CSABA. (CHABA. TABA.)
CSABA.
(CHABA. TABA.)
(CHABA. TABA.)
Neve élénken emlékeztet az ismeretes hún monda ifju hősének nevére; valamint általában a Csaba személynév keletnek örvendett nálunk az egész Árpádkoron át. Alig is szenvedhet kétséget, hogy e község valamely Csaba nevü birtokosától vette nevét, s annak emlékét őrzi maig.
Különben a történelem világa csak későn, a XIV-ik századtól kezdve vet reá egy-egy téveteg sugárt,* melynél csak mint szegény, harmadrendű falucska, s az ugynevezett Ábrámffy-birtokok egyike tünik elénk.* Középkori papjai közől kettőt ismerünk: Pált 1332- és Miklóst 1337-ből, kik hat garas pápai tizedet fizettek egy-egy évre, tehát a legkisebb egyházi javadalmak tizedét.
A Váradi regestrum. 177-ik oklevelében említi ugyan Chaba falut, de hogy ez nem békésmegyei falu, mutatja már csak az is, hogy vádlott lakosai felett a biharmegyei alispán itél.
HAAN L: Békésvármegye hajdana. I. 140. – II. 32. 1.
Jelentéktelenségének eme több százados korát Csaba nem a mai helyén élte át, mert hajdan mai helyétől kissé délre, az ugynevezett Kastély-részen állt, s meg sem álmodá, hogy alig nehány lépésnyire tőle uj lakhely várakozik reá, mely egy fényes jövő titkát tartogatja számára.
