Benedek őr-kanonok. Mind az ő, mind a következő két kanonok nevét azon itéletlevél tartotta fenn, melylyel Feliczián esztergomi érsek, a zágrábi püspökség birtokperét 1134-ben, a
a váradi zsinaton eldöntötte s mely levélben a pertárgyalás egyéb tanui között Benedek és társai is emlittetnek. 1334.
Opus dékán-kanonok. 1134.
M. kanonok. Mind e hármat a fentebb emlitett B. préposttal együtt, Elvin püspök perének alkalmából III. Incze pápa levele emliti, de azon kor szokása szerént nevöknek csak kezdőbetüivel. Egyébütt nem fordulnak elő. 1199.
Valerián éneklő-kanonok. A gazdagsága s tagjainak országos szereplése miatt egyaránt nevezetes Borsa nemzetség sarjadéka. Emlékét a Váradi regestrum őrzötte meg, mely őt, mint a Váradon tartott isten-itéletek egyik biráját ismételve emliti. Ugyancsak a Regestrum előadásából megismerjük három rokonát is: testvérét, Ustaurt; továbbá anyai nagybátyját, Ányos mestert, ki valószinüleg egy személy az alább következő hasonnevü kanonokkal; végre Benedicta asszonyt, kinek Valerián, nevezett rokonai beleegyezésével eladja egyik
59szolganőjét két kis fiával együtt. Kanonokságának ideje 1212. év tájára tehető.
Mihály őr-kanonok. Valeriánnak az isten-itéleteknél birótársa, később az éneklő-kanonokságban utóda. 1212.
Gellért dékán-kanonok; mind ő, mind a következő kanonokok tagjai valának, bár különböző időben, az isten-itéleti törvényszéknek. 1212.
Sidrák vagy Sibrik kanonok, később főesperes. 1212.
Pósa kanonok, majd bihari főesperes. 1212.
Moust, mely név akár Heltay nyomdájából, hol a Váradi regestrumot nyomták, akár még a másoló tollából aligha nem hibásan került elő, s eredetileg Pousa volt. Főesperes. 1213.
Joákim kanonok, később dékán, több izben delegált biró. 1213.
Folkus vagy Fulkó klerikus és segédbiró, régi magyarosan: poroszló (pristaldus) Joákim dékán, mint isten-itéleti biró mellett. 1215.
Ányos olvasó-kanonok és káptalani jegyző, ki a töredékes Váradi regestrum tanusága szerént 1217-től 1235-ig, tehát közel 20 éven keresztül vezette a káptalan jegyzőkönyveit, és igy az annyiszor idézett Regestrum is nagyrészben az ő tollából folyt. 1217.
Tompa kanonok, főesperes. 1217.
60Pál Szent-László király oltárának igazgatója 1217.
Márton áldozár, kanonok, isten-itéleti biró; egy alkalommal mint vádló is szerepel. 1219.
Vida kanonok, Mártonnak birótársa. 1219.
Eráklius őr-kanonok és dékán, János prépost kortársa. Emlékét egy érdekes per tartotta fenn. A zobodiáni (?) egyház kegyurai: Dénes Isó és Puk perbe fogák ez egyház torozóit, amiért hogy nem akarák tartozásaikat leróvni, készebbek lévén inkább elköltözni. A per már Eráklius őr-kanonok, mint biró előtt folyt, midőn mégis sikerült kibékiteni a feleket oly feltételek alatt, hogy a torozók mindenesetre megmaradnak a nevezett egyház mellett s minden évben, Szent-Mihály-ünnepén beszolgáltatnak az egyháznak egy harmadfüves tinót, száz kenyeret, tizenkét veder sert s minden háznép egy-egy szent misét szolgáltat. 1220.
Móricz áldozár. A székesegyháznál volt-e alkalmazva s mily hivatalban? arra nincs adatunk; csak az bizonyos, hogy Szent-László váradi egyháza iránt kitünő kegyelettel viselteték, s egyike volt azon nagy számu hazánkfiainak, kik e kegyelöteket tettel is tanusiták. Igy midőn vagyonáról végrendelkezett, Árva nevü szolgáját a nevezett székesegyháznak hagyá, hogy annak harangozója legyen; Szép nevü szolganőjéről pedig ugy intézkedett, hogy halála után ugyancsak a székesegyháznak adjon gyertyákra két márka érő viaszt, de fia s két leánya a szolgaságból felszabaduljon. 1225.
Jeromos áldozár. Előkelő származását gyanittatja azon körülmény, hogy testvére volt ama Jánosnak, kit a Váradi regestrum a biharmegyei Gyarán falu birtokosa gyanánt emlit s hogy Bihar, valamint a szomszéd Békésmegye legelőkelőbb nemzetségeivel s egyházi férfiaival összeköttetésben állt. De hogy gyaráni lelkész volt-e, vagy pedig a székesegyházban karbeli áldozár? adatok hiányában meg nem határozható. 1225.
61István főesperes, Sándor váradi püspök jószágigazgatója s az isten-itéleteknél helyettes birája. Valószinüleg ugyanaz az István békési főesperes, ki a reája tört rablót önvédelme közben megölte s kinek, ezen ügyével egymásután két pápa foglalkozott. Sándor váradi püspök István főesperest, mint vérontással fertőzöttet az oltár szolgálatától elmozditá s egyházi javadalmától is megfosztotta; de István főesperes Rómába felebbezte ügyét s ott személyesen is megfordult. III. Honorius pápa a főesperes visszahelyezését rendelte el, Sándor püspök azonban nem engedett, és IX. Gergely pápa sem tudta őt rá birni, hogy valamely egyszerü javadalmat jelöljön ki az elitélt számára s igy legalább a koldusbottól mentse meg. István főesperes ezután még hat év mulva, 1236-ban is javadalom nélkül állt, ekkor a pápa ismét gondoskodék javadalmaztatásáról, de hogy ezuttal több sikerrel-e, mint előbb? hallgatnak róla történeti emlékeink. 1225.
Sándor kanonok. Primegonitus ellenpüspök hive s ennek érdekében a következő János kanonokkal együtt személyesen is megfordultak a pápai udvarban, amiért Benedek püspök mindkettőjöket megfosztá javadalmaiktól. 1232–1236.
János kanonok. 1232–1236.
Márton kanonok, Primogenitus hive. 1232–1236.
Izsák kanonok, szintén Primogenitust pártolá s ezért ő és Márton kanonok is javadalmát veszté. 1232–1236.
Rogerius. Kortársa, Tamás spalatói esperes és krónikairó tudósitása szerént Olaszország Apulia tartományában született. 1233-ban mint Toletanus János választott praenesti püspök s apostoli követ káplánya hazánkban volt, a pápai udvar s főnöke közt az összeköttetést személyesen is eszközlé, leveleket s fontosabb szóbeli tudósitásokat hozva és vive. Szolgálati érdemeinek jutalmául azon kor szokása 62szerént ő is pápai bullát nyert s a bulla a váradi káptalan egyik kanonoki javadalmára szólt. Kanonoksága mellett megtartotta régi állását is a követ mellett vagy legalább annak czimét, mert egy évtized mulva is mint Toletanus János püspök káplánya emlittetik. Az 1241-iki vész Váradon érte őt, mely alkalommal a tatárok rabságába került; de ügyességével, bár sok viszontagság után, végre megszabadult. Ekkor az elpusztult s a tatárok ujabb betörésének utjában álló Váradtól, hol időközben főesperességet nyert, szabadulni vágyott s még 1243-ban kieszközlé, hogy ismét pápai bulla révén a soproni főesperességre tétetett át. Később, 1249-ben főnökének, ki időközben bibornok lőn, pártfogásával Spalató érseki székére emelkedett. A kinevező oklevél dicsérőleg emeli ki tudományát, feddhetetlen életét s társadalmi müveltsége mellett szolgálati készségét.
Mielőtt távozott volna hazánkból, maradandó emléket állitott nevének azáltal, hogy a tatárjárásról emlékiratát készite, melyben az országos romlás mellett Várad elpusztulását és saját viszontagságait részletesen, de a rémes események hatása alatt kissé tulozva festi le. Müvét János olasz püspöknek ajánlá, ki, ugy látszik, nem más, mint a többször emlitett Toletanus János. Ez emlékiratot, mely ama kor történeteire nézve a leghitelesebb s első rendü forrásunk, először, 63mint láttuk, Pruisz János váradi püspök nyomatta ki Thuróczi János krónikája mellett 1488-ban, Brünnben felállitott nyomdájában; azóta többször megjelent, legujabban Szabó Károly jeles magyar forditásában. 1241.
N. kanonok, egyszersmind bácsi főesperes. Bullás. 1241.
Andornak (Andronicus) őr-kanonok; emlékét azon határjárás őrizte meg, melyet ő, mint a váradi káptalan bizonysága a király emberével, Belws comessel együtt a Csanád nemzetség birtokai, a biharmegyei Berthem, Sonkolyos, Thelegd és Szabolcs körül tartott. 1257.
Iván, éneklő-kanonok. 1260–1279.
Tamás kanonok-dékán. 1260.
Gergely olvasó-kanonok. 1262.
Náta őr-kanonok. Emlékezetül maradt róla, hogy a váradi káptalannak egy malmot épittetett, melyet később a káptalan elcserélt a váradi püspöknek Szent-Péter-utczája nevü birtokáért, mely a mai Várad-Olasziban a Kalvaria-hegytől a Körös felé vonult. 1262.
Benedek őr-kanonok. 1270.
Vida kanonok, kinek, mint a váradi káptalan kiküldött bizonyságának előtte Gothárd comes s ennek neje és leánya végintézkedést tőnek. 1277.
Benedek kanonok, békési főesperes. Mint. Miklós erdélyi prépost s választott esztergomi érsek ügyvivője megfordult Rómában, hogy nevezett Miklós megerősittetését kieszközölje, de eredménytelenül. 1278.
64János kanonok, ki mint a káptalan bizonysága a ma szilágymegyei Szarvad határait járta. 1279.
Albert kanonok, dékán, valószinüleg ugyanaz, ki Lodomér püspök káplánja volt s IV. László király parancsára püspökétől kiküldve; az eggedi monostor elpusztitását megvizsgálta. 1279.
Benedek őr-kanonok 1279–1284.
Péter «karbeli alkalmas ifiu pap» mondja róla az oklevél, mely arról tanuskodik, hogy László király parancsára a váradi káptalan őt küldé ki a beregmegyei Surány határjárására. 1280–1284.
Donkus szintén karbeli pap, ki ugyancsak László király parancsára a magtalanul elhalt Ivánkának, Bonyka fiának birtokát, a szatmármegyei Woja földének egy részét át akarta adni Ábrahámnak és Miklósnak; de az átadásnak Mesk, Jolath, Gergely, Medve, Ábrahám, Omych és ennek fia, Benedek vajai nemesek, a ma is virágzó Vay nemzetség ősei ellenmondának. 1280.
Imre olvasó-kanonok 1281–1285.
János éneklő-kanonok 1281–1282.
Gergely mester, ki a káptalan meghagyásából a Káta nemzetség tagjait beiktatta birtokaikba, ezek között a Körös-melléki Ősi birtokába is. 1284.
65Iván éneklő-kanonok 1284–1288.Ferencz kanonok s bihari főesperes 1285.
Jónás kanonok, kinek, valamint a fentebb emlitett Ferencz főesperesnek s Imre olvasó-kanonoknak emlékére az annyiszor bolygatott váradi vám kérdése oly kedvező világosságot vet.
István olvasó-kanonok 1288–1291.
Márton őr-kanonok; mint ilyen tizenhét éven át gyakran előfordul. 1291-ből ismeretes egy levele is, melylyel bizonyitja, hogy Damján fiai a Hévjó vizén levő malmuk felét Zolochnak egy márkáért eladák. Vevők s eladók az őr-kanonok szőlősi jobbágyai. 1288–1305.
Ivánka éneklő-kanonok 1291.
Imre káptalani jegyző, ki a Gutkeled nemzetség birtokainak, a biharmegyei Bagamér és Seléndnek határait járta. Az erről kiadott káptalani oklevél Imre jegyzőt «magnus»-nak s nemes férfiunak nevezi. Csak ez egyszer fordul elő, és igy nem indokolható ama sejtelem, hogy ő amaz Imre, ki öt év mulva, mint püspök, egyházmegyénk kormányára lépett. 1292.
Ivánka olvasó-kanonok, valószinüleg a fentebbi éneklő-kanonokból lépett előre; később Váradnak püspöke. 1294.
Iván éneklő-kanonok. 1294.
Csanád éneklő, majd olvasó-kanonok, utóbb prépost, kiről már szólottunk a prépostok között. 1295.
János kanonok, 1297-ben Kolosmonostor határait járta; neve előtt szintén ott áll a «magnus» jelző.
János váradi pap, kinek Ágoston atya, Szent-Ágoston szerzetének 66tagja «De summa trinitate et fide catholica» irt müvét ajánlotta 1297 körül.
Péter kanonok, kit a káptalan a biharmegyei Baalkh (Bályog?) eladása olkalmával kiküldött, hogy tudakozza meg, vajjon beleegyeznek-e az eladásba a szomszédok? 1298.
Benedek Evangelista-Szent-János kápolnájának igazgatója, ki előtt Kozma comes bihari szőlejének két részét Reszegi Boda fiának, Istvánnak átengedte. 1299.