, sőt körülményeket is emlit, hogy t. i. személyesen ismerte a nevezett, nagy eszü s nem kis tudományu férfiut, és hogy ő közlötte vele a szentjobbi 349apátság iratait is, melyekből az ez apátságra vonatkozó történeti közleményét merité.*
«Cui (abbatić) tempestate nostra Antonius Salonensis, vir magno ingenio ac sacris literis non mediocriter eruditus prćfuit, et privilegia, unde hćc accepimus nobis ostendit.» Bonfini A: Rerum Ung. Decades. (1568.) 216. l.
A dolog alighanem ugy lesz, hogy Váradi Péter rabságának ideje alatt (1484–1490.) helyezé az érsekre boszus király nevezett Antalt az apátság birtokába, egyike lévén ő különben is azon idegen tudósoknak, kiknek szükében sohasem volt Mátyás király udvara.
Ezenkivül egy 1523-iki tanuvallomásban emlitik a tanuk, hogy ők emlékeznek bizonyos Zádor Antal szent-jobbi apát idejére.* Ez lehet egy egészen uj apát, de sokkal lehetőbb, hogy épen nem más, mint az előbb emlitett Antal, kinek idegen hangzásu nevét, népünk szokása szerént, egészen megmagyarositva ejték ki a tanuk, vagy mi még valószinübb, hibás kiirásban közli az idézett oklevél.*
Simon M: Supplementum ad dissertationem de Dextera S. Stephani. 139. l. Ugyanezen oklevélben szerepel egy másik személynév, «Chsure», melyen törheti fejét az idegen, hogy mi az? pedig nem egyéb, mint a Biharban előkelő, nagybirtoku «Chyre» nemzetség neve.
Simon M: Supplementum ad dissertationem de Dextera S. Stephani. 139. l. Ugyanezen oklevélben szerepel egy másik személynév, «Chsure», melyen törheti fejét az idegen, hogy mi az? pedig nem egyéb, mint a Biharban előkelő, nagybirtoku «Chyre» nemzetség neve.
