A szent jobbi konvent tagjai.
1469. Mihály áldozár; él 1483-ban is, mert ekkor mellette egy másik Mihály is emlittetik ifjabb előnévvel.
1469–1484. Mátyás áldozár.
1471–1478. Ipoly áldozár, őr (custos.) Következő társaival együtt a konvent többrendbeli kiadványa alatt előfordul, nevezetesen azon határjáró oklevél alatt, melyet 1471-ben Nyiregyház, Oros, Nagy-Kálló stb határairól két példányban, hártyán, félselyem zsinórról függő pecséttel kiadtak.
1471–1478. Miklós áldozár.
1471. László áldozár, ki Zegy (Szegi) Bertalan király emberével Bayony Istvánt s fiait: István mester váradi kanonokot és Miklóst a békésmegyei Szerep és tartozékainak birtokába beiktatá.
Balás áldozár 1478–1479. években fordul elő. Nevéhez oly esemény emléke fűződik, mely a legkomolyabb zavarba ejté a konventet. Károlyi János 1479-ben megkérte Mátyás királytól a szatmármegyei Apáti birtokban rejlő fiscusi jogot, azt meg is nyerte, s a király parancsot küldött a szent-jobbi konventre, hogy Károlyit a nevezett birtokba iktassa be. A konvent Balás áldozárt küldé ki, ki Berei János király emberével az atyafiak és szomszédok jelenlétében teljesité a beiktatást minden ellenmondás nélkül, miről a konvent Balás és Berei öszhangzó jelentése nyomán pecsétes levelet is adott. Azonban nehány 347hét mulva Károlyi András s rokonai: Lancz Mihály és László panaszt emeltek a királynál, hogy Károlyi János őket Apáti birtokából, melyhez nekik is joguk volt, álnokul kijátszotta, mert a beiktatásnál király embere helyett saját tisztjét szerepeltette, a konvent bizonyságát pedig, hogy meg ne ismerjék, világi ruhába öltöztette. Legalább igy adják elő a panaszos felek ez ügyet, de előadásuk, mint általában minden vád, aligha vehető teljes egészében igaznak. A kérdéses beiktatásnál mindenesetre történt valami hiba, mert a konvent, észrevévén bizonyosan a hibát, emlitett iktató levelét másodszor kiadni már vonakodott; de konventjeink akkori zilált viszonyai között sem tehető fel, hogy a szent-jobbi konvent oly nagyon is átlátszó cselszövényhez, mint a fentebbi, szándékosan hozzájárult volna. Ily merényletet Mátyás király, ki a bünösökre épen ugy, mint ellenségeire azonnal 348le szokott csapni, nem hagyott volna büntetlenül, de büntetésről az 1481-iki országgyülés végzései sem szólanak; ellenben a szent-jobbi konvent még éveken át zavartalanul folytatja hiteles-helyi működését egész 1486-ig, midőn feleveniték ugyan, mint láttuk, az 1351-iki végzést a kisebb hiteles-helyek megszüntetéséről, de «nem valamely vétek miatt», és nem csupán Szent-Jobbon, hanem az összes kisebb konventekben is.
1478–1483. Péter áldozár «praedicator»
1480–1483. Márton, áldozár, őr. Működésének több nyoma maradt fenn; 1480-ban a király embereivel, Szarvadi Szénás János és Farkasfalvi Nagy Simonnal Jankafalvára megy Vetésy Mártont Györgynek fiát, Ambrus unokáját, és Reszegey Pált Vetésy Ambrus leányának, Dorottyának fiát beiktatni. 1481-ben az apátság piskolti vámjogát védi Dengelegi Bernát és János tulkapásai ellenében. 1483-ban pedig a király parancsára vizsgálja azon hatalmaskodást, melyet a három Károlyi: Lőrincz, András és János Kállay Jánosnak Panyola birtokán elkövettek.
1483. ifjabb Mihaly áldozár. A király emberével becslést tart Kállai Lökös János birtokain, nevezetesen a biharmegyei Bagoson.
1483. Benedek áldozár. Vizsgálja a Kemecseyek hatalmaskodását, melyet Kállai Lőkös János birtokán, a szabolcsmegyei Turán elkövettek.
Antonius Salonensis. Bonfin emliti, hogy az ő korában állott az apátság élén. Nevezett történetirónk 1485-ben költözött hazánkba s 1503-ban halt meg. De ezen egész idő alatt, kivéve az utolsó két évet, mint láttuk Váradi birta az apátságot; mindemellett Bonfin állitása nem lehet téves, mert korabeli eseményről szól, sőt körülményeket is emlit, hogy t. i. személyesen ismerte a nevezett, nagy eszü s nem kis tudományu férfiut, és hogy ő közlötte vele a szentjobbi 349apátság iratait is, melyekből az ez apátságra vonatkozó történeti közleményét merité.
A dolog alighanem ugy lesz, hogy Váradi Péter rabságának ideje alatt (1484–1490.) helyezé az érsekre boszus király nevezett Antalt az apátság birtokába, egyike lévén ő különben is azon idegen tudósoknak, kiknek szükében sohasem volt Mátyás király udvara.
Ezenkivül egy 1523-iki tanuvallomásban emlitik a tanuk, hogy ők emlékeznek bizonyos Zádor Antal szent-jobbi apát idejére. Ez lehet egy egészen uj apát, de sokkal lehetőbb, hogy épen nem más, mint az előbb emlitett Antal, kinek idegen hangzásu nevét, népünk szokása szerént, egészen megmagyarositva ejték ki a tanuk, vagy mi még valószinübb, hibás kiirásban közli az idézett oklevél.