EGE.
EGE.
Az 1332–1337-iki pápai tizedjegyzékek nem említik, s egyéb történeti forrásaink sem tudósítanak arról, hogy önálló lelkészsége lett volna; csak annyi bizonyos, hogy volt egyháza, s abban a Bold. Szűznek egy oltára, melyet Egei Antal 1518-ban kelt végrendeletével birtokai egy részének örökösévé tőn oly kikötéssel, hogy ez oltárnál a végrendelkező lelki nyugalmáért mindennap szent-mise tartassék.* És e záradék nyilván azt mutatja, hogy legalább az idézett évben már volt lelkészsége, különben egy helyben nem lakó lelkész az érintett kötelezettségnek nem felelhetett volna meg.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Gyulafejérvár. Bihar. 3. 33. – HAAN L: Békésvármegye hajdana. II. 132. 1.
Ez az Ege lesz azon «Heghe» falu, mely mellett Dózsa György először számlálta meg seregét.* Valószinü az is, hogy e községnek földesuri nemzetségéből való volt Egey István 1523-ban csanádi kanonok. Gyoma határán, az ugynevezett Bodorhalom közelében állt egykoron; elpusztult egyházának tégláit a gyomaiak hordták szét, hajdani temetőjének nyomai ma is meglátszanak.*
SZERÉMI Gy: Emlékirata. 59. 1.
HAAN L: Békésvármegye hajdana. I. 166. 1
